Találjuk ki együtt Budapestet!

A magyar gazdaság zakatol, Budapest pezseg, van lehetőség arra, hogy tovább építsük a várost – mondta a Demokratának Fürjes Balázs. A budapesti és agglomerációs fejlesztésekért felelős államtitkárral a kormány és a főváros közötti munkamegosztásról, a legfontosabb fejlesztési feladatokról és az új Puskás Ferenc Arénáról is beszélgettünk.

Fotók: T. Szántó György/Demokrata

– Miután másfél hónappal ezelőtt kiderült, a Miniszterelnökség államtitkára lesz, sokan firtatták a sajtóban, hogy ez vajon mit jelent majd a főpolgármester hatáskörére nézve. Mi a munkamegosztás Tarlós István és ön között?

– A kormány megalakulásának napján Gulyás Gergely miniszter úr első hivatalos programja az volt, hogy közösen felkerestük a főpolgármester urat a városházán, rögzítettük az együttműködésünk kereteit, majd hárman tartottunk egy másfél órás sajtótájékoztatót, ahol bárki kérdezhetett bármiről. Tarlós István megtisztelt bennünket azzal is, hogy egy nagyobb interjújában a barátainak nevezett minket. Heti rendszerességgel egyeztetünk, és a főpolgármester úrral közös nyilvános szerepléseinken is mindenki láthatja: Tarlós István, Gulyás Gergely és Fürjes Balázs köszönik szépen, egy nyelvet beszélnek, bíznak egymásban, és jól tudnak együtt dolgozni.

– Aminek nem mindenki örül…

– Vannak, akik szívesen vernének éket közénk. Nem fog sikerülni, mindhárman tősgyökeres budapestiek vagyunk, Budapest közös ügyünk, sőt szenvedélyünk. Nem ma kezdtük az együttműködést: 2011-ben neveztek ki a kiemelt fővárosi beruházások kormánybiztosának, akkor is a főpolgármester úrhoz vezetett az első utam, és az azóta eltelt években is számtalanszor kerestem fel, hogy az aktuális feladatok kapcsán egyeztessünk. Úgy gondolom ugyanis, hogy ha nagy kormányzati beruházásba kezdünk Budapesten, akkor a tervekről, majd a projektek alakulásáról is folyamatosan tájékoztatnom kell Tarlós Istvánt, ki kell kérnem a véleményét. A budapestiek ugyanis őt választották meg főpolgármesternek, ő a főváros első embere, így logikusnak tartottam és tartom, hogy akkor is egyeztessek vele minden részletről, ha az adott állami beruházásban a Fővárosi Önkormányzatnak hivatalosan nincs szerepe. Ez a hét év tehát megalapozta azt az együttműködést, amit most, igaz, újragondolt szervezeti keretek mellett, tulajdonképpen csak folytatunk. Tudni kell, hogy 1873 óta, vagyis mióta Pest, Buda és Óbuda egyesítésével Budapest létrejött, a kormány, a magyar állam mindig fontos szereplője volt a város építésének. Budapestet mindig is a főváros maga, a mindenkori nemzeti kormány és természetesen a magánberuházók építették. Nem lenne méltányos, ha elvárnánk, hogy Budapest mindent önerőből hajtson végre és valósítson meg, amire a nemzet fővárosában szükség van. Nem hagyhatjuk magára, de természetesen nem is gyámkodhatunk Budapest felett.

– Vagyis hatáskörelvonásról szó sincs.

– Természetesen nincs, ahogy eddig is, jó együttműködésre, közös munkára törekszünk, hiszen nagy feladatok várnak ránk. Nagyon komoly állami fejlesztésekre van szükség például a kötött pályás közlekedés, az elővárosi vasutak, a HÉV-vonalak felújítása kapcsán. Vagy említhetném azt is, hogy Budapest összes hídját eddig is a magyar állam építette, és most is új hidat tervezünk délen. A kormány tehát nem tesz mást, mint amit eddig tett. Annyi változott, hogy a Budapesttel kapcsolatos fejlesztési feladatok eddig szét voltak szórva különböző minisztériumok és állami intézmények között, ezeket az új kabinet felállásakor a kormány egy helyre gyűjtötte össze, így a Miniszterelnökségen belül létrejött a budapesti és fővárosi agglomerációs fejlesztésekért felelős államtitkárság. Ez pedig, hangsúlyozom, semmilyen módon nem érinti az önkormányzati jogosítványokat, sőt, Tarlós István és a főváros még erősödött is.

– Milyen szempontból?

– Soha nem volt még példa arra, hogy a kabinet a saját működését szabályozó kormányrendeletben lefektesse: az illetékes miniszter a Budapest fejlesztésével kapcsolatos feladatait egy nem kormányzati szereplővel, nevezetesen a főpolgármesterrel együttműködésben gyakorolja, az ő folyamatos bevonása és tájékoztatása mellett. Van, aki ebben önkorlátozást lát, jómagam lehetőséget: így tudjuk hatékonyan, a budapestiek érdekében végezni a munkánkat. Mindez Tarlós István számára is egy „egyablakos rendszert” jelent: ezáltal a korábbinál világosabbá vált, hogy a különböző fejlesztések ügyében kivel kell beszélnie, egyeztetnie a kormány részéről. Mert szerencsére a magyar gazdaság zakatol, Budapest pezseg, van lehetőség arra, hogy tovább építsük a fővárost. Ha jól csináljuk, Budapest valaha volt legsikeresebb éveit élhetjük meg.

– Milyen fejlesztések élveznek prioritást?

– Ha három szóban kellene összefoglalnom a legfontosabb feladatokat, akkor még jó ideig ezt így tudnám megtenni: közlekedés, közlekedés, közlekedés. Sok dolgunk van az elővárosi vasútközlekedés javítása ügyében: menetidők csökkentése, megállók jobb elhelyezése, jobb hálózati kapcsolatok megteremtése – mindez szükséges ahhoz, hogy többek számára legyen érdemes a külvárosból, agglomerációból ilyen módon bejönni a városba. A HÉV-vonalak hatvan éve nem voltak érdemben felújítva, és nem csupán a pálya, a szerelvények is elavultak. De ha már a HÉV teljes felújításáról beszélünk, érdemes meggondolni, az utasok érdekében hogyan lehetne kicsit megváltoztatni a nyomvonalakat, megoldva olyan problémákat, hogy például a csepeli és ráckevei vonal elérje a Kálvin teret, legyen metrókapcsolata, és a vonal vágányai ne vágják el demarkációs határként a Nemzeti Színház és a Müpa környezetét a Duna-parttól. Felépült az új Millenniumi Városközpont, ám ha koncertre vagy színházba megyünk, utána nincs hová kiülni a folyó partján kávézni vagy vacsorázni. A HÉV-hez hasonlóan foglalkozni kell a kisföldalattival is.

– Itt milyen fejlesztések jöhetnek szóba?

– Neki kell látni a felújításának, érdemes legalább egy új megállót létesíteni a Hungária körúton, hogy legyen közvetlen átszállási kapcsolata az 1-es gyorsvillamossal. Tovább kell segítenünk Budapestet a villamosvonalak megújításában, a járművek korszerűsítésében. Vagy már említettem a hídépítést: szintén közlekedési fejlesztés, hogy a fővárossal közösen lefolytattuk az új déli dunai híd nemzetközi tervpályázatát, amit a hídtervezés „sztárjának” számító angol–holland tervezőiroda nyert meg. Ez a híd új kapcsolatot teremt majd Dél-Pest, Dél-Buda és Észak-Csepel között, be tudja indítani az észak-csepeli fejlesztéseket, napi 60 ezer autóval mentesíti a belvárosi hidak és az Üllői út forgalmát. Érdemes megteremtenünk a következő években a belváros és a reptér közötti kötött pályás kapcsolatot is, ez hosszú munka lesz, több lehetőséget vizsgálunk. Szintén neki kell rugaszkodni a repülőtéri gyorsforgalmi út felújításának. Meg kell néznünk azt is, hogyan tudunk több gyalogos sétányt, pihenőt, csillapított forgalmú utat, kerékpárutat létesíteni a fővárosban. Szeretnénk kihozni Budapestből azt, ami az adottságai szerint benne van, és Európa egyik legélhetőbb, legjobb fővárosává tenni.

– Mi kell még ehhez a közlekedés fejlesztésén túl?

– Természetesen számos más területen is folytatnunk kell az építkezést a fővárossal közösen. Szükség van kulturális fejlesztésekre, így múzeumépítésekre, folyamatban van a Liget-projekt, zajlik már az operaház teljes felújítása, vagy éppen az állatkert felújítása és kibővítése. Kellene Budapesten egy új, három-négy ezres befogadóképességű konferencia-központ is. A főváros turizmusa dübörög, rendkívül kedvelt célpont a külföldiek körében, hónapról hónapra döntjük meg a rekordokat, de tudni kell, hogy a konferencia­turizmus a legjövedelmezőbb szegmens. A vendégéjszakák száma mellett két fontos mutatószám van még a turizmusban: az egy főre jutó átlagos itt-tartózkodási idő, azaz hogy átlagban mennyi időre jön hozzánk egy turista, és az egy főre jutó költés, azaz hogy egy turista átlagban mennyi pénzt költ el Budapesten. A konferenciaturizmus mindkét mutatót felfelé nyomja. Mivel Budapest Európa legbiztonságosabb fővárosa, gyönyörű, nagyon könnyen elérhető, kellemes az éghajlata, és fejlett a szolgáltató szektora, így ebben nagy lehetőségek vannak. Budapest diákváros is, a kormány ezért kiemelten foglalkozik az egyetemi fejlesztésekkel, említhetném a MOME és a Ludovika Campust, kollégiumokat újít meg, illetve épít fel, mint amilyen például a Budapest Diákváros Dél-Pesten. És persze hangsúlyt kell fektetni arra is, hogy a főváros egyre inkább családbarát legyen, a kisgyermekesek, az egyedülálló szülők számára is „felhasználóbaráttá” váljon – vagyis aki egyedül bolyong gyerekekkel a városi dzsungelben, nem tudja kire hagyni a kisebbeket ügyintézéskor, az is boldoguljon a városban.

– Nemrég egy konferencián azt mondta: 2030-ra Budapest lehet a legjobb, de legalábbis az egyik legjobb nagyváros Európában. Nem túl merész ez a kijelentés?

– Szerintem nem, sőt ma is az egyik legjobb nagyvárosnak tartom. Úgy gondolom, hogy becsüljük meg, amink van, joggal lehetünk büszkék a nemzetközi elismerésekre, a növekvő érdeklődésre, a nálunk rendezett nemzetközi eseményekre, de ne elégedjünk meg ennyivel. Részleteiben már beszéltem a feladatokról, ám a legfontosabbról még nem: ez pedig egy 2020–2030-ra szóló, tízéves stratégiai budapesti városfejlesztési terv összeállítása a Fővárosi Önkormányzat 2030 tervéből kiindulva, a fővárossal közösen. Egy ilyen átfogó, hosszú távú koncepció ugyanakkor nem lehet a városvezetés és a kormány belügye. Ezért ősszel elindulhat a Budapest-párbeszéd: várjuk a közös gondolkodásra nyitott közösségeket, civil és szakmai szervezeteket. Találjuk ki együtt Budapestet, tegyük még jobb várossá!

– Múlt pénteken nyitották meg Tarlós Istvánnal az új Puskás-stadion látogatóközpontját. A nemzeti aréna felépítése talán a legnagyobb jelenleg futó beruházás. Hogy haladnak?

– Valóban az aréna kifejezés a megfelelőbb, hiszen ez több mint stadion. Amellett, hogy a magyar válogatott mérkőzéseinek otthona lesz, bízom benne, hogy rangos nemzetközi eseményeket is láthatunk majd itt. Az már eldőlt, hogy a 2020-as labdarúgó-Eb három csoportmeccsének és egy nyolcaddöntőjének mi leszünk a házigazdái, emellett felkértük a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetését: tegyen meg mindent, hogy lehetőleg már 2021-ben vagy 2022-ben Bajnokok Ligája- vagy Európa-liga-döntő lehessen itt. Ehhez minden feltétel adott lesz. A sportfunkció mellett az aréna rendezvényközpontként is működik majd: kétezer fő erejéig konferenciákat, fogadásokat, üzleti eseményeket is befogadhat. A Puskás-aréna átadásával újranyílik Budapest legnagyobb koncerthelyszíne is. A Népstadionban a Queentől a Rolling Stoneson át az Illésig vagy az Omegáig számos magyar és külföldi sztár lépett fel az évtizedek alatt telt ház előtt. Most ekkora koncertet legközelebb csak Bécsben lehet tartani. 2020 után ez Budapesten is újra lehetséges lesz: megint lehetnek nálunk 80 ezres koncertek, minden eddiginél korszerűbb körülmények között. És talán II. János Pál pápa népstadionbeli sok tízezres szentmiséje után újra pápai szentmise helyszíne lesz az új Puskás-aréna: itt lesz majd 2020-ban az eucharisztikus világtalálkozó nyitó istentisztelete.

– Ahhoz, hogy 2020-ban itt Eb-meccsek legyenek, jövő év végéig át kell adni a létesítményt. Tartják a határidőt?

– Az ütemterv szerint haladunk, de dicsérjük nyugtával a napot, hiszen még csak az első félidő vége felé járunk. 2019 végére valóban szeretnénk elkészülni, ez ma reális. Két év volt a tervezés, majdnem három év a kivitelezés, hisz Magyarország legnagyobb középületéről beszélünk. Ahol most tartunk, az a legnehezebb szakasz: a több ezer tonna súlyú acél tetőszerkezet elemeit hatvan méter magasba kell emelni, és nagyon precízen a helyükre illeszteni. A közel száz darab, egyenként 250 tonna súlyú és összeszerelve 80 méter hosszú elemet egy olyan daru emeli fel, amelyből Európában összesen nyolc darab van. Épp ezért évekkel korábban le kell foglalni, és ha nem sikerül abban az időszakban befejezni a munkát, amíg itt van, akkor újabb másfél-két év múlva tud csak visszajönni… Ebből is következik, hogy a szerkezetépítéssel 2018 végéig végeznünk kell, amennyiben pedig ez sikerül, akkor a legnehezebb kihívást teljesítettük, és nyugodtabban dolgozhatunk tovább. Ha felelősen és alázattal dolgozunk tovább, az új Puskás-aréna időben elkészül, és helyszíne lesz a 2020-as UEFA Európa-bajnokságnak. Az építők megteszik a magukét, az már a magyar csapaton és a magyar labdarúgás vezetőin áll, hogy kijutnak-e a fiúk az Eb-re, és lesz-e valami sokkal fergetegesebb élményben részünk Budapesten, mint amilyen a 2016-os franciaországi Eb során megadatott… Most még egy okunk van arra, hogy mindent bele, hajrá, magyarok!