Balsai István a foglalkoztatottságról és a II. kerületről

Kicsit unalmas már, hogy négy évvel a kormányváltás után is azt hallgatjuk, „minden jó, de ami véletlenül rossz, az az Orbán-kormány miatt van”. Az pedig egyenesen felháborító, hogy a kormányfő, mint néhány hete egy konferencián elmondta, külföldre akarja küldeni a nemzet jövőjét biztosítani hivatott fiatal generációt. Egy olyan kormánynak, amelynek terhet jelent a felnövekvő nemzedék, távoznia kell – mondta a Demokratának Balsai István, Budapest II. kerületének országgyűlési képviselője, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság elnöke.

– Az elmúlt hetekben olyan hírek láttak napvilágot, hogy rekordokat döntött a munkanélküliség. Igaz ez?

– Valóban 25 százalékkal több most a munkanélküli, mint a 2002-es kormányváltáskor volt. Az akkori 5,9 százalékpontról mostanra 7,3 százalékra nőtt az állástalanok száma. Sajnos ez az adat csak romlani fog, hiszen télen a hólapátoláson kívül tulajdonképpen nincsenek alkalmi, kisegítő munkák. A kormányzati propagandát hallgatva, azt hiszem, nem árt tisztázni, hogy a munkanélküliségnek nem a foglalkoztatottság az ellentéte, hanem a munkahely. Ugyanis a 400 ezer regisztrált munkanélkülin kívül még legalább ugyanennyire tehető azok száma, akik heti néhány órában dolgoznak, ők már foglalkoztatottnak számítanak a statisztikákban – például közmunkát végeznek, vagy jobb híján részmunkaidőben dolgoznak -, ám mégsem mondhatjuk, hogy van munkahelyük. A 400 ezer munkanélkülin és a négyszázezer foglalkoztatott, ám munkahellyel nem rendelkező honfitársunkon kívül pedig további százezrek állástalanok, de nem regisztráltatták magukat. Például azért, mert olyan területen élnek, olyan iskolai végzettségük van, hogy sem állandó munkahelyre, de még alkalmi, részmunkaidős állásra sincs reményük. Összegezve tehát a kormány a munkanélküliség terén állította ki magáról a legrosszabb bizonyítványt.

– Nagyon sok friss diplomás nem talál állást.

– A minap hallottam, hogy Csizmár Gábor munkaügyi miniszter azt mondta, a polgári kormány a hibás azért, hogy minden ötödik diplomás pályakezdő fiatal munkanélküli. Az idősebbek talán emlékeznek arra, hogy a kommunizmus alatt állandóan azt verték a fejünkbe: mindenért a bűnös Horthy-fasiszta rendszer a hibás. Kicsit unalmas már, hogy négy évvel a kormányváltás után is azt hallgatjuk, „minden jó, de ami véletlenül rossz, az az Orbán-kormány miatt van”. Az pedig egyenesen felháborító, hogy a kormányfő, mint néhány hete egy konferencián elmondta, külföldre akarja küldeni a nemzet jövőjét biztosítani hivatott fiatal generációt. Egy olyan kormánynak, amelynek terhet jelent a felnövekvő nemzedék, távoznia kell.

– Orbán Viktor az utóbbi hetekben többször kifejtette, hogy törekedni kell a teljes foglalkoztatottság elérésére. Erről mit gondol?

– A Fidesznek van programja az ország gazdaságának növekedési pályára állítására, s ezen belül fontos célunk a munkanélküliség minimálisra csökkentésre. A teljes foglalkoztatottság nem azt jelenti, hogy nincs egyetlenegy munkanélküli sem, hanem azt, hogy aki elveszti az állását, annak van esélye rövid időn belül munkát találni, magyarul, aki dolgozni akar és tud, azzal nem fordulhat elő, hogy tartósan állás nélkül marad. Szemben a mostani helyzettel, amikor százezrek hónapokig, évekig nem találnak munkát…

– Ön ismét a budapesti II. kerületben indul a választásokon. Ellenfelei között lesz a jelenlegi polgármester, a szocialista Horváth Csaba is. Milyen csatára számít?

– Horváth Csaba már négy éve is indult ellenem a parlamenti választásokon, de a két fordulót figyelembe véve mintegy 5600 szavazattal többet kaptam, mint ő. Aztán 2002 őszén, az önkormányzati választásokon a jobboldal tagoltsága miatt ő lett a kerület első embere. Négyéves polgármesteri tevékenysége idején nem teljesítette a választási ígéreteit: nem történt semmi a Moszkva tér átépítése ügyében, nem épült uszoda Pesthidegkúton, nem vetettek gátat a szabálytalan építkezéseknek, nem parkolhatnak ingyen a kerületi lakosok, sőt sokkal drágább a parkolás. De említhetném azt is, hogy a kerület fő- és mellékutcái tele vannak kátyúval, vagy azt, hogy a „gazdag II. kerületnek” többmilliárdos adósságállománya van. Egyetlen dolgot sikerült befejezni, a Rákóczi Gimnázium 7-8 évvel ezelőtt megkezdett rekonstrukcióját. Pedig Horváth Csaba kormánypárti politikus, így elérhette volna, hogy a fontos beruházásokra legyen kormányzati támogatás. Megjegyzem, a polgári kormány idején fideszes kerületi vezetéssel felépülhetett például a Klebelsberg Kulturális Központ, s ehhez kaptunk címzett kormányzati támogatást is. A másik kormánypárti ellenfelem az SZDSZ-es Póta Gyula, aki 1990 és 1998 között polgármester volt a kerületben, ám nyolc éve – az MSZP és az SZDSZ közös jelöltjeként – alulmaradt a Fidesz akkori polgármester-jelöltjével szemben. Póta Gyula tehát régi SZDSZ-es, de soha nem indult országgyűlési választásokon, s megjegyezném, alpolgármesterként neki is része van abban, hogy a kerületben sok tekintetben romlott a helyzet.

– A Harmadik Út most is indít jelöltet önnel szemben?

– Balczó Zoltán indul el. Négy éve az országgyűlési választások első fordulója után, amikor negyedik lett, megállapodtunk arról, hogy a MIÉP táborát, a radikálisabb gondolkodású embereket is képviselni fogom a parlamentben. Úgy hiszem, tiszta lehet e tekintetben is a lelkiismeretem, s bízom benne, hogy ismét megtisztelnek majd bizalmukkal, csakúgy, mint a 2002-es második fordulóban. Azt remélem, a következő négy évben egy kormánypárti frakció tagjaként képviselhetem a kerület polgárainak érdekeit.

Bándy Péter