Több mint egyetem

– A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek otthont adó Ludovika Campus után a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szeptember elején átadott campusának felépítését is ön irányította. Milyen célokkal vágtak bele a beruházásba?

– Magyarország sikeréért dolgozunk, márpedig ehhez magyar sikerek kellenek, kiváló egyéni és közösségi teljesítmények. Azt gondoltuk, egy XXI. századi dizájnegyetem növeli annak az esélyét, hogy sikeres hazai teljesítmények szülessenek, ezért döntöttünk úgy, hogy felépítünk egy, a hagyományokra építő, de minden porcikájában a mai kor elvárásainak megfelelő, nemzetközileg is versenyképes campust. Úgy véljük, a magyar kreatívipar a hazai gazdaság és kultúra sikerágazata lehet. Számunkra ráadásul ez azért is különösen fontos, mert amikor a gyönyörű anyanyelvünkön fejezünk ki valamit, azt tizenötmillió ember érti, hét és fél mil­liárd viszont nem, ellenben ha a dizájn, a képalkotás, a film, a hang, az építészet, a mozgás, a tánc vagy a sport egyetemes nyelvén fejezik ki magukat a magyar alkotók, előadók vagy sportolók, azt érti és elismeri az egész világ. Hiszünk a magyar kreativitásban, hiszünk a fiatal generációk tehetségében. Ehhez a kormány annyit tudott hozzátenni, hogy létrehoztunk egy minden próbát kiálló egyetemi infrastruktúrát, egy olyan campust, ami bárhol a világon megállná a helyét.

– Kopek Gábor miniszteri biztos, a MOME korábbi rektora úgy fogalmazott, hogy „ami épült, az nemzetközi mércével is világszínvonal”. Mit jelent ez a világszínvonal a gyakorlatban?

– Természetesen várjuk meg a nemzetközi építész-közvélemény, a dizájnvilág véleményét, de én is bízom benne, hogy maga a campus is olyan alkotás lesz, ami nem csak itthon világhírű. Kiemelt célunk volt, hogy ami felépül, legyen több mint egyetem, kapja meg a MOME azt a képzési-oktatási infrastruktúrát, ami ma világszinten is korszerűnek számít. Emellett azt is szerettük volna, hogy valódi alkotóműhely jöjjön létre, ahol a jövő iparművészei, építészei, dizájnerei létrehozhatják első alkotásaikat, ahol inspirálják egymást, és inspirálja őket az egész közeg. Ugyancsak fontos volt számunkra, hogy ez kutatási, innovációs központ is legyen. Amit ma a világ tud képalkotásban, tárgyalkotásban, fotóban, filmben vagy éppen építészetben, az mind elsajátítható a MOME-n. High-tech fotó-, film- és hangstúdió, digitális képalkotó műhely, a legmodernebb technológiával dolgozó laborok kaptak helyet a létesítményben. A modern technika és a sok tehetséges fiatal lehetőséget ad rá, és élnek is vele nagy cégek, hogy a vállalatok kiszervezzék a kutatás-fejlesztési tevékenységük egy részét, és együttműködési megállapodást kössenek az egyetemmel. Ez mindenkinek nyereség: előnyös a MOME-nak, hiszen a fiatalok izgalmas alkotómunkában vehetnek részt, ízelítőt kapva a világcégek tudásából, ráadásul az egyetemnek bevétele is származik belőle, a világcégek pedig hozzáadott értéket kapnak a kutatási-fejlesztési tevékenységükhöz. Ma is olyan vállalatok dolgoznak együtt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel, mint a Mercedes, a GE vagy a Rába.

– Hegyvidék a főváros egyik legzöldebb kerülete. Hogyan tudták megoldani, hogy az épületegyüttes illeszkedjen a zugligeti környezethez?

– Erre valóban nagyon odafigyeltünk, ráadásul Pokorni Zoltán polgármester mindenben segítette, de árgus szemekkel figyelte is a beruházást, és – nagyon helyesen – foggal-körömmel védte a környéken élők érdekeit. Amikor Budapestet építjük, arra is törekszünk, hogy ami megszületik, annak legyen önmagán túlmutató jelentősége, gyarapítsa szűkebb és tágabb, fizikai és szellemi környezetét. Létrehoztunk egy tizenötezer négyzetméteres közparkot, tizenhatezer növényt – fát, bokrot, cserjét – ültettünk, és ez a park teljesen nyitott mindenki számára. Budapest tehát zöldebb lett. A környezettudatossági szempontok olyan tekintetben is érvényesültek, hogy igyekeztünk korlátozni a gépészeti légkondicionálás használatát, így sok helyen fal- és mennyezethűtést, -fűtést építettünk ki, míg az egyik új épület tetején napelemek vannak.

– A nagyberuházások kapcsán az ellenzék és sajtója számára általában a költségek alakulása a legfontosabb kérdés…

– A MOME campusa költségkereten belül és határidőre készült el, hiszen azt vállaltuk, hogy az egyetem 2019 szeptemberében megkezdheti itt a tanévet. A teljes bekerülési költség 21,4 milliárd forint volt, ezt a pénzt öt év alatt használtuk fel. Ez azt jelenti, hogy az ország éves költségvetésének kevesebb mint fél ezrelékét fektettük be a jövőbe ezzel a campusfejlesztéssel. Hazánk uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedése bőven biztosítja azt a többletfedezetet, aminek köszönhetően megvalósíthatók ezek a beruházások.

– Említette a sport területét: szinte megszokott, hogy elnyerjük egy-egy nagy világverseny rendezési jogát, de az talán ennél is nagyobb sportdiplomáciai siker, hogy augusztusban kiderült, a Nemzetközi Cselgáncsszövetség a svájci Lausanne-ból Budapestre teszi át székhelyét. Mit jelent ez a főváros, illetve Magyarország számára?

– Hazánk adottságai felkínálják a lehetőséget, hogy Budapest igazi sportfőváros legyen. Remek az elhelyezkedésünk, Magyarország a világ minden tájáról könnyen, egy átszállással vagy átszállás nélkül megközelíthető repülővel, az ország stabil és biztonságos, a gazdaság pörög, a kultúra pezseg, a szolgáltatási szektorunk egyre jobban teljesít, kedvezőek az időjárási viszonyok, ráadásul Budapest kivételesen szép város. A nemzetközi sportesemények hasznot hoznak Magyarországnak, és ugyanígy előnyös lehet, ha a világ legjelentősebb nemzetközi sportszövetségei közül néhány ide teszi át a székhelyét. Ezért az Országgyűlés elfogadott egy olyan törvénycsomagot, amelyben különböző adókedvezményeket nyújtunk, ezzel is ösztönözve ezeket a szervezeteket arra, hogy nálunk foglalkoztassák a munkavállalóikat, innen szervezzék a sportáguk életét. A Nemzetközi Cselgáncsszövetség az első fecske, ami olyan tekintetben nem meglepetés, hogy Marius Vizer vezeti, aki egy Bihar megyében született magyar ember, itt él Budapesten, és bár szeret a háttérben maradni, rengeteget segít Magyarországnak.

– Úgy fogalmazott, a cselgáncsszövetség az első fecske. Ezek szerint lehetnek követőik is?

– Látok esélyt arra, hogy nagyjából a következő öt évben még néhány sportszövetség Budapestre tegye át a székhelyét. Most például Nemzetközi Asztalitenisz-szövetség keresi pályázaton az új otthonát, de lehetnek még más érdeklődők is.

– Budapest tehát ilyen tekintetben is vonzó helyszín lehet.

– A Magyarország iránti pozitív elfogultsággal nem vádolható The Economisttól van papírunk arról, hogy Budapest dinamikusan erősödik a világvárosok versenyében. Miközben Prága vagy Varsó egy szűk évtized alatt öt-hat helyet tudott javítani, Budapest húszat lépett előre az általuk elkészített, élhetőség szempontjából összeállított listán. Olyan tényezőket vettek figyelembe, mint az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúrával való ellátottság vagy a zöldfelületek minősége. A rangsor szerint Budapest egyértelműen Kelet-Európa legélhetőbb városa.