Történelmi lehetőség, történelmi felelősség és történelmi nehézség
Történelmi lehetőség, történelmi felelősség és történelmi nehézség – ez a három fogalom jellemzi ma a magyar agráriumot, ezek mentén kell meghatároznunk, merre tart a világ mezőgazdasága, és ezen belül hol helyezkedik el a hazánk – jelentette ki Nagy István agrárminiszter kedden Nádudvaron, az OTP-Nagisz Zrt. sőreháti pulykatelepének átadásán, amelyet a mezőgazdaság megújulása jelképének tart az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.A miniszter kifejtette, a koronavírus-járvány felhívta a figyelmet arra, mennyire fontos az élelmiszerbiztonság, az élelmiszer önellátottság, amit a szomszédban dúló háború megerősített. Az Agrárminisztérium azon dolgozik, hogyan tudja a legkisebbeknek is biztosítani a megfelelő védőhálót, és ezzel összhangban hogyan tud a legnagyobbaknak olyan támogatást nyújtani, amellyel húzzák előre a magyar mezőgazdaságot – jelezte. Hiszen ha a kistermelőknek biztosítják az olyan integrációkat, melyekben védve vannak, akkor a feldolgozóipar számára is adott az az alapanyag-mennyiség, amellyel képesek teljesíteni a szállítási kötelezettségeiket, és akkor Magyarországon az élelmiszer önellátással nem lehet probléma – hívta fel a figyelmet a tárcavezető az AM tájékoztatása szerint.
Azt kell összehangolni, hogyan találhatja meg mindenki a helyét és a szerepét a mezőgazdaságban – tette hozzá Nagy István. Elmondta, a baromfiágazat a legversenyképesebb és egyben a legnagyobb koncentrációval rendelkező állattenyésztő ágazat Magyarországon, amely a külkereskedelmi mérleget is javítja, a hazai fogyasztáson túl jelentős export árualap is képződik. A Nagisz Zrt. egy 70 éves múltra visszatekintő, működése során rengeteg tudást és tapasztalatot felhalmozó mezőgazdasági vállalkozás. Az OTP-NAGISZ sőreháti pulykatelepének beruházása a magyar mezőgazdaság megújulását is jelképezi. Rámutatott, hogy az új pulykatelepen a legmodernebb technológiát használhatják és a legjobb minőséget állíthatják elő.
Nagy István a közlemény szerint hangsúlyozta, hogy más ágazatokhoz hasonlóan az állattenyésztést is alaposan próbára tették az elmúlt évek. A magyar kormány az orosz-ukrán háborús konfliktus okozta válság, az energia- és üzemanyagárak nagymértékű emelkedése, a madárinfluenza és a történelmi léptékű aszályhelyzet ellenére továbbra is kiáll az állattenyésztők mellett – szögezte le, jelezve: nagyon komoly egyeztetések folynak a pénzügyi szektorral azért, hogy egy olyan konstrukció szülessen, amely mindenkinek segít túlélni ezt az aszályos időszakot. Kiemelte, újra kell gondolni, az állattartókat hogyan lehet az aszályos időkben is megfelelő takarmányhoz juttatni, ezen kihívás megoldásához új utakat kell keresnie az agráriumnak.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a baromfiszektorban nemzeti vagy uniós társfinanszírozott támogatás vehető igénybe például az állatjóléti többletkötelezettség-vállalások ellentételezésére, az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére. A finanszírozási problémák megoldására több állami hátterű, kedvezményes program is indult az elmúlt években. Ezek mellett az Agrárminisztérium az Európai Unióban elsőként, 2021-ben bevezette a Krízisbiztosítási Rendszert, amely az állattenyésztők és a növénytermesztők számára egyaránt elérhető. Az orosz-ukrán konfliktus nyomán keletkezett piaci zavarok kezelésére az unió a mezőgazdasági ágazatok termelőinek nyújtandó kivételes alkalmazkodási támogatás odaítélésről döntött. A támogatás a baromfiágazat részére is elérhető – ismertette a miniszter a közlemény szerint.