Tudó emberünk, a táltos
A táltosok és a sámánok szerepük szerint különülnek el. A sámánok mágusok, varázslók, a táltosok pedig a sztyeppei népek pogány papjai. Emellett a táltos nagy befolyású államférfi és politikus is volt, tudása birtokában a törzs vezető rétegéhez tartozott.
A magyarság világképe rendkívül összetett; érdekes, hogy a magyar ember lelke nem ismeri az individuumot. A halál után az ősök lelke születik újjá az újszülöttben, és az elmúlás után ez a lélek is visszatér az ősök körébe.
Az ember három összetevőből áll, amit a Halotti beszéd nyelvemlék szépen összefoglal: Isa, pur es homou. Az „isa” az isteni lélek, a pur jelentése tiszta, ez távozik el, amikor leáll a szívműködés. Ősi mezopotámiai szó, ami a mai napig él a purgálás orvosi kifejezésben. A hamu pedig az ember kézzelfogható része. Ha az ember megbetegszik, megbomlik a három összetevő egyensúlya; tehát a betegség a test és a lélek közötti szakadás.
A magyarság korai századaiban a tudó emberek végezték azokat a gyógyításokat, amelyek a testet és a lelket igyekeztek ismét egyensúlyba hozni. Őket nevezték táltosoknak, látóknak, javasoknak, füveseknek. Az ősi türk nyelvet elemezve lehet először félrecsúszni, aminek eredményeként összekeverik a táltos és a sámán tevékenységét. Sajnos napjainkban még mindig léteznek szakemberek is, akik a magyarság gyógyító embereit sámánoknak nevezik. A táltos vagy tátos kinyitja a beteg ember lelkét, tudatát, szellemét. A tát szó azt jelenti, hogy nyit, vagyis utat enged a betegséget előidéző káros, rossz gondolatoknak. Nyelvünk ősiségére jellemző, hogy a mai napig használjuk azt a kifejezést a gyógyulás elősegítésére, hogy „fejben dől el”.
A népi hagyományok sokat megőriztek a kereszténység előtti hitvilágunkból. Népmeséinkben is megjelenik a táltoshit, a táltosparipa alakja, és az Erdélyi Zsuzsanna által gyűjtött archaikus imákban is. Tehát van valami kapocs a táltoshit és a kereszténység között. Példát is lelünk erre: László Gyula professzor írta, hogy megtaláltuk azokat az ellentétpárokat, amelyeknek párhuzamai a perzsa hitvilágban jelennek meg. Emlékezzünk a perzsára hajazó viseletünkre. Szent László (a fény) és a kun (sötétség) keresztény köntösben folytatja harcát templomaink ősi freskóin. A két hős küzdelmét a kun által elrabolt leány dönti el. A hősök küzdelmébe belekerül a női elem, amit Kálmány Lajos a Boldogasszony személyében ismert fel. Ezek után nem meglepő, hogy a Vatikáni Legendáriumban a megmentett leány helyén a Boldogasszony jelenik meg. A csíki székelyeknél és a csángóknál is nyomát találták az istenasszony-tiszteletnek, a Babba holdasszony és a csíksomlyói Mária-kultusz egybefonódásában.
Mi a különbség a sámán és a táltos működése között amellett, hogy egy-két momentum hasonlít a kettőben? A mód, ahogy a megfelelő tudatállapotot előhívják, egyáltalán nem azonos vagy hasonló. A táltos tudós gyógyító pap, akinek munkájához, eszköztárához semmiféle eksztázist előidéző szer nem kell. A finnugor népek sámánja viszont úgy tesz időutazást, hogy epileptikum, narkotikum, kenderfüst, alkohol vagy gombák hatására szinte önkívületi állapotba kerül. Pörög, forog, dobol, csengettyűket ráz.
Ha napjainkban belső-ázsiai útja közben találkozik valaki táltossal, igencsak elcsodálkozik. Öltözete egyszerű, olyan, mint a többi férfié. Táskájában, szőttes szatyrában gyógyfüvek vannak, és valami fémtárgy, például kiskanál, amit arra használ, hogy fölforrósítva nyelvéhez érintse; ha nem égeti meg, akkor készen áll a gyógyításra. Odamegy a jurtába a beteg ágyához, finoman végigtapogatja, majd a magával hozott gyógynövényekből rendel a betegnek.
Táltosok napjainkban is vannak, például Székelyföldön, de nemrég még a Nagyalföldön is előfordultak. A néphit úgy tartja, hogy azokból a gyerekekből lesznek táltosok, akik valami megkülönböztető jellel születnek. Foggal, netán tizenegy ujjal a két kézen.
