Tuzson Bence: A tét az, hogy az EU-ban háborúpárti vagy békepárti álláspont jut érvényre

A tárcavezető a Magyar Nemzeti Médiaszövetség és az Alapjogokért Központ által, Igazságháborúk III. – Győzhet-e a szuverenitás a progresszív narratíva fölött? címmel szervezett konferencián a három „alapvető kérdésről” szólva kifejtette: a tét az, hogy az Európai Unióban háborúpárti vagy békepárti álláspont jut érvényre, bevándorlópárti, vagy az illegális bevándorlással szemben álló Európa lesz, továbbá a család kérdésében milyen elképzelés érvényesül majd.

Két világ, a progresszív és a szuverenista – „ami a mi világunk” – csap össze egymással az Európai Unión belül – mondta Tuzson Bence, aki úgy fogalmazott: „nagy harc lesz, de ezt a harcot meg kell vívnunk, és meg is kell tudnunk védeni azt, amiről Európa eredetileg szól”.

Kiemelte, mindkét oldal fő terepének tekinti az Európai Uniót és az EP-választásokat. Ennek okai között sorolta, hogy az EU egy olyan terep, amelyben „alapvetően tudjuk nemzeti érdekeinket érvényesíteni”, hiszen az unió „üdítő kivétel”, egy olyan rendszer, amiben a nemzetek és az azokat megtestesítő államok egyenlők.

Ugyanakkor a másik fél is terepet lát az EU-ban, mert azt egy olyan egységnek tartja, amelynek a megváltoztatásával „a globális törekvések talajt tudnak fogni” – mutatott rá. Ha az EU-ból sikerül kiirtani a nemzeteket, eltüntetni a nemzet fogalmát, akkor „el tudunk jutni oda, hogy az EU már nem önálló nemzetek szövetsége, hanem egy egységes massza, amit birodalmi irányítással lehet vezetni, és abban meg lehet valósítani a nyílt társadalmat, azt, hogy a neomarxizmus egy általános, elfogadott elv legyen, továbbá a család fogalmát át lehetne értelmezni” – fejtette ki Tuzson Bence.

A miniszter kijelentette: „mi Magyarországot ma egy szigetként” látjuk, mert másként gondolkodunk a háború, a bevándorlás és a család kérdéséről, mint Európa jelentős része. Ugyanakkor a konzervatív gondolkodásban nem vagyunk teljesen egyedül – jegyezte meg.

A gondolkodásbeli különbségek okairól szólva arról beszélt, hogy Európa nyugati felén a baloldali, liberális gondolat megerősödött, ugyanakkor ma a liberális területet a neomarxizmus elfoglalta, és ez az eszközrendszerében is megjelenik. Szinte mindent eszközt elfogad a saját céljai elérése érdekében, átlép bizonyos demokratikus szabályokon, kényszert helyez másokra. A háború eszközét is elfogadhatónak tartja a saját érdekek érvényesítése érdekében – mondta Tuzson Bence.

Jelentős különbségként emelte ki a két gondolkodás között, hogy Nyugat-Európa egy hódító jellegű történelemmel rendelkezik, „míg nekünk egy egészen más történelmünk van”.

Azt mondta, nekünk a létünkért kellett folyamatosan megküzdenünk, és ezért máshogy is gondolkodunk, mint a nyugat-európaiak. „Mi érezzük azt, hogy mit jelet, amikor a mi kultúránkat, a mi nemzetünket veszély fenyegeti”. Hozzátette: innen ered, hogy a veszélyérzet is hiányzik a nyugat-európai elit jelentős részéből.

Tuzson Bence szerint az előbbi két különbség, kiegészülve a nyílt társadalom elméletével okozza azt, hogy ennyire másfajta gondolkodás alakult ki a nyugat-európai elitben és Magyarországon.

Schmidt Mária, a Terror Háza és a XXI. Század Intézet főigazgatója azt mondta: 2024 a demokrácia éve, hiszen a világ számos pontján választások lesznek. Ez lehetne a demokrácia ünnepe is, bizonyítéka annak, hogy a demokráciákban a nép a szuverén. El kellene érni, hogy a választók megtiszteljék a vezetőket a bizalmukkal, mert ez a felhatalmazottságnak az alapja egy demokráciában – mondta.

Szerinte ehelyett azt látni, hogy ezt a „választási évet a nyugati-világ elitje le akarja alibizni, meg akarja úszni”. Nincsenek igazi viták, nem igazán akarják választási lehetőség elé állítani a szavazókat, el akarják lehetetleníteni a vitát – mondta Schmidt Mária, aki szerinte a vita hiánya nyugati demokráciák legnagyobb hiányossága és egyben szégyene is.

Elmondta, szerinte vitatkozni lenne érdemes a mostani választási évben az orosz-ukrán háború, a migráció és a határvédelem kérdéseiről. Közölte: az a „moralizáló, mindenkit kioktató magatartás”, ami az unió vezetőit jellemzi elszigeteli Európát, és így szövetségesek nélkül marad a világban.

Szerinte azért nem folytatják le a szükséges vitákat, mert „elitválságban van” az EU és a legtöbb nyugat-európai ország. Elitistává és antidemokratikussá váltak, és az elitek valójában láthatatlanok – mondta Schmidt Mária.

Kijelentette: válságban van az identitásunk, a kultúránk és a gazdaságunk. Ugyanakkor „a legfontosabb az, hogy erkölcsi válságban vagyunk” – tette hozzá. A kikerüléshez a válságból szerinte a szabadságjogok visszaszerzése és a kereszténységhez való visszatérés a legfontosabb.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója azt mondta: Magyarország elmúlt évezrede „szuverenitásküzdelmekről, szabadságküzdelmekről, vagy ahogy újabban nevezzük ezeket, demokráciaküzdelmekről szóltak és szólnak”.

Kijelentette: amikor Szent István állammá emelte Magyarországot, nem a Nyugatot választotta a Kelet helyett, hanem a kereszténységet a pogányság helyett. Csakhogy mára a Nyugat megszűnt kereszténynek lenni, ezáltal szem elől tévesztette a keresztény szabadság igazi jelentését is – mondta.

Szánthó Miklós arról beszélt, hogy sajnos a Nyugat kiemelt történelmi időszaka leáldozóban van, de jó hír, hogy így a jellegzetes nyugati politikai ideológiák, például a liberális progresszió is egyre inkább veszítenek érvényes világmagyarázó erejükből.