Ügyetlen alibivétó
Folyamatosan csökken Karácsony Gergely népszerűsége, ráadásul még nyáron is jelentős dugók nehezítették a fővárosiak életét, ez pedig szeptemberre még nagyobb káoszt vetít előre. Nem csoda hát, hogy a főpolgármester igyekezne elterelni a figyelmet a gondokról, ezért bejelentette, azt javasolja a Fővárosi Közgyűlésnek, Budapest vonja vissza az atlétikai vébé megrendezéséhez szükséges hozzájárulását. A vétó indokai első látásra is hamisak, ráadásul ha a baloldal, vélt politikai érdekei miatt, valóban ellehetetleníti a sporteseményt, azzal súlyos károkat okoz az országnak.
„Döntöttem a Diákvárosról, az atlétikai vb-ről és a budapesti közlekedést segítő intézkedésekről is” – írta szokásos kommunikációs felületén, a Facebookon közzétett videójához Karácsony Gergely. A főpolgármester bejelentkezésében azt mondta: azt javasolja majd a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy Budapest vonja vissza a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséhez szükséges hozzájárulását. Szerinte ugyanis a kormány megszegte korábbi ígéretét a Fudan Egyetemmel kapcsolatban. Csakhogy valójában nem a kormány, hanem Karácsony hazudott.
A Diákváros megépül
Bár a főpolgármester szavaiból úgy tűnhet, mintha a Diákváros-program az ő ügye lenne, ezt a valóságban az Orbán-kormány találta ki, és – ha 2022 után folytathatja a munkát – valósítja is meg. Bár az előzetes elképzelésekhez képest kicsit módosulhat az elképzelés, ha lesz Budapesten Fudan Egyetem, de szó sincs arról, hogy a kabinet elállt volna a megvalósításától. Mint Palkovics László innovációs és technológiai miniszter májusban elmondta, a Diákváros és a Fudan egyszerre, egymást erősítve épülhet meg. A feltételes mód pedig maximálisan indokolt, hiszen a kormány már azt is bejelentette, egyetért azzal, hogy amikor a beruházás feltételei ismertek lesznek, akkor a fővárosiak népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Budapesten Fudant.
– A Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik. Tervek sem állnak rendelkezésre. Ha meglesznek a tervek, világosak a pénzügyi feltételek, az egyetemépítés költségei és finanszírozása, akkor lehet dönteni. Ide mostantól számított másfél év alatt eljuthatunk – mondta júniusban a Mandinernek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Ugyancsak ezt támasztja alá az Innovációs és Technológiai Minisztérium múlt heti sajtóközleménye, amely arról szól, hogy benyújtották a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány bejegyzési kérelmét. „Az alapítvány feladata az előkészítés, a hatástanulmányok és tervek elkészítése után az egyetem megépítéséről népszavazás fog dönteni. […] A kormány 2022 végéig beszámol az Országgyűlésnek a Fudan Hungary Egyetem előkészítéséről és a várható költségekről. A megvalósításról a részletes tervek ismeretében, az érintettek véleményének kikérése után születhet majd döntés” – áll a közleményben.
Vagyis hangsúlyozzuk: a baloldali híresztelésekkel szemben a kormány nem tett le a Diákváros megépítéséről, csak annyi változott, hogy amennyiben a 2023-ban esedékes népszavazáson a polgárok úgy döntenek, akkor a korábban tervezett fejlesztéseken kívül megépül a Fudan is. Ahhoz azonban, hogy a választók felelősen szavazhassanak, nyilvánvalóan ismerniük kell a részleteket is, ehhez kell még közel másfél év.
A Karácsony által emlegetett, a kormány és a budapesti vezetés között 2019 végén született megegyezés többi eleméhez is tartja magát a kabinet. A megállapodásban szerepelt az is, hogy az Egészséges Budapest program keretében a kormány, a fekvőbeteg-ellátásban tervezett fejlesztéseken felül, 2020 és 2024 között legalább 50 milliárd forintot fordít a kerületi önkormányzatok egészségügyi alap- és szakellátási fejlesztéseinek támogatására, továbbá tartalmazta a Ferencvárosi Szabadidős és Sportpark megvalósítását, illetve a Déli Városkapu fejlesztési program keretében a zöldfelületek növelését is. Ezen pontok mellett ugyancsak kitart a kormány.
Veszélyes blöff
A főpolgármester a múlt heti bejelentésében több szempontból is blöffölt. Hiszen az atlétikai vébéről szóló megállapodás a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, a Magyar Atlétikai Szövetség és a magyar kormány között született meg, így nincs szükség a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulására, az esemény pedig akkor is megrendezhető, ha a képviselők Karácsony kérésének megfelelően szavaznak. Az viszont igaz, hogy amennyiben a budapesti vezetés látványosan keresztbe akar tenni a rendezésnek, a nemzetközi szövetségnél juthatnak arra: ez a politikai csata – pláne úgy, hogy jövőre választások lesznek – túl nagy kockázatot jelent, így inkább elveszik tőlünk a rendezést.
Ráadásul, ahogy fentebb már írtuk, Karácsony Gergely blöffölt azzal is, hogy a korábbi megállapodás megszegésével vádolta a kormányt. A Diákváros-beruházás előkészítése folyamatosan zajlik, ha pedig netán kicsit északabbra épül meg, mint eredetileg tervezték, a kabinet akkor is teljesíti a Fővárosi Közgyűlés feltételeit. Amennyiben viszont Karácsony a mostani kavarással ellehetetleníti a vébé rendezését, azzal ő rúgja fel azt a megállapodást, amelyet egyébként még baloldali polgármesterek is nagyon előnyösnek tartanak a kerületek szempontjából. Hiszen nagy összeget kapnak például egészségügyi fejlesztésre, ráadásul az atlétikai világbajnokság létesítményeinek költségét a kormány fizeti, az idelátogató sok ezer ember viszont a fővárosi idegenforgalmat gazdagítja.
Hogy miért akart most botrányt a főpolgármester? Egyrészt ezzel próbálja elterelni a figyelmet a budapesti gondokról: miután még augusztusban is rendszeresek voltak a dugók, borítékolható, hogy az iskolakezdés utáni napokban még tragikusabb lesz a helyzet. Másrészt úgy érezhette, nincs más választása, ha nem akarja, hogy Gyurcsányék látványosan sarokba szorítsák – ezt maga a Demokratikus Koalíció elnöke leplezte le múlt csütörtöki Facebook-posztjában.
„Tegnap a fővárosi DK-frakció javaslatot nyújtott be, hogy Budapest álljon el az atlétikai vb megrendezésétől, mert a kormány az erre vonatkozó megállapodást megszegte, amikor lemondott a Diákváros felépítéséről. Ma reggel a főpolgármester sietve be is jelentette, hogy bizony akkor így nem lesz atlétikai vb” – írta Gyurcsány Ferenc. „A politikában nincs szerzői jog. Örülni kell annak, ha valamely javaslat támogatókra lel. Na meg az se baj, ha tudunk kemény döntésekhez bátorítást adni” – tette hozzá a baloldal vezetője. Karácsony Gergely tehát azt csinálta, amit Gyurcsány Ferenc akart, vagyis előre menekült.
Sokat veszíthetünk
Az atlétikai vébénél nagyobb sporteseménynek csak az olimpia, illetve a labdarúgó-világbajnokság és -Európa-bajnokság számít. Versenyeit nagyságrendileg 1,2 milliárd ember követi figyelemmel a televíziós és internetes közvetítéseknek köszönhetően, ami nyilvánvalóan óriási reklámot jelentene nem csupán Budapestnek, de az egész országnak.
Nem beszélve arról, mit hozna egy ilyen méretű esemény a koronavírus-járvány után az idegenforgalomnak: becslések szerint a hivatalos vendégek és szurkolók összesen akár félmillió vendégéjszakát töltenének el a fővárosban és környékén, amiből természetesen a turizmus, a vendéglátás más szereplői is profitálnának. Ha elveszik tőlünk az eseményt, az óriási presztízsveszteséget jelentene az országnak: nem csupán más sportversenyek, de akár nagy konferenciák, kulturális események rendezésének megpályázásánál is hátrányból indulnánk a következő években. Az agonizáló fővárosi idegenforgalomra mért csapásról nem is szólva. A jelek szerint a főpolgármester nemigen tudja, mit beszél.
Nagyon sokan csalódnának
Baji Balázs szerint nagyon rosszul venné ki magát, ha a 2024-es nyári olimpiai pályázat után a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezésétől is visszalépne Magyarország. A vb-bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes gátfutó azt mondta, egy esetleges vétó nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi atlétikát is alapjaiban rengetné meg.
– Mit veszítene hazánk az atlétikai világbajnokság megvétózásával?
– Inkább beszéljünk arról, hogy mit nyerhetne! Az atlétikai vébé a világ harmadik legnagyobb és legrangosabb sporteseménye, ami rengeteg embert mozgat meg. Páratlan lehetőség, hogy mi lehetünk a házigazdái. Egy ilyen rendezvény meghatározó lenne a magyar atlétika jövője szempontjából, már csak azért is, mert a sportág köré végre olyan infrastruktúra épülne, amire régóta várunk. De az egész magyar sportnak óriási lendületet adhat. Úgy gondolom, hogy nemcsak rövid, hanem hosszú távú hatásai is lennének, amellett, hogy nekünk, budapestieknek nagy örömöt okozna, sokan sokféleképpen profitálhatnának belőle.
– Másik magyarországi helyszín?
– Sajnos a lehetőségek infrastrukturális szempontból szerények, nincsen olyan város, amelyik alkalmas lenne egy ekkora esemény lebonyolítására. De ha még volna is, az a két év, ami rendelkezésre áll, szerintem borzasztóan kevés. Lehetetlen lenne ilyen rövid időn belül új forgatókönyvet összeállítani.
– A 2024-es olimpia pályázatának visszavonása után milyen üzenete lenne, ha ezt a rendezvényt is lefújnák?
– Nagyon rosszul venné ki magát. Nemcsak a sportág, hanem az egész ország számára presztízsveszteség lenne, és megrengetné a nemzetközi atlétikát is. Már most érzékelhető a vébé iránti lelkesedés. Rengetegen érdeklődnek a részletekkel kapcsolatban, az utóbbi időben pedig érezhetően több gyerek választotta ezt a sportágat, mint általában. Nagyon sokan csalódnának, ha bejelentenék, hogy nem tartják meg.
– Önt hogyan érintette, hogy veszélybe került a rendezés?
– Mint élsportoló elég nehéz napokat éltem meg az utóbbi időben. Ennek persze nemcsak a most kialakult helyzet az oka, hanem az is, hogy a sérüléseim miatt nem sikerült kvalifikálnom magam az olimpiára. Szeretnék minél hamarabb meggyógyulni, és haladni tovább az utamon. A nehezén túl vagyok. A térdsérülésből felépültem.
– Láthatjuk versenyezni a világbajnokságon?
– Nem merem még kijelenteni, hogy igen. Az biztos, hogy ha máshogy nem, a pályán kívülről igyekszem majd hozzátenni ahhoz, hogy az esemény sikeres legyen.
Szencz Dóra
