Hirdetés

A kormánypártok által jelölt Novák Katalin 1977. szeptember 6-án született Szegeden, dr. Novák Zoltán és dr. Mohácsy Katalin orvosok második gyermekeként. Veres Istvánnal húsz éve kötött házassága alatt három gyermeknek adott életet: Ádámnak, Tamásnak és Katának. Közgazdász, egyetemi tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, valamint a Szegedi Tudományegyetemen végezte, ösztöndíjjal Párizsban is tanult. Élt az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is.

Pályáját a Martonyi János által vezetett Külügyminisztériumban kezdte 2001-ben. A gyermekekkel otthon töltött hat évet követően 2010 és 2012 között a külügyminiszter tanácsadója, 2012 és 2014 között Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke volt az Emberi Erőforrások Minisztériumában. 2014-től 2020-ig család- és ifjúságügyért felelős államtitkár volt. Közben 2017-től 2021-ig a Fidesz külügyekért is felelős alelnöki posztját is betöltötte. 2018-tól országgyűlési képviselő, 2020-tól 2021 végéig családokért felelős miniszter.

Alakítója és – talán fogalmazhatunk úgy – arca is volt az elmúlt években a magyar családpolitikának. Számos családtámogatási lehetőség ösztönzője, kezdeményezője a Budapesti Demográfiai Csúcsnak és megálmodója a kiemelkedő tehetségeket segítő Stipendium Peregrinum ösztöndíjnak. Több családpolitikai írás mellett szerkesztője volt a közelmúltban megjelent „…Ami a miénk” – Ötven írás a családról című kötetnek.

A Francia Becsületrend lovagkeresztjének és a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjének birtokosa, emellett számos magyar és külföldi szakmai és civil elismerésben részesült. Vallása szerint református. Felsőfokon beszél angolul, franciául és németül, középszinten spanyolul, és köztudott róla az is, hogy hosszútávfutó.

Korábban írtuk

A nála 35 évvel idősebb Róna Péter 1942. május 4-én született Miskolcon. 1956-ban az Egyesült Államokba emigrált, középiskoláit Washingtonban végezte. 1964-ben a Pennsylvaniai Egyetem gazdaságtörténeti szakán diplomázott, majd 1966-ban Angliában jogi végzettséget is szerzett. 1968-tól egy washingtoni ügyvédi iroda munkatársa, később az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium jogi tanácsosa. Pénzügyi karrierjét 1970-ben a J. Henry Schroder Banknál kezdte, amelynek 1986-ban vezérigazgatója is lett. 1990-ben elvállalta az Első Magyar Alap vezetését Budapesten. Alapítója volt a buszgyártással foglalkozó NABI Észak-amerikai Járműipari Részvénytársaságnak. Óraadóként tanított az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nemzetközi jogi tanszékén.

Ami politikai kapcsolatait, beágyazottságát illeti, van kötődése az előző szocialista kabinethez, hiszen 2008-ban az IMF-fel, valamint az EU-val való hitelmegállapodásról folytatott tárgyalásokon a Gyurcsány-kormány tárgyalóbizottságának tanácsadója volt. 2010-től 2014-ig az LMP delegáltjaként a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt, közben, 2011-ben az LMP pártalapítványa kuratóriumának társelnöke, majd 2013-ban a párt programtanácsának elnöke lett. Róna Péternek első, amerikai házasságából van egy fia, később Magyarországon újra megnősült és lánya született. Beszél angolul, olaszul és franciául is.

Amennyiben a papírformának megfelelően Novák Katalint választják a képviselők, ő lesz Magyarország első női köztársasági elnöke és 1990 óta az első olyan államfő, aki semmilyen formában sem volt a közélet aktív részese a rendszerváltozás időszakában. Megválasztása esetén Novák Katalin egy szűk körű klubhoz csatlakozhat, mivel Európában jelenleg négy országnak – Görögország, Szlovákia, Koszovó és Moldova – van női elnöke, ezek közül kettő EU-tagállam. A koszovói Vjosa Osmani tavaly, 38 évesen lett államfő, jelenleg ő a világ legfiatalabb női elnöke, őt követné a sorban Novák Katalin, aki tehát a legfiatalabb női köztársasági elnök lehet az Európai Unióban. Ennél fontosabb azonban, hogy családokért felelős államtitkárként, miniszterként munkáját széles körű társadalmi elismerés övezte, míg az inkább pénzemberként ismert Róna Péter jelölése még saját politikai közösségén belül is heves vitákat váltott ki. Így nem tűnik kérdésesnek, melyikük alkalmasabb a nemzeti egység kifejezésére.

Idézetek Novák Katalintól

A magyarságról:

„Az a célunk, hogy jó legyen magyarként élni, magyar gyermeket nevelni, biztonságban, békességben, szeretetben. Ez a garanciája annak, hogy végül a jövőt mi, magyarok nem mások ellenében, hanem másokkal együtt nyerjük meg.”

(Az RMDSZ 15. kongresszusán, 2021 szeptemberében)

„Kultúránkat nem csak művészetünk teszi magyarrá. Része mindaz, amit ezer év szokássá formált. Ahogy egymást köszöntjük. Ahogy ünnepeinket megtartjuk. Ahogy a kenyeret megszegjük. Ahogy a gyermeket ringatjuk. Ahogy a sírt gondozzuk. Ahogy a »Hogy vagy?« kérdésre mi, magyarok érdemben válaszolunk. Ahogy autót vezetünk. Vagy ahogy a várost, az országot vezetjük. Ahogy szurkolunk. Ahogy a sört isszuk, főleg, ha Soproni. Ahogy egymáshoz és az idegenekhez fordulunk. Műveltség? Stílus? Szokás? Mindegyik. Ahogy nagymamánk elinduláskor keresztet rajzolt a homlokunkra, ahogy nagyapánk a csizmáját fényesítette, ahogy édesapánk kinyitotta édesanyánk előtt az ajtót, ahogy anyánk a tésztát dagasztotta, ahogy az óvónő átölelt, a tanító nevelt, mind nyomott hagyott bennünk, s saját gyerekeinkben, unokáinkban látjuk viszont újra. Ez a folytonosság tanít bennünket alázatra, s adja meg a lehetőséget, hogy újrateremtsük, amit kell, megőrizzük, amit érdemes, s gyarapítsuk, amit lehet. […] Ahogy egyetlen sejtben ott egy új élet esélye, úgy ad lehetőséget közösségeinknek a kultúra a javakban való gyarapodásra. Tévedés, hogy a bővülő gazdaság, a családtámogatások sokszorosra növelése készteti a fiatal párokat a gyermekvállalásra. Ezek nélkül persze nehezebb lenne. De a pénz csak akadályokat képes elhárítani. A gyermekek utáni vágy, a magunk továbbörökítésének szándéka mélyebbről fakad: a kultúránkból. Mert nemcsak megmaradni akarunk, hanem kiteljesedni, gyarapodni is. S nemcsak abban a hetven, nyolcvan évben, ami nekünk jut, hanem a következő nemzedékekben is. Ezért, a saját életünkön túlmutató előretekintés miatt fontos nekünk, magyaroknak a megörökölhető otthon, a teremtett világ védelme, a családunk történetének ismerete és továbbadása. […] Nemzeti imádságunk nem engedi, hogy kisszerű ideológiai küzdelmekben bárki kisajátítsa. Úgy jeleníti meg a nemzet egységét, hogy újra és újra megteremti azt. Biztosít bennünket arról, hogy minden pártütés, értetlenség, viszály, káröröm és öröm, széthúzás és összefogás felett létezik az az összetartozás, melyet nem mi barkácsolunk össze, hanem a Teremtő ajándékaként kaptuk. A Himnusz így a miénk, s ezért vágyakozunk utána.”

(A magyar kultúra napján Sopronban, 2022. január 22.)

Vallásról, hitről, felelősségről:

„Én református keresztyén magyar vagyok, gyerek, szülő, feleség, testvér. Ez az identitásom. Amikor meg tudjuk fogalmazni, kik vagyunk, olyan igazodási pontokat találunk, amelyek leegyszerűsítik az életünket és megkönnyítik a döntéseinket. Keresztyénnek lenni felelősség és bizonyosság: a keresztyén ember tudja, hogy van dolga, és jó esetben azt is felismeri, hol, kivel van dolga, és mi a feladata. Keresztyénként a hittestvéreinkért, magyarként pedig honfitársainkért tartozunk felelősséggel.”

(Reformátusok Lapja, 2021. november 10.)

Elnöki céljairól:

„Magyarország első női köztársasági elnökének lenni többletfelelősség. […] A magyar gyerekek, a családok sorsa marad a szívügyem, a jövőben is értük dolgozom. […] Ahhoz, hogy legyen kinek megőrizni a Földet, szükség van a gyermekekre, a következő generációkra. […] A közös magyar jövő részei a határon túl élő nemzettársaink, ugyanígy a beteg gyermeket nevelő vagy egyszülős családok, de a felzárkózó roma közösségek is.”

(Index, 2021. december 27.)

„Tettekre készülök, nem gesztusokra. A nemzet egységének megjelenítéséhez a valamennyiünk számára közös teret kell megtalálni. Ilyen a magyar nemzethez tartozás büszkesége, a családok védelme, örökségünk megóvása és gyarapítása, a tehetségek gondozása. Ezek nem világnézeti vagy pártpolitikai kategóriák. […] A magyar érdeket és az Alaptörvényben lefektetett értékeket védelmezni fogom, amikor csak védelemre szorulnak. […] Az alkotmányos rend védelme feladata az államfőnek, legyen bármilyen kormánya Magyarországnak. Az alkotmányos rend megdöntéséhez nem fogok asszisztálni.”

(Mandiner, 2022. január 27.)

A munkához való viszonyáról:

„Már a nagyszülőktől megtanultam, hogy teljesen mindegy, hogy az ember orvos, tanár vagy miniszter, a legfontosabb a családi biztonság és a munka iránti alázat és tisztelet. A mozgatórugó ez kell hogy legyen. Persze ahhoz, hogy tisztességgel végezzük a feladatunkat, egészséges önértékelésre van szükség. »Soha ne szállj el, és ne gondolj magadról túl sokat! Mindig lefelé nézz, tartsd szem előtt az elesettebbeket, akkor értékelni fogod a helyzetedet, bárhol is légy a világban« – ezt tanultam a nagyszüleimtől és a szüleimtől. Sok szempontból szerencsés vagyok, és ezt tudom is értékelni. Feladatom, hogy éljek a lehetőségeimmel, álljak ki az emberekért, és használjam ki az adottságaimat. Szeretném hinni, hogy a kapott örökségemhez méltó módon tudom végezni a munkámat.”

(Családi Lap, 2021. májusi szám)