Új időszak küszöbén
Március 10-én, csütörtökön választja meg az Országgyűlés hazánk következő köztársasági elnökét. Ha a várakozásoknak megfelelően Novák Katalin mellett dönt a parlamenti képviselők többsége a baloldal által javasolt Róna Péterrel szemben, akkor a jobboldal jelöltje történelmet ír.A kormánypártok által jelölt Novák Katalin 1977. szeptember 6-án született Szegeden, dr. Novák Zoltán és dr. Mohácsy Katalin orvosok második gyermekeként. Veres Istvánnal húsz éve kötött házassága alatt három gyermeknek adott életet: Ádámnak, Tamásnak és Katának. Közgazdász, egyetemi tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, valamint a Szegedi Tudományegyetemen végezte, ösztöndíjjal Párizsban is tanult. Élt az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is.
Pályáját a Martonyi János által vezetett Külügyminisztériumban kezdte 2001-ben. A gyermekekkel otthon töltött hat évet követően 2010 és 2012 között a külügyminiszter tanácsadója, 2012 és 2014 között Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke volt az Emberi Erőforrások Minisztériumában. 2014-től 2020-ig család- és ifjúságügyért felelős államtitkár volt. Közben 2017-től 2021-ig a Fidesz külügyekért is felelős alelnöki posztját is betöltötte. 2018-tól országgyűlési képviselő, 2020-tól 2021 végéig családokért felelős miniszter.
Alakítója és – talán fogalmazhatunk úgy – arca is volt az elmúlt években a magyar családpolitikának. Számos családtámogatási lehetőség ösztönzője, kezdeményezője a Budapesti Demográfiai Csúcsnak és megálmodója a kiemelkedő tehetségeket segítő Stipendium Peregrinum ösztöndíjnak. Több családpolitikai írás mellett szerkesztője volt a közelmúltban megjelent „…Ami a miénk” – Ötven írás a családról című kötetnek.
A Francia Becsületrend lovagkeresztjének és a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjének birtokosa, emellett számos magyar és külföldi szakmai és civil elismerésben részesült. Vallása szerint református. Felsőfokon beszél angolul, franciául és németül, középszinten spanyolul, és köztudott róla az is, hogy hosszútávfutó.
A nála 35 évvel idősebb Róna Péter 1942. május 4-én született Miskolcon. 1956-ban az Egyesült Államokba emigrált, középiskoláit Washingtonban végezte. 1964-ben a Pennsylvaniai Egyetem gazdaságtörténeti szakán diplomázott, majd 1966-ban Angliában jogi végzettséget is szerzett. 1968-tól egy washingtoni ügyvédi iroda munkatársa, később az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium jogi tanácsosa. Pénzügyi karrierjét 1970-ben a J. Henry Schroder Banknál kezdte, amelynek 1986-ban vezérigazgatója is lett. 1990-ben elvállalta az Első Magyar Alap vezetését Budapesten. Alapítója volt a buszgyártással foglalkozó NABI Észak-amerikai Járműipari Részvénytársaságnak. Óraadóként tanított az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nemzetközi jogi tanszékén.
Ami politikai kapcsolatait, beágyazottságát illeti, van kötődése az előző szocialista kabinethez, hiszen 2008-ban az IMF-fel, valamint az EU-val való hitelmegállapodásról folytatott tárgyalásokon a Gyurcsány-kormány tárgyalóbizottságának tanácsadója volt. 2010-től 2014-ig az LMP delegáltjaként a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt, közben, 2011-ben az LMP pártalapítványa kuratóriumának társelnöke, majd 2013-ban a párt programtanácsának elnöke lett. Róna Péternek első, amerikai házasságából van egy fia, később Magyarországon újra megnősült és lánya született. Beszél angolul, olaszul és franciául is.
Amennyiben a papírformának megfelelően Novák Katalint választják a képviselők, ő lesz Magyarország első női köztársasági elnöke és 1990 óta az első olyan államfő, aki semmilyen formában sem volt a közélet aktív részese a rendszerváltozás időszakában. Megválasztása esetén Novák Katalin egy szűk körű klubhoz csatlakozhat, mivel Európában jelenleg négy országnak – Görögország, Szlovákia, Koszovó és Moldova – van női elnöke, ezek közül kettő EU-tagállam. A koszovói Vjosa Osmani tavaly, 38 évesen lett államfő, jelenleg ő a világ legfiatalabb női elnöke, őt követné a sorban Novák Katalin, aki tehát a legfiatalabb női köztársasági elnök lehet az Európai Unióban. Ennél fontosabb azonban, hogy családokért felelős államtitkárként, miniszterként munkáját széles körű társadalmi elismerés övezte, míg az inkább pénzemberként ismert Róna Péter jelölése még saját politikai közösségén belül is heves vitákat váltott ki. Így nem tűnik kérdésesnek, melyikük alkalmasabb a nemzeti egység kifejezésére.