Ütőképes, nemzeti haderő épül

– A Magyar Honvédség a speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálat bevezetésével vesz részt a munkahelyteremtésben. Kiknek tudnak lehetőséget adni?

– Abban, hogy Magyarország megnyerte a koronavírus elleni küzdelem első szakaszát, kiemelkedő és nélkülözhetetlen szerepe volt a honvédségnek. Katonáink ismét bebizonyították, hogy békeidőben vagy veszélyhelyzetben, katasztrófák vagy világjárványok idején egyaránt számíthatunk rájuk. Honvédeink ebben a koronavírusos veszélyhelyzetben is esküjükhöz híven, példamutatóan szolgálják a hazát, őrzik országunk függetlenségét, békéjét, védik a magyarok biztonságát és szabadságát. Ezért építjük a modern, ütőképes, nemzeti haderőt. A Magyar Honvédség mint az ország egyik legnagyobb és legbiztosabb munkáltatója, valóban a speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálat bevezetésével vesz részt a kormány gazdaságvédelmi akciótervében, az állami munkahelyteremtésben. A honvédség azoknak nyújt segítő kezet, akik a koronavírus-járvány következtében veszítették el munkahelyüket. Ez egyfajta különleges toborzás is egyben.

– Hol és milyen feltételekkel lehet jelentkezni?

– Az ország huszonöt helyszínén azok a 18 és 50 év közötti állampolgárok szolgálhatnak speciális önkéntes tartalékos katonaként, akik elveszítették a munkájukat, és vállalnak egy hat hónapos kiképzést. A huszonöt település kijelölése úgy történt, hogy a jelentkező, bejáró katonaként, a lakóhelyéhez minél közelebb találja meg a kiképzési lehetőséget. Elsősorban a hadköteles férfiak jelentkezését várjuk. Jelentkezni a toborzóirodákban és toborzópontokon, illetve a megyei kormányhivataloknál lehet. A felvételhez erkölcsi bizonyítvány és egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges. Ez utóbbi azonban kevésbé szigorú, mint a hivatásos vagy szerződéses szolgálatra jelentkezőké. A program július 1-jével indul, és az első fél évben ezer fő kiképzését teszi lehetővé. Ezt még két féléves ciklus követi. Így ma összesen háromezer speciális önkéntes tartalékosra számítunk, de ez a létszám igény és sikeres toborzás esetén tovább bővíthető.

– Miből áll a program?

– Mint említettem, az alapkiképzés hat hónapos. Ez alaki, harcászati, szolgálati szabályzatismereti, tereptani, egészségügyi, híradó- és lőkiképzésből áll. Mindez napi nyolc órában, a szokásos, polgári munkaidő szerint. A szombat, vasárnap és az ünnepnapok pedig szabad- és munkaszüneti napok. A kiképzés idejére havi bruttó 161 ezer forint illetmény, térítésmentes étkezés, egészségügyi és ruházati ellátás, illetve utazási költségtérítés is jár. A kiképzés katonai eskütétellel ér véget.

– Mi történik az eskütétel után?

– A fél év letelte után a „kiképzett önkéntes tartalékosok” minden megkötöttség nélkül visszatérhetnek a polgári életbe, vagy a kiképzést további hat hónapra meghosszabbíthatják. A honvédség szeretné a legfelkészültebbeket, legelkötelezettebbeket megtartani, nekik hivatásos vagy szerződéses katonai életpályát ajánlunk. Ha pedig megkedvelték a katonaéletet, de nem akarnak lemondani a polgári munkájukról, karrierjükről, akkor területvédelmi önkéntes tartalékosként is szolgálhatnak tovább. A profik életkortól függően az Altiszti Akadémián, az Acélkocka rendszerben vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tovább is tanulhatnak. Mindezekért jó szívvel biztatom a fiatalokat, hogy bátran, minél többen jelentkezzenek erre a speciális önkéntes tartalékos kiképzésre, vállalják büszkén a haza fegyveres szolgálatát, építsenek maguknak biztos katonai életpályát!

– A Pesti úton történtek kapcsán különösen nagy figyelem irányult az idősek otthonaira. Az újabb gócpontok kialakulásának megakadályozásában a honvédség is részt vesz.

– A járvány során a legveszélyeztetettebbek elsősorban az idős és – koruknál fogva – már krónikus betegségekben szenvedő emberek voltak. Ezért hozott a kormány olyan gyors és határozott szabályokat, amik őket védték. Sőt, minden bizonnyal szükség lesz ezekre a második szakaszban is. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott Pesti úti idősek otthona azért vált rémálommá és a vírus egyetlen hazai gócpontjává, mert Karácsony Gergely főpolgármester – mindegy, hogy hanyagságból-e, vagy gyávaságból – nem hozott megfelelő védelmi intézkedéseket, szinte tudomást sem akart venni a borzasztó állapotokról és a rohamosan terjedő kórról. Felelősségét meg ócska politikai trükkökkel, hazudozással, lázas semmittevéssel próbálta elfedni, másokra rákenni. Alkalmatlanságát, esetlenségét, szerencsétlenkedését csak tovább bizonyította, hogy amikor a honvédek húsvét vasárnapján megkezdték az öt napon át, reggeltől estig tartó fertőtlenítő takarítást és vírusmentesítést, Karácsony a „tisztek helyett teszteket” otromba mantrázásával pont azokat ócsárolta, akik helyette védték meg az idős embereket a fertőzéstől a Pesti úton. Ez a biológiai és vegyi mentesítés a Magyar Honvédség egyedülálló képessége. A feladatban szolgálatot ellátó katonák – bár a legjobb és legkorszerűbb védelmi eszközökkel szerelték fel őket – esküjükhöz híven életük, egészségük kockáztatásával országosan 997 idősek otthonát fertőtlenítettek. A választókerületemben, Csepelen, a négy otthonban 455 gondozottat és 199 szociális és egészségügyi alkalmazottat óvtak meg az intézményi fertőzéstől.

– Hogyan készülünk a védekezés második szakaszára?

– A virológusok, statisztikai matematikusok, orvosok azt állítják, hogy vírusfertőzés első szakaszának lezárultával a kórokozó nem fog eltűnni, itt marad velünk, megpihen, majd újra támad. Ezért az élet fokozatos és fegyelmezett újraindítása mellett és az ő javaslatukra, fenn kell tartanunk a járványügyi készültséget a veszélyhelyzet június huszadikai megszüntetése után is. Ez az Operatív Törzs működésének folytatását, a kórházparancsnoki rendszer fenntartását és a tiszti főorvos jogkörének megerősítését jelenti. A jövő évi költségvetésben ezért lesz járványügyi és gazdaságvédelmi alap is úgy, hogy a honvédség, mint biztonságunk legfőbb garanciája, 160 milliárd forinttal többől gazdálkodhat. És ezért kezdeményeztük az új nemzeti konzultációt a koronavírusról, a gazdaság újraindításáról. Nagyon fontos, hogy a magyar polgárok véleményt mondjanak, akaratot nyilvánítsanak, javaslatot adjanak, hogy szerintük milyen irányt vegyen az ország, mit képviseljen a kormány és a parlament ezekben a sorsfordító időkben. Csak együtt, összefogva sikerülhet megnyernünk a háborút ezzel a láthatatlan ellenséggel szemben. Ebből az összefogásból, a második szakasz küzdelmeiből a katonák ismét kiveszik majd a részüket.

– Milyen feladatok hárulnak még a honvédségre?

– Az idősek otthonainak veszélyeztetettsége továbbra is fennmarad, a biológiai mentesítőcsoport pedig felkészülten várja, hogy az országos tiszti főorvos utasításait végrehajtsa. A biológiai mentesítési műveletekben bevetjük a területvédelmi és műveleti önkéntes tartalékos erőinket is. Itt van jelentősége annak, hogy a Gyurcsány–Vadai-korszakból megörökölt tizenhét (!) fős tartalékos állományt mára kilencezer-hatszázasra tudtuk bővíteni. Megmarad a kórházparancsnoki rendszer is, tizenhárom megyében, ötvenegy kórház élén áll honvédtiszt, akik a legjobb tudásuk szerint segítik az intézmény működését és az egészségügyi készletek védelmét. A kórházparancsnokok tehermentesítik az orvos igazgatót és az orvosokat a készletgazdálkodási, az őrzés-védelmi, adatszolgáltatási kötelességek alól annak érdekében, hogy utóbbiak a legfontosabb feladatra, a gyógyításra tudjanak koncentrálni. Orvosszakmai kérdésekben viszont a kórházparancsnokok továbbra sem hozhatnak döntést, azokkal kapcsolatban javaslatot sem tehetnek, még véleményt sem formálhatnak róluk. A déli határokat megerősített és megnövelt katonai állomány védi a rendőrökkel közösen, megakadályozva, hogy az egyre gyarapodó számú és egyre agresszívabb illegális migránsok betörjenek hazánk területére. A koronavírus-fertőzés következtében a migrációnak mára már nemcsak közbiztonsági – terrorizmus, bűnözés –, de igen jelentős közegészség- és járványügyi kockázata is van.

– Ön szerint minek köszönhető, hogy hazánk ilyen eredményesen zárta a védekezés első szakaszát?

– Magyarországon nem uralkodott el a káosz, sem az agresszió, pedig a baloldal mindent megtett, hogy így legyen. Nem szavazták meg a védekezés intézkedéseit, a veszélyhelyzet kihirdetésekor telehazudták a világot azzal, hogy diktatúra kiépítése zajlik, álvideókkal, álhírekkel hergelték az embereket, gyalázták a védekezésben részt vevőket. De a magyarok elsöprő többsége nem volt erre vevő, ehelyett hitt az összefogás, az együttműködés erejében, és fegyelmezetten, önmérsékletet tanúsítva betartotta a kormány által időben és fokozatosan meghozott védelmi szabályokat. A közbéke, a köznyugalom, a közellátás fennmaradt. És mindezt a honvédség és a rendőrség fokozottan biztosította is. Az egészségügyben dolgozó orvosok, ápolók, nővérek, mentősök áldozatvállalása, gyógyító munkája, megértése kimagasló volt. Sok, nálunk gazdagabb és fejlettebbnek gondolt ország megirigyelhette az elmúlt három hónapban Magyarországot. Bebizonyosodott, hogy a fegyelmezett állampolgárok összefogása, a kormány gyors, hatékony és felelős döntései, az elkötelezett egészségügyiek, honvédek, rendőrök ereje gyakran többet ér a pénznél egy ilyen világjárvány idején. Köszönjük, Magyarország, hajrá, magyarok!