Valós problémákra budai válaszok

– Ez a harmadik ciklusa II. kerületi önkormányzati képviselőként, az előző polgármester, a kormánypárti Láng Zsolt munkájáról éppúgy közeli tapasztalata van, mint most a baloldali Őrsi Gergely tevékenységéről. Hogy látja, mi változott az önkormányzatnál, illetve a kerületben az elmúlt két évben?

– Eddig úgy tűnt, sok más baloldali vezetésű kerülettel ellentétben itt nem lesznek jelentős személycserék a választás után, a hivatal dolgozóinak túlnyomó többsége maradt a helyén. Ha a napi munkafolyamatokat nézzük, az önkormányzat működésében éppen ezért eddig nem volt nagy változás. Most viszont látható, hogy elkezdődött egy olyan személycsere-sorozat, amiből már érzékelhetők a kerület vezetőinek törekvései: két nagy önkormányzati cég, a városfejlesztő és a kulturális nonprofit kft. élére is egyértelműen pártkatonákat neveztek ki, abszolút félretéve a szakmai szempontokat. Hiába ígérte Őrsi Gergely polgármester, és hiába hallottuk a baloldaltól is az előválasztási kampányban, hogy pártemberek helyett a szakma által elismert, hozzáértő személyeket neveznek ki az intézmények élére, a gyakorlatban pont fordítva történik.

– Hogy nem jelentéktelen pozíciókról van szó, azt jelzi, hogy például a kulturális nonprofit kft.-hez tartozik a városrész két nagy, nem csupán a kerületiek által látogatott művelődési központja, a Marczibányi téri, illetve a pesthidegkúti Klebelsberg Kultúrkúria is.

– A kft.-hez tartozó intézmények közül a két legismertebb és legnagyobb valóban a Marczibányi téri és a pesthidegkúti. A nonprofit kft. élére most egy olyan hölgy került, aki annak idején szorosan kötődött az SZDSZ-hez, Horn Gábor szűk köréhez tartozott.

– Ettől még lehetne jó szakember…

– Természetesen lehetne, csakhogy az Őrsi polgármester úr által felállított szakbizottság, amiben az ő szövetségesei voltak többségben, nem E. Vámos Ágnest támogatta korábban: a másik pályázó kilenc szavazatot kapott, a végül kinevezett hölgy mindössze hatot. A baloldali többségű képviselő-testület tehát a szakbizottság javaslatával ellentétes döntést hozott. Így nincs sok értelme arról beszélni, hogy pályázat és rátermettség alapján választják ki a vezetőket… A II. Kerületi Városfejlesztő és Beruházás-szervező Zrt. élére pedig az a Harján Dávid került, aki a bizottsági meghallgatása során azt állította, évek óta nem tölt be politikai tisztséget, miközben tagja az MSZP országos etikai és egyeztetőbizottságának.

– Mennyire kerülnek előtérbe az ideológiai szempontok a testületi munka során?

– A kulturális területen ez teljes mértékben érezhető. Hogy mást ne mondjak, szakmai szempontból érthetetlen, miért támogatja az új vezetés nagyon komoly összegekkel a nem önkormányzati tulajdonú Átrium színházat, miközben a kerületnek jól működő kulturális intézményhálózata van, amely évről évre rendkívül sok magas színvonalú programot, előadást, kiállítást szervez. Miért nem fordítjuk ezt a pénzt inkább a saját intézményeink további fejlesztésére? A kérdés persze költői, értem a döntés politikai okait, de nem tudok velük azonosulni.

– A főváros kapcsán láthatjuk, hogy a kampányígéretek teljesítése helyett Karácsony Gergely csak kifogásokat keres, mit miért nem tudnak megcsinálni Budapesten. A II. kerületben Őrsi Gergelyék hogy állnak az ígéretek betartásával?

– A polgármester úr mindig azt mondja, amikor szembesítjük az ígéreteivel, hogy majd az ötéves ciklus végén kell őt számonkérni. Csakhogy ez szerintem nem egészen így van. A legjobb példa erre a Margit körút kérdése. Őrsi Gergely a kampányban azt mondta, ha megválasztják, a Margit körúton valamennyi ház homlokzatát felújítja az önkormányzat. Eddig egyet sem sikerült, sőt még pályázat sincs, pedig eltelt két év, és úgy tűnik, a polgármester úr immár a Margit-negyed ötletével próbál kifarolni a korábbi ígéretéből. Ez utóbbi egyébként egy érdekes koncepció, hiszen az önkormányzat arra költ pénzt, hogy ne piaci alapon, hanem ingyen vagy nagyon kedvezményes bérleti díjért adjon ki civil és nem civil szervezeteknek önkormányzati helyiségeket. Eddig már több millió forintot fordított erre a kerület, nagy előrelépést mégsem látunk, hacsak azt nem tekintjük annak, hogy Karácsony Gergely és Tordai Bence kampányirodája is a Margit körutat ékesíti.

– A baloldal igyekszik úgy beállítani, mintha az egészségügy területén nem lenne folyamatos a fejlődés, miközben tudjuk, hogy például az Egészséges Budapest program keretében 50 milliárd forintot biztosít a kormány kerületi orvosi rendelők építésére, fejlesztésére, új műszerek beszerzésére. A II. és a III. kerületben milyen fejlesztések várhatók?

– Érdemes inkább budai egészségügyről beszélni, hiszen több olyan intézmény is működik itt, amely nem csupán a II. vagy III. kerületiek, de a Hegyvidéken élők és az I. kerületiek ellátásában is fontos szerepet kap, gondoljunk például a Szent János Kórházra. Nos, ebbe a budai régióba 2014 óta összesen 64 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett. Nettó hazugság tehát, hogy a kormány nem fordít pénzt a budapesti egészségügyre. Folyik a Kútvölgyi Tömb felújítása, illetve megkezdődött a Szent János mint centrumkórház újratervezése, illetve a Margit-kórház felújítása és bővítésének tervezése is. És ezek csak a nagyobb fejlesztések, hiszen a kisebb léptékű felújítások, korszerűsítések is folyamatosak, hamarosan átadják például a János-kórház pesthidegkúti ápolási osztályát. Mindebből talán világos: fontos a kormánynak a budai egészségügy fejlesztése is, és forrást is ad hozzá.

– Nyáron zajlott az ön által kezdeményezett Budai Konzultáció. Milyen kérdésekben kérte ki a II. és III. kerületben élők véleményét, és mik voltak a legfontosabb tanulságok?

– Orbán Viktor tavaly október 23-án nevezett ki a választókerület elnökévé, és mivel önkormányzati képviselőként elsősorban Pasarét és Nyék-Kurucles ügyeivel foglalkoztam, szerettem volna a választókerület többi polgárát is megkérdezni, Peshidegkúttól Békásmegyer-Ófaluig, hogy mit gondolnak a kerületükről, Budáról, ennek a városrésznek a jövőjéről. Ezért indítottuk tehát a konzultációt. Valós problémákat, témaköröket igyekeztünk felvetni, és engedtük a szabadszavas választ is. Pontosan 5241-en éltek a lehetőséggel, úgyhogy sikeresnek nevezhetjük a kezdeményezést. Érintettük például az adókedvezményeket, az egykulcsos adót, a családtámogatási rendszert, és az derült ki, hogy a válaszadók 81,6 százaléka egyetért a kormány gazdaság-, illetve szociális és családpolitikájával. Lényeges terület volt a környezetvédelem, a konzultáció is megerősítette, milyen sokan tartják fontosnak a Hármashatár-hegy megújulását, revitalizációját, a környezet értékeinek megóvását. És ugyancsak sarkalatos kérdés a közlekedés fejlesztése, amit lényegében minden válaszadó fontosnak tartott, számtalan hasznos javaslatot kaptunk, ami nagy segítségünkre lesz a programunk összeállításánál. Szerintem egyébként az ország egyik legérdekesebb választókerülete a miénk, nagyon szeretem minden pontját, és minden része teljesen eltér a többitől. Egészen más problémákat tartanak fontosnak a vízivárosiak vagy a pesthidegkútiak, a csúcshegyi ingatlantulajdonosok vagy a Békásmegyer-Ófaluban élők. Az egyik helyen a történelmi emlékek megóvását tartják lényegesnek, a másikon pedig még ivóvíz sincs, pedig több százan élnek ott. Nagyon érdekes és szép feladat ennek a választókerületnek a képviselete.

– Ezekben a hónapokban az egyik leglényegesebb feladat országos szinten a gazdaság újraindítása. Hogy látja, hol tartunk most?

– Állandó tagja vagyok a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr által vezetett gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzsnek, hozzám tartozik az infrastrukturális fejlesztések koordinációja, segítése, gördülékennyé tétele az állami beruházásoknál. Úgy látom, az ország újra működik a járvány miatti korlátozások után, nagyon sok fejlesztés zajlik Zalaegerszegtől Miskolcon át Debrecenig, és tapasztalatom szerint a külföldi befektetők is látják, hogy érdemes nálunk belevágni új beruházásokba, újabb munkahelyeket teremteni. Országszerte mintegy 1700 milliárd forintnyi beruházás zajlik jelenleg Magyarországon. Ezek munkahelyeket teremtenek, a munkahelyek pedig gazdasági növekedést eredményeznek. Ma annyian dolgoznak Magyarországon, mint soha a rendszerváltás utáni időszakban: 4,7 millióan. Minden remény megvan arra, hogy rekordmagas legyen a gazdasági növekedés 2021-ben. Ennek a pozitív hatásait pedig mindenki érezni fogja, a családosoktól a nyugdíjasokig.