Védőnők

A védőnői hálózat kezdetei 1915. június 13-ig nyúlnak vissza, amikor Budapesten Stefánia belga királyi hercegnő védnökségével megszületett az „Országos Stefánia Szövetség az anyák és a csecsemők védelmére”. Heim Pál orvos kezdeményezésére 1916-ban elindították a Stefánia Szövetségen belül a gondozóképzést. Ezután az anyák még sokáig a „stefániába” hordták gyermekeiket a zöldkeresztes védőnőkhöz. Vidéken legalább akkora tekintélyük volt, mint a ritkán látott orvosoknak. A második világháború alatt feladatuk lett a menekülőket szállító vonatokon a csecsemők táplálása, különböző fertőzések terjedésének megakadályozása, élelmiszerek és ivóvíz beszerzése, a higiénés viszonyok fenntartása. A védőnői hálózatban majdnem olyan fegyelem uralkodott, mint egy félkatonai szervezetben.

Jelentőségük a világégés után egyre csökkent, mivel orvosok kezdték ellátni azokat a feladatokat is, amiket korábban a védőnők. Napjainkban orvosok mellett vagy intézetekben dolgoznak, önállóságukat az évtizedek alatt megnyirbálták. Igaz, városokban kevesebb dolguk akadt, de vidéken annál több: a kismamák életét követték a terhesség és a szülés utáni hónapokon-éveken át, megtanították az anyákat szoptatni, a fölösleges anyatejet másik csecsemőnek átadni, az alapvető higiénés viszonyokat betartani. Gondoskodtak az oltások beadásáról, a szegényes lakhatási körülmények javításáról. A fentiek biztonságot jelentettek a fiatal anyáknak. Családlátogatások alkalmával nem kerülte el figyelmüket az alkoholista vagy garázda, munkakerülő férj sem. Ha a kötelező oltásokra nem hozták be a gyerekeket, a védőnő vitte ki a vakcinát szegénytelepekre is. Ennek köszönhető, hogy Magyarország átoltottsága a legjobbak közé tartozik Európában, és a járványügyi helyzet is kiváló. Az is előfordult, hogy meg kellett keresni az apát az újszülötthöz, ami gyakran járt sikerrel. A bábákkal a szülések levezetéséhez is elmentek, azonnal tanáccsal látva el az újdonsült anyát és apát.

A védőnők eleinte érettségi után egészségügyi szakdolgozói képesítést kaptak, majd a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának létrejöttekor felsőfokú végzettséget szerezhettek, és az oktatási idő is meghosszabbodott. A gyermekvállalási kedvet nagyban befolyásolja ez az intézményrendszer is. Napjainkban, kibővített feladatkörrel megbízva, életpályamodellt dolgoztak ki a védőnőknek, gondoskodva az anyagi megbecsülésükről is. Az egészségügynek ez a hasznos, kipróbált, családbarát magyar találmánya ismét méltó helyére került, hidat képezve több fontos társadalmi szükséglet között.