Vége a pazarlásnak

Minden rosszban van valami jó, tartja a közhelyes mondás. Az élelmiszer-fogyasztás kapcsán most ugyanazt láthatjuk, mint a lakossági földgázfogyasztás esetében, amely a rezsicsökkentés korlátozásának köszönhetően közel a negye­dé­vel esett vissza.

– Már tisztán látszik az infláció hatása, az emberek igyekeznek kevesebbet költeni, ezzel együtt már nem készleteznek friss zöldséget, gyümölcsöt, annyit vásárolnak, amennyit egy-két nap alatt el tudnak fogyasztani – mondja a Demokratának Gubacsi Zoltán. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke rámutat, ennek köszönhetően a pazarlás is csökkent, mivel a gyorsan elfogyasztott termékeknek nincs idejük megfonnyadni, lényegesen kevesebb végzi belőlük a kukában.

A Maradék nélkül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) programja, amelynek célja az élelmiszer-pazarlás csökkentése. Facebook-oldalukon azt írják, legfrissebb kutatásuk szerint a magyar háztartások évi élelmiszerhulladék-termelése körülbelül 65 kilogramm fejenként. Bár ez a mennyiség a 2016-osnál négy százalékkal kevesebb, az összes megvásárolt élelmiszernek még mindig 10-11 százaléka megy a szemétbe, ami egy négyfős háztartás esetében közel 100 000 forint anyagi veszteség évente. Ugyanakkor egy posztjukból az is kiderül, az elmúlt egy évben nagy volt az érdeklődés tudatosságra oktató tartalmaik iránt, a legnépszerűbbek a szezo­ná­lis zöldségeket, gyümölcsöket bemutató grafikáik voltak.

Nagyon pörög a leárazott

Számadatokkal előállni még korai volna Wettstein Albert szerint.

– Mi is látjuk, hogy elkezdett csökkenni az élelmiszer-pazarlás – mondja lapunknak az ételmentő mobilalkalmazást fejlesztő Munch alapítója.

A hazai startup egy weboldalt és egy mobilalkalmazást fejleszt, ahol a boltok és vendéglátóhelyek meghirdethetik azokat a jó minőségű termékeiket, amelyeket napközben nem tudtak eladni és a kukában landolnának. Például ha egy pékségben záróra előtt azt látják, hogy tele van a pult pogácsával, akkor feltölthetik a rendszerbe, az alkalmazás felhasználói pedig fél áron megvehetik és zárás előtt elhozhatják az üzletből.

– Ezzel mindenki jól jár. Az eladónak nem marad nyakán a termék, a vevő lényegesen olcsóbban jut hozzá, és még a pazarlás is csökken – magyarázza Wettstein Albert, hozzátéve, évek óta küzdenek az élelmiszer kidobása ellen, és bár voltak korábban is szép eredményeik, igazán átütő sikereket csak az elmúlt négy hónapban könyvelhettek el.

– Gyakorlatilag megduplázódott a kereslet az alkalmazásunk iránt. Ami szép szóval nem ment, azt most elintézte az infláció. Az emberek kezdik megtanulni, hogy nemcsak egy új hobbi vagy városi mulatság, hogy csökkentsük az ételpazarlást, hanem létkérdés. Most már nemcsak a környezetünk, hanem a pénztárcánk miatt is – húzza alá a cégvezető. Úgy látja, a cégek oldalán ugyan sokan kiesnek, mert nem bírják a magas rezsiköltséget vagy a növekvő alapanyagárakat, ám sokan éppen ezek hatására most kezdenek a nagyobb tudatosság felé elmozdulni.

A boltok inkább akcióznak

Nem csak a fogyasztókra volt hatással az infláció, a boltok is igyekeznek csökkenteni a pazarlást. Látványosan több akcióba futhatunk bele bevásárlás közben, ugyanis a lejárat előtt álló termékeket gyakrabban teszik ki a polcokra csökkentett árral, mint ahogy a korábbi években megszokhattuk. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amely országszerte gyűjti az élelmiszer-felesleget az üzletekből, már tavaly, karácsony előtt érzékelte ezt a tendenciát.

– Tizenhét éve mentjük a felesleget országszerte az áruházakból, és idén azt tapasztaltuk, hogy kevesebbet tudunk egy-egy helyről elhozni. Ezt azzal kompenzáljuk, hogy újabb áruházláncokkal léptünk kapcsolatba. Az évet még 406 bolttal kezdtük, ezekhez mindennap elmentünk önkénteseinkkel, különböző karitatív szervezetek tagjaival, és begyűjtöttük a feleslegessé vált termékeket, többnyire pékárut, zöldséget, gyümölcsöt. Év végére viszont már 630 áruházba jártunk, így nemhogy nem csökkent a mentett mennyiség, valamelyest még lépést is tudtunk tartani a növekvő rászorulói igényekkel – mondja a Demokratának Nagygyörgy András. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója szerint ez részben annak tudható be, hogy az üzletek inkább csökkentett áron adják el ezeket a termékeket, így kevesebb jutott az egyesületnek is. Nagygyörgy András szerint ez egyfelől szomorú, hiszen az Élelmiszerbank azért jött létre, hogy segítse a rászorulókat, másfelől viszont az is célja, hogy csökkentse a pazarlást, és ez most megvalósulni látszik. A hosszabb ideig polcon maradó termékek akciózása mellett persze a kereskedők hatékonyabb készletgazdálkodása, a tudatosabb beszerzéspolitika is hatással van az átvehető felesleg csökkenésére.

Az igazgató lapunknak azt is elmondta, karácsony előtt nemcsak az áruházaktól, hanem magánszemélyektől is szoktak élelmiszer-adományokat gyűjteni, jellemzően a vásárlók néhány tartós élelmiszerrel többet vesznek meg az üzletben, amit végül elhelyeznek az Élelmiszerbank gyűjtőpontjain. Tavaly viszont visszaesett a felajánlások mennyisége. Nagygyörgy András szerint ez is részben a durva drágulásnak tudható be, így noha szám szerint nagyjából annyian akartak segíteni a rászorulókon, mint a korábbi években, mennyiség szempontjából nem jött ki a matek.

– 2021-ben 348 tonnányi élelmiszert sikerült három nap alatt összegyűjtenünk a vásárlóktól, 2022-ben 241 tonnát. Ez markáns visszaesés – foglalja össze az igazgató. Bár azt is megjegyzi, ebben annak is szerepe volt, hogy számos termék megvásárlására csak limitált mennyiséget tudtak biztosítani a kereskedők, és például a kilós lisztet darabonként vehették csak meg a vásárlók, és ezt a karácsonyi készülődés közepette érthető módon haza is vitték.

Már korábban csökkent

Az európai uniós átlagot tekintve egyébként nem tartozunk a pazarlók közé: egy átlagos uniós állampolgár évente 70 kilogramm élelmiszert vet a szemétbe, egy magyar fogyasztó 66 kilogrammnyi élelmiszer-hulladékot termel a Nébih adatai alapján. Érdemes megjegyezni, hogy már az infláció felpörgése előtt is csökkenő pályán mozgott a hazai élelmiszer-pazarlás, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben növekedett a tudatosság e tekintetben. A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta vizsgálja a magyar lakosság pazarlását. A kutatók eddig három ízben, 2016-ban, 2019-ben és 2021-ben mérték meg EU-s módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszer-hulladékot a háztartásokban. Nyolc évvel ezelőtt az adatok azt mutatták, a magyarok fejenként évi 65,5 kilogramm élelmiszer-hulladékot dobtak a kukába, amelynek mintegy fele, 33,1 kilogramm volt a tényleges pazarlás. A feleslegesen kidobott élelmiszer mennyisége 2019-re örvendetesen nagyot csökkent, 31,9 kilogrammra, 2021-ben pedig már csak 25,2 kilogramm volt.