Talán nem túlzás azt mondani, hogy ez a világ legszebb fővárosának legszebb része, ami méltánytalanul el volt hanyagolva. A városrész és főképp a palotanegyed kiszakadt a város élő szövetéből, elvesztette kapcsolatát az emberekkel, egyszerű turistalátványosság lett. Mi viszont azt valljuk, hogy a Várnegyed ennél többre hivatott – mondta a Demokratának Fodor Gergely, a budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházások miniszteri biztosa.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– Az irodájából a karmelita kolostorra látni, amelynek a felújítása nagy sajtóvisszhangot kapott ugyan, de eközben a napi politikai viták részeként számos támadás is érte. A beruházás utolsó szakaszát ön felügyelte: elégedett a végeredménnyel?

– Mindannyian nagyon büszkék vagyunk erre a munkára, ugyanis nem sok időnk volt befejezni. Június elején kaptam meg ezt a feladatot azzal, hogy novemberre legyen kész, január elejére pedig legyen alkalmas arra, hogy beköltözhessenek az ide kerülő hivatalok. Napi szinten több tucat döntést kellett meghoznom, és emellett több száz embert kellett vezetni a kivitelezőktől a műszaki csapatokon át a belsőépítészekig. Sok erőt és holisztikus megközelítést igénylő feladat volt. De a lényeg, hogy határidőre elkészültünk, és reményeim szerint a beköltözők legnagyobb megelégedésére.

– A külső szemlélő sem nagyon találhat benne hibát, ahogy a királyi lovarda épülete is egyre látványosabb képet mutat az utóbbi hónapokban. Milyen beruházások várhatóak még a következő években?

– Talán érdemes onnan kezdenem a választ, hogy tavaly nyáron az Országgyűlés elfogadta az úgynevezett Budapest-törvényt, amelynek van egy, a Budai Palota­negyeddel foglalkozó része. A jogszabállyal a törvényhozás egységes vagyonkezelésbe rendelte a Dísz tértől délre lévő területeket, ezt követően pedig ősszel több olyan rendeletet is előkészítettünk, amik jellemzően a terület használatának és hasznosításának szabályairól szólnak. A vagyonkezelő a Várkapitányság Zrt. lett, amely két elődszervezetből alakult, a fúzió december 31-vel zárult le. Mindezt azért fontos kiemelnem, mert ezzel teremtődött meg az a szabályozási és szervezeti környezet, ami lehetőséget adott arra, hogy januárban a kormány elé kerüljön a Nemzeti Hauszmann Program, és hogy az előttünk álló munkát eredményesen és hatékonyan végezhessük.

A Csikós udvar látványterve

– Miben különbözik a most induló Nemzeti Hauszmann Program a 2014-ben elfogadott a Nemzeti Hauszmann Tervtől?

– A Nemzeti Hauszmann Tervre úgy tekintünk, mint a tervezés fázisára és alapdokumentumára, még akkor is, ha már van látható eredménye a munkának, például a karmelita kolostor vagy a hamarosan elkészülő lovarda. Összességében mégis azt mondanám, hogy ez a lehetőségek végiggondolásának időszaka volt. A Nemzeti Hauszmann Program ugyanakkor, ami a következő három évre határozza meg a feladatainkat, már a felelős cselekvés, a megvalósítás programja.

A nyárra elkészülő lovarda

– Milyen elemei vannak?

– A program fejlesztési céljait négy nagyobb csoportra oszthatjuk, elsőként a várdombon található sétányok, parkok, utak, kertek, közterületek rendbetételének látunk neki.

– Vagyis akkor nem csupán épületek megújulásáról, újjáépítéséről van szó.

– Egyáltalán nem: a program legfontosabb üzenete, hogy szeretnénk a várdombot, a Várat a magyarok mindennapjainak részévé tenni. Talán nem túlzás azt mondani, hogy ez a világ legszebb fővárosának legszebb része, ami méltánytalanul el volt hanyagolva. A városrész és főképp a palotanegyed kiszakadt a város élő szövetéből, elvesztette kapcsolatát az emberekkel, egyszerű turistalátványosság lett; egy díszlet, amit alapvetően kilátópontként használunk. Mi viszont azt valljuk, hogy a Várnegyed ennél többre hivatott. A Nemzeti Hauszmann Program minden eleme azt szolgálja, hogy visszaadjuk a várat a magyar embereknek, egy olyan helyet szeretnénk, aminek újra van „hívása”, ahová érdemes eljönni, ahol jó lenni, mert mindig történik valami izgalmas. Az első feladat megvalósítása, a sétányok, parkok, utak, közösségi és zöld terek rendbetétele azért fontos, hogy mindenki újra otthon érezze magát a várban. Emberközpontúvá kívánjuk tenni a fejlesztéseket, amit olyan egyszerű dolgokkal tudnék illusztrálni, mint hogy gondoskodnunk kell arról, legyenek padok és nyilvános mosdók. Nincsen rendben, hogy ezek ma hiányoznak.

– Milyen beruházások várhatóak még?

– A fejlesztési célok második nagyobb csoportja a folyamatban lévő beruházások befejezése, illetve az ezekhez kapcsolódó fejlesztések megindítása. Itt említhetjük a lovardát, a főőrségi épületet és Stöckl-lépcsőt, amik nyárra elkészülnek, viszont a lovardához kapcsolódóan még sok munka vár ránk. Ilyen a Palota út és a Csikós udvar közötti akadálymentes közlekedés biztosítása, ami két óriáslift beépítését jelenti. A Csikós udvartól a Hunyadi-udvarig is meg kell oldanunk a zavartalan közlekedést, ezért megépítjük az ezek közötti egykori rámpát és a két szintet összekötő liftet is. Ezeket a fejlesztéseket tehát átvesszük, és amennyiben szükséges, módosításokkal, befejezzük. A harmadik fontos fejlesztési csoport a Vár látképéhez szervesen hozzátartozó, de ideológiai okokból lerombolt épületek rekonstrukciója.

A Dísz tér, szemben a Honvéd Főparancsnokság a két felső szinttel és a kupolával

– Melyek ezek?

– A Dísz téren a külügyminisztériumi épületről van szó, illetve arról a Honvéd Főparancsnokságról, ahol most beszélgetünk, valamint a József főhercegi palotáról és kertről, ami a Sándor-palotával szemközt állt. Ezek az épületek a II. világháborúban kisebb-nagyobb, de inkább kisebb mértékben sérültek, az akkori pártközpont mégis az elbontásukról döntött. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy ezek az épületek a magyar történelem és épített örökségünk szerves részét képezik, és méltók arra, hogy újra megmutassuk őket a nagyvilágnak.

– Az újraépítés nyilván jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint egy felújítás. Mikor valósulhatnak meg ezek az elképzelések?

– Jelenleg a tudományos dokumentációk összeállításánál tartunk, illetve folyamatosan dolgozunk a tervezési programon is. Mindez másfél-két éves folyamat lehet, azt követően kezdődhet el az építkezés.

A József főhercegi palota egy korabeli felvételen

– A Honvéd Főparancsnokság torzóját 2014-re sikerült felújítani, és ezzel használhatóvá is tenni. Ezek szerint a második ütemben a felsőbb szintek is visszaépülhetnek?

– A Honvéd Főparancsnokság eredetileg úgy nézett ki, hogy a most is látható torzó felett volt még két további szint és egy nagy kupola, északról ez zárta be a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium világháború után lebontott épületét, ami lényegében a Szent György tér közepéig nyúlt be. Azt javasoltuk, hogy az épületet tartsuk meg a jelenlegi alapterületen, és építsük vissza eredeti magasságba. Ha elkészül, a budavári palotanegyed kapujaként funkcionálhat majd, a földszinten turisztikai eligazító ponttal, jegyirodákkal, míg az első és második emeleten interaktív kiállításokat tervezünk. Ilyen lehet például a Budapestet ért II. világháborús amerikai és szovjet bombázások pusztításait az Y, Z generációk, vagyis a digitális kor gyermekei számára is élvezhető, átélhető módon bemutató kiállítás. A külügyminisztérium és a József főhercegi palota épülete kívülről a régi arcát fogja mutatni, viszont modern irodabelsőt kapnak.

– Mi a negyedik fejlesztési csoport?

– Ez a Budavári Palotát érinti. Ezzel kapcsolatban nagyon sok elképzelés született, de véleményünk szerint ahhoz, hogy a feladathoz felelősségteljesen tudjunk hozzányúlni, hiányzik egy nagyon fontos elem, egy mérnöki dokumentáció. Most ahhoz kértünk felhatalmazást és forrást, hogy északtól délre, az A épülettől a Széchényi-könyvtárig, a pincétől a padlásig felmérhessük az épületet, hogy utána a részletek ismeretében, felelősen tudjuk megfogalmazni a jövőbeni hasznosítási javaslatokat. Kisebb csoda, hogy a palota, amelynek tetőszerkezete és felső szintjei a világháborúban jelentősen megsérültek, egyáltalán még létezik, a kommunista párt ugyanis sokáig nem tudta, mit kezdjen vele. Végül úgy döntöttek, hogy az alapterületét lényegében megtartják, viszont a belső, reprezentatív tereket, a homlokzatot és tetőszerkezetet a korábbi, 1850 körüli időszakhoz hasonló formában építik vissza, ideológiai okokból ugyanis nem akarták a csúcsidőszakot jelentő hauszmanni állapotokat visszaállítani. Mi tehát most nekilátunk a felmérésnek, eközben pedig a Budapesti Történeti Múzeum és a Széchényi-könyvtár közötti nyaktagban hozzákezdünk az egykori Szent István-terem rekonstrukciójához. A nagyjából 70 négyzetméteres terem enteriőrje a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő jelentőségű teljesítménye volt, ami az 1900-as párizsi világkiállításon díjat is nyert. Ez a projekt azért is fontos számunkra, mert az itt szerzett tapasztalatok is kellenek ahhoz, hogy az egész palotára vonatkozóan meg tudjuk fogalmazni a javaslatainkat.

– Mint ismert, a tervek szerint a Belügyminisztérium is felköltözhet a Várba, illetve a Pénzügyminisztérium is visszatérhet a régi, Szentháromság téri épületébe. Ezek a beruházások is az önök felügyelete alá tartoznak majd?

– Nem, ezeket a szaktárcák felügyelik, de természetesen folyamatosan konzultálunk. A Pénzügyminisztérium épületének helyreállítása egyébként már elkezdődött, az elképzelések szerint 2022-ig elkészülhet, míg a Belügyminisztérium esetében még a tervezés van folyamatban.

– A Nemzeti Hauszmann Program hány évre szól?

– Egyelőre hároméves etapokban gondolkodunk. Erre a 2021 végéig tartó időszakra számos fejlesztés megvalósítását vállaltunk, ezekhez a feladatokhoz kértünk most felhatalmazást. Ez azonban nem azt jelenti, hogy 2021 végén véget érne a fejlesztés, pusztán arról van szó, hogy emberi léptékű feladatokban gondolkodunk, olyan vállalásokban, amik ennyi idő alatt teljesíthetők. Ha ezt az időszakot eredményesen zárjuk, várhatóan lesz Nemzeti Hauszmann Program II. is, ami a 2022–2024 közötti feladatokat foglalhatja össze. Munkánk során nagyon sok szakemberrel dolgozunk együtt, a kerületi és a fővárosi önkormányzattal, közlekedési társaságokkal, kulturális intézményekkel, és számtalanszor találkozom azzal a kérdéssel, hogy miért pont most foglalkozunk a Vár fejlesztésével. Mindig azt szoktam válaszolni, hogy mikor látnánk neki a munkának, ha nem akkor, amikor jól teljesít a gazdaság, és végre minden adott ahhoz, hogy egy méltatlanul elhanyagolt, ugyanakkor nemzeti identitásunk szempontjából jelentős értékkel bíró területet rehabilitáljunk. Véleményem szerint ez egy fontos, felelősségteljes feladat, és számítok mindenkinek a segítségére, aki egyetért a Nemzeti Hauszmann Programban foglalt célokkal.