Visszatér a normalitás a nyugati világba

– A sok területen az európai patriótákhoz hasonlóan gondolkodó Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást. Keresztény politikusként miért tartja ezt fontosnak?

– Az elmúlt években az volt az ember érzése, hogy a nyugati világ kezd híján lenni a józan észnek, olyan ideológiák terjedtek, amelyek végzetesen megosztották a társadalmakat, fellazították azok önvédelmi képességét, hiszen hagyományos értékeket kérdőjeleztek meg. Ezen ideológiáknak a keresztény hitvilág is céltáblájává vált. A világban felerősödő keresztényüldözések és az eltérő kulturális hátterű migránstömegek beáramlása Európát is súlyos döntések elé állították, amelyekben megítélésem szerint Brüsszel nem tudott jó válaszokat adni. Európa hanyatlik. Azt várom, hogy Donald Trumppal a normalitás visszatér a nyugati világba, és a hagyományos értékek, a hit, a hazaszeretet, a nemzeti szuverenitás és a családok megerősítésével az unió és hazánk is biztató jövő elé néz.

– Megszűnhet az a nyomás, amit az USA az elmúlt években például az LMBTQ vagy a migráció kérdésében – egyebek mellett David Pressmanen keresztül – gyakorolt hazánkra?

– Trump elnök eddigi megnyilvánulásaiból valószínűsíthető, januári beiktatását követően nem fogja többé támogatni, hogy az iskolákban faji, szexuális vagy politikai tartalmat erőltessenek az amerikai gyermekekre. A jelenlegi amerikai kormányzat által félrekezelt migrációs kérdésben is következetesebb hozzáállásra lehet számítani a hatóságok részéről. Úgy gondolom, hogy ezekben az ügyekben komoly összhang van a magyar kormány által kezdettől fogva képviselt állásponttal. Arra számítok, hogy idővel Nyugat-Európa is igazodni fog az amerikai politikához, így megszűnhet vagy enyhülhet a súrlódás bizonyos pontokon Brüsszellel, ahol a konfliktust eddig politikai okokból, mesterségesen gerjesztették. A mostani amerikai nagykövet a demokrata adminisztráció hazai szócsöve. Ez a demokrata vezetés pedig nyíltan a magyarországi ellenzéket támogatta a kezdetektől fogva. Pressman úrtól a rangjának megfelelő tisztelettel fogunk búcsút venni.

– Többször beszélt arról, hogy nagy problémának tartja a világ blokkosodását. Milyen veszélyeket lát benne?

– Történelmünk nagyon sok olyan intő példával, tapasztalattal szolgál, amelyekről nem szabad megfeledkeznünk. Mi, magyarok jól emlékezhetünk arra az időszakra, amikor a hidegháború kettészakította a világot, és ennek nagyon komoly negatív hatásai voltak hazánkra nézve is. Nem akarunk ismételten vasfüggöny mögött élni, sem gazdasági, sem politikai értelemben. Márpedig a jelenlegi folyamatokat elemezve valóban jól látható a blokkosodás. A világ dübörgő léptekkel rohan az újbóli bezárkózás felé, egymásnak feszülő táborok alakulnak ki, ezáltal beszűkülnek például a világkereskedelem lehetőségei is, holott minden ország számára kulcsfontosságú lenne, hogy kölcsönös előnyök alapján kereskedhessen. Ezt mindenféle szankciókkal, értelmetlen, elhibázott embargókkal fékezni, kizárni a fél világot a kereskedelemből súlyos hiba. Magyarországnak ez semmiképpen sem érdeke. A kormányzat az elmúlt évtizedben mindent megtett energiakitettségünk csökkentése érdekében, valamennyi szomszédunk felé kiépítettük az energiaszállítással kapcsolatos infrastruktúrát. Tudomásul kell azonban vennünk a gazdasági realitásokat és a földrajzi adottságainkat. Anélkül, hogy az ország versenyképességét teljesen fel nem adnánk, a jelen helyzetben csak kelet felől biztosítható az ország kőolaj- és földgázellátása. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a sorompók leengedése helyett konstruktív párbeszédet folytassunk azokkal az országokkal is, amelyekkel politikailag nem mindenben tudunk azonosulni. A NATO része vagyunk, a legfontosabb szövetségesünk az USA, de az nagy hiba lenne, ha valamiféle értelmetlen dacból nem kereskednénk a Föld legnagyobb országával, hiszen Oroszország például olyan energiaforrások birtokában van, amelyek megkerülhetetlenek Európa számára. Egy újabb hidegháború, újabb vasfüggöny Magyarország és egyébként egész Európa érdekeivel ellentétes.

– Nyugat-Európában mégis kitartanak a szankciók mellett, igaz, az eddig a demokraták által vezetett USA is erre ösztönözte az uniós politikusokat…

– A nyugati világ meglehetősen álszent módon viszonyul a szankciós politikához. A kisebb tagországoktól elvárja, hogy mindent zárjanak el, semmilyen kereskedés ne történjen ebben a relációban, ők azonban megkerülik ezeket a korlátozásokat. Miközben például jelentősen nőtt az orosz kőolaj- és a földgázeladás Indiába, ezzel párhuzamosan ugyancsak megnőtt a nyugat-európai országok földgáz- és kőolaj-kereskedelme is Indiával. Tehát gyakorlatilag ugyanúgy orosz földgázt és orosz kőolajat szereznek be, csak Indián keresztül. De említhetnénk az Amerikai Egyesült Államokat is, amely az orosz urán egyik első számú vásárlója. Vagyis hiába a nyilvánosság előtt szajkózott hangzatos kijelentések, amelyeket a magyar ellenzék is szorgalmas tanítványként szóról szóra megismétel, akinek esze van, értelmetlenül nem zár magára olyan ajtókat, amelyeket később már nem vagy csak nagy nehézségek árán lehet újra kinyitni. Fenn kell tehát tartani a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat a Kelet és a Nyugat között.

– Az előző hetek egyik lényeges hazai történése az új gazdaságpolitikai akcióterv bejelentése. Melyeket tartja a legfontosabb célkitűzéseknek?

– Az elmúlt évtizedben megváltozott a világ, megváltozott a világgazdaság. Gondoljunk például arra, hogy 2015-ben korábban soha nem látott, tömeges illegális migráció indult Európa felé, ami a mai napig zajlik, és átalakítja a nyugati civilizációnkat. Nem tudjuk, meddig tart és mi lesz a végeredménye, de már most is világos: számos veszéllyel jár Európára nézve. Majd jött 2019–2020-ban a Covid-járvány, amely sok millió ember halálát okozta, 2022 februárjában pedig kitört és a mai napig tart az orosz–ukrán háború, közben fegyveres konfliktusba csapott a közel-keleti válság is. Mindezek a változások nem kedveznek a gazdasági növekedésnek sem, reagálni kell a megváltozott környezetre. A magyar kormány ezt világosan felismerte és egy olyan 21 pontos gazdasági akciótervet készített, amelynek alapvető célja a gazdasági semlegesség megtartása mellett a jövedelmek vásárlóértékének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, illetve a hazai kis- és közepes vállalkozások megerősítése. Ami a részleteket illeti, a kormány fontosnak tartja, és a magunk részéről természetesen teljes mellszélességgel támogatjuk, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek kössenek hároméves bérmegállapodást, hiszen ennek az a fő célja, hogy a minimálbér ezer eurónak megfelelő összeg, a bruttó átlagkereset pedig egymillió forint legyen néhány éven belül. Mint már szintén ismeretes, munkáshitelprogramot is útjára indít az akcióterv, amely nullaszázalékos kamatozású lenne. Nagyon lényegesnek tartom, hogy a fiatal magyar szakemberek minden segítséget kapjanak meg szakmájuk gyakorlásának itthoni megkezdéséhez. A gyermekek után járó adókedvezményekről mindig szívesen beszélek, hiszen a KDNP számára a családok támogatása az egyik legfontosabb terület. Éppen ezért örömmel látjuk, hogy a kormány, folytatva eddigi politikáját, megduplázza a gyermekek után járó kedvezményt. Hiszek abban, hogy mindezek a lépések is segítenek a kitűzött cél, a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés elérésében.

– Elindult a legújabb nemzeti konzultáció, amelyről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elárulta, hogy a két kormánypárti frakció kezdeményezte. Miért tartották fontosnak, hogy ismét ebben a formában kérjék ki a polgárok véleményét?

– Ez már a tizennegyedik alkalom 2011 óta. A legfontosabb ügyekben, minden olyan sorsfordító időszakban, amikor újabb és újabb kihívásokkal szembesült Magyarország vagy Európa, lásd a migráció ügyét, a szankciók témáját vagy akár a Soros-terv kérdéskörét is, megkérdeztük az embereket. Szerintem ez helyes, mert nem csak a választások alkalmával kell kíváncsinak lenni a véleményükre. A nemzeti konzultációt komoly demokratikus vívmánynak tartom, lényegében rendszeres párbeszéd a választók és a kormány között, és ezzel hazánk példát mutat sok más országnak is.

– Brüsszeli politikusok és magyarországi embereik, így Magyar Péter is, ennek ellenére rendszeresen becsmérlik.

– Valóban, lényegében valamennyi konzultáció alkalmával ezt tették, és ezt nagyon szomorúnak tartom. Azok, akik itt hiányolják a demokráciát és mindenféle negatív jelzőkkel illetik a kormány tevékenységét, politikáját, szemétbe dobják, széttépik az íveket. Mi lenne, ha inkább megválaszolnák a kérdéseket? Gazdasági semlegesség, kis- és közepes vállalkozások támogatása, lakhatás támogatása, családi adókedvezmény, a migrációs büntetés elutasítása – ezek mind olyan lényeges témák, amelyekben helyes kikérnünk az emberek véleményét. Ismétlem: szerintem úgy érdemes kormányozni, hogy folyamatosan legyen párbeszéd a társadalom és a végrehajtó hatalom, a kormány között. Kritikusaink valószínűleg azért támadják a nemzeti konzultációt, mert látják, hogy jó dolog. Magyar Péter a hozzá közel álló személyekkel, munkatársaival, de még a választóival szemben sem fukarkodott a negatív megnyilvánulásokkal. Ilyen körülmények között nem vagyok meggyőződve arról, hogy a kormányzati intézkedéseket kritizáló mondatait komolyan kell vennünk.