Kétharmados döntés kell, vagy elég az egyszerű többség? Automatikusan szerződést lehet hosszabbítani, vagy pedig meg kell vizsgálni az adott csatorna elmúlt években nyújtott teljesítményét? A médiatörvény többszöri megszegése után köthető-e újabb koncessziós szerződés egy csatornával? Többek között ezek a kérdések foglalkoztatják mostanában a médiumok koncessziós szerződésének meghosszabbítása kapcsán az Országos Rádió és Televízió Testület tagjait. Elvileg persze olyan kérdésekről van szó, melyeket egy jó törvény megválaszol. A Médiatörvény azonban ezek szerint nem ilyen jogszabály. A 107. paragrafus a következőképpen fogalmaz:

"(1) A műsor-szolgáltatási jogosultság televízió esetén legfeljebb tíz évig, rádió esetén legfeljebb hét évig érvényes, és lejártakor a műsorszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben öt évre megújítható. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt tizennégy hónappal a Testülethez be kell jelenteni.

(2) A Testület az (1) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a megújításnak, tizenkét hónappal a jogosultság lejárta előtt köteles a nyilvános pályázati felhívást közzétenni.

(3) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult a szerződést ismételten vagy súlyosan megszegte."

A fentieket összegezve: a koncessziós szerződéssel rendelkező médiumoknak legalább 14 hónapon belül jelezniük kell, ha újabb öt esztendővel szeretnék meghosszabbítani a megállapodást. A hangsúly itt a legalább szón van, ugyanis megtörténhet – mint ahogy erre volt is már példa -, hogy ennél a határidőnél előbb kezdeményezik a szerződéshosszabbítást, ezt ugyanis a szabályok nem zárják ki. Itt újabb kérdés merülhet fel, nevezetesen az, hogy az érintett csatorna működését egyáltalán vizsgálni kell-e a szerződés meghosszabbításánál, vagy ha nem követett el kirívó jogszabálysértést, "automatikusan" meg lehet-e újítani a megállapodását? És ha vizsgálni kell, akkor működésének teljes időszakát, vagy csak az utolsó egy-két esztendőt kell-e nézni? Egyáltalán nem mindegy. Ugyanígy az sem, hogy csupán a műsor-szolgáltatási szerződés sorozatos, illetve súlyos megszegése számít-e kizáró oknak, vagy a médiatörvény megsértése is? Csak hogy egy példával érzékeltessük a kérdés fontosságát: ha mondjuk a Tilos Rádióval kötött megállapodás meghosszabbítására kerül sor, és a keresztényellenes kirohanásokról hírhedtté vált adó az azt megelőző időszakban nem szegte meg a műsor-szolgáltatási szerződést – például pedánsan fizette a műsorszolgáltatási díjat -, az ORTT pedig a könnyebbik utat választja, akkor újabb öt esztendeig hallható lesz a Tilos. Hiszen nem szegték meg a műsor-szolgáltatási szerződést, a vallásellenes kirohanásoknak meg már több mint egy éve…

A Testület mindenesetre az utóbbi években elég elnéző volt. A Sláger Rádióval például úgy hosszabbítottak szerződést, hogy a közismerten baloldali kötődésű kereskedelmi adónak jelentős koncessziósdíj-tartozása volt. De olyanra is volt példa, hogy egy másik kereskedelmi rádióadó az egyik helyi frekvencia esetében nem tartotta be az igény benyújtására vonatkozó 14 hónapos határidőt sem, az ORTT Irodája szerint pedig ezzel sincs baj.

Ugyanígy érdekes a budapesti Radio Deejay esete is, ami jól példázza a jelenlegi bizonytalanságot. Az ORTT három igen szavazattal, két tartózkodás mellett a koncessziós szerződés meghosszabbítása mellett döntött, ám a határozat nem érkezett vissza a Testület tagjaihoz a törvényben előírt 8 napon belül. Ezért Szalai Annamária néhány héttel ezelőtt beadvánnyal fordult a Testülethez, hogy akkor ne tekintsék meghosszabbítottnak a megállapodást – választ azóta sem kapott.

– A Médiatörvény valóban nem egyértelmű. Politikai hovatartozástól függően ki így értelmezi, ki úgy. Az lenne a legegyszerűbb, ha a jogszabály megalkotóit kérdeznénk meg, hogy minden kérdéses pontot tisztázzunk – mondta lapunknak Szalai Annamária, az ORTT fideszes delegáltja. – Egyelőre azonban azt látom, hogy a Testület kormánypárti tagjai a jelenlegi médiastruktúra bebetonozására törekednek.

Lapunk egyébként úgy értesült, hogy még idén sor kerülhet az RTL Klub és a tv2 egyébként 2007-ben lejáró koncessziós szerződésének meghosszabbítására. A két tévé ugyanis még véletlenül sem szeretné megvárni a 2006-os választásokat. Úgy tudjuk, az Országos Rádió és Televízió Testület Irodája két alternatívát vázolt fel, ezek szerint a két adó ügye vagy július első napjaiban, vagy szeptember közepén kerülhetett volna az ORTT tagjainak asztalára, s a Testület többsége végül az utóbbi változat mellett döntött. A Médiatörvény szerint elegendő lett volna 2006 áprilisa és júliusa között napirendre venni a kérdést. Szeptemberig mindenesetre nem ártana kiegyenesíteni a kérdőjeleket, mert egyelőre úgy tűnik, hogy az ORTT és a médiumok szinte mindent megtehetnek komolyabb következmények nélkül.