Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Hirdetés

Zöldséget, gyümölcsöt általában személyesen szeretünk vásárolni, az árut megnézzük, olykor megszagoljuk, egyenként válogatjuk ki a legszebbeket. Tudják ezt a szupermarketek is. Mikor tavaly elkezdődtek a lezárások, és megnőtt az érdeklődés az élelmiszer-házhozszállítás iránt, a Spar, a Tesco és a többi nagyvállalat a romlandó termékekből igyekezett szebbet kiszállítani annál, mint amilyet egyébként a polcaikra kihelyeztek. Egyrészt el akarták kerülni, hogy a vásárlók – élve a felhasználói feltételekben adott lehetőséggel – visszaküldjék a futárral az árut, ha nem találják szimpatikusnak, másrészt próbálták átformálni az említett évtizedes vásárlói szokásokat. Ha teljes sikerrel nem is jártak, tény, hogy egyre többen vásárolnak online zöldséget és gyümölcsöt.

A növekvő igény és a nagyok sikere láttán számos zöldségkiszállítással foglalkozó vállalkozás lépett ki a piacra, köztük olyanok is, amelyek kifejezetten a magyar gazdák terményeinek értékesítését tűzték zászlajukra.

Közbeszólt a koronavírus

– A mi történetünk szinte egyszerre kezdődött a járvánnyal, most lett egyéves az ötlet és a márka. A családunk már generációk óta foglalkozik zöldségtermeléssel, és a falu többi termelőjének is szerettem volna segíteni – mondja a Demokratának Csorba Noémi, a Falusi Kosár tulajdonosa. A webbolt a zöldség mellett pékárut, bort, és gourmet termékeket is kínál, a vásárló teljesen saját igényeire szabhatja, miből mennyit szeretne. A rendelést Budapest egész területére és számos agglomerációs városba kiszállítják.

– Várakozáson felüli az érdeklődés. Még soha nem költöttünk hirdetésre, szájhagyomány útján terjed a hírünk, ma már száz-százötven családot szolgálunk ki hetente – mondja Csorba Noémi. Úgy látja, egy ilyen üzlet kiépítésében a legnagyobb nehézség megtalálni, miben lehetnének jobbak a versenytársaknál, illetve folyamatosan garantálni a minőséget.

Korábban írtuk

– Be kell tartanunk, hogy a mennyiség nem mehet a minőség rovására. Akár annak az árán is, hogy ilyen növekedés mellett eljöhet az a pont, amikor azt mondjuk, nem tudunk már több családot kiszolgálni – véli a webshop vezetője. De nem csak Csorba Noémi számít fejlődésre. Beszédes, hogy amikor vállalkozását bemutatta az RTL Klub Cápák között című műsorában, mind a négy befektető tett ajánlatot, végül Tomán Szabina és Balogh Levente be is szállt az üzletbe fejenként ötmillió forinttal. A Cápák aligha lőttek mellé a befektetéssel. Laczkó Gábor, az információtechnikai szolgáltatásokkal foglalkozó Stylers Group ügyvezetője lapunknak azt jósolja, húsz év múlva az összes árueladás közel kilencvenöt százaléka a digitális térben történik majd. Ezt arra alapozza, hogy akkorra már a mai Z generáció tagjainál összpontosul majd a legnagyobb vásárlóerő, így az ő szokásaik, technikához való hozzáállásuk lesz meghatározó.

– Talán a zöldségek esetében kicsit lassabban megy az átállás, szeretjük ezeket személyesen kiválasztani, de régen ugyanez volt a ruhával, cipővel, mindenki úgy volt vele, hogy ezeket csak boltban szabad megvenni, ahol fel is lehet próbálni. Ma viszont már teljesen természetes, hogy online rendeljük a ruházati termékeket – teszi hozzá.

Igény bőven lenne rá

– Jelenleg ott tartunk, hogy a termelői oldalt kell erősítenünk, hogy utolérjük a vásárlói igényeket – mondja lapunknak Goda Szilárd, a Zöldséges.com alapítója. A virtuális piactérként működő oldalt 2017-ben indították el. A portál a kínai Aliexpress mintájára közvetlen kapcsolatot létesít a termelők és a fogyasztók között: a gazda feltölt néhány képet a portékájáról, amelyet aztán a vásárlók az oldalon keresztül megrendelhetnek. A termelő jól jár, mivel nem kell üzlethelyiséget fenntartania, az oldalon való megjelenésért pedig mindössze öt százalékot fizet az eladások után. Tavaly a járványhelyzet miatt több lett a vásárló, így most a csapat legfontosabb feladata az, hogy értékelhető tartalommal teljenek meg a webshopok. Csak ezután lehet továbblépni, érdemében koncentrálni a vásárlói oldalra és a hirdetésre.

– Úgy tűnik, az idei első negyedév meghozza a várt áttörést, hónapról hónapra duplázódik a feltöltött termékek mennyisége, reális cél lehet, hogy április végéig háromszázötven termelőnk ötezer különböző termékkel legyen jelen, erre fókuszál most az értékesítéssel foglalkozó kolléga – teszi hozzá Goda Szilárd. Úgy látja, az a baj, hogy a termelőket sokszor átverték már az elmúlt évtizedek során, így érthetően bizalmatlanok az újdonságokkal szemben. Ráadásul az átlagosan ötven év feletti termelői réteg még nem mozog magabiztosan az online világban.

Háztól házig, egy nap alatt

A Zöldséges.com most jelentős újításra készül. Szerződtek egy logisztikai szolgáltatóval, amely vállalta, hogy az ország egész területén a Magyar Posta árainak ötven-hatvan százalékáért kézbesíti a csomagokat, a törékeny és romlandó árut is, méghozzá egy napon belül.

– Ez jó lesz a vásárlónak, hiszen gyorsan megkapja a rendelést, és a gazdák is örülni fognak, mivel a többség azt akarja, hogy az eladás, kiszállítás, számlázás ne zavarja a napi munkájukat. Ha elindul az új rendszer, és rendel valaki egy láda almát, akkor a rendszerünk automatikusan küld egy címkét a termelőnek. Annyi a teendője csupán, hogy ezt kinyomtassa és ráragassza a csomagra. A futár érte megy, leszállítja, és ha a vevő átvette, utaljuk neki a pénzt. Lesz ötszáz átvételi pontunk is – tudjuk meg Goda Szilárdtól. Az újítástól azt várják, hogy sok, ma még hezitáló termelő regisztráljon, és élénküljenek a vásárlások is. Ez az informatikai rendszer szempontjából is fontos, aminek a lelke a mesterséges intelligencia. Ez felel például azért, hogy a vásárló a hozzá legközelebb eső gazdákkal legyen összekötve. A mesterséges intelligenciának viszont tanulnia kell, amihez jóval több adatra van szükség, mint amennyit a felhasználók digitális lábnyoma most szolgáltat. A Zöldséges.com-nál ugyanakkor bizakodóak; míg tavaly elsősorban a nyugdíjas korosztály látogatta az oldalt, mára a harmincasok is felfedezték, így már idén összejöhet akkora tömeg, amire a gép tanításához szükség van.

Számos érv szól amellett, hogy nagyáruházak helyett inkább online piactereken válogassunk zöldséget a magyar gazdák termékeiből. Egyrészt elkerülnénk a több száz kilométert közutakon utaztatott import árut, ami eleve környezetszennyező, ráadásul féléretten szedik le, hogy ne pusztuljon el, míg ideér, így alacsonyabb a vitamintartalma. Jól járnának másrészt a kizsigerelt magyar gazdák is, akik kénytelenek alacsony áron megválni portékájuktól, de mire az ezer kézen keresztül eljut a vásárlókhoz, jelentősen megdrágul. Annyira, hogy sokan ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy annyi friss zöldséget fogyasszanak, amennyire szükségük lenne. Az ördögi körből sokáig úgy tűnt, lehetetlen kilépni, ezért az elmúlt évtizedekben sokan felhagytak a mezőgazdasági tevékenységgel, míg iparági adatok szerint a háztartások többsége még vidéken is szinte kizárólag nagy, gyakran nemzet­közi kiskereskedelmi láncok üzleteiben szerzi be az élelmiszereket.

Goda Szilárd elárulja, hogy nyáron, amikor kinyitott az ország, érezhetően visszaesett a webáruházak forgalma. A jövő miatt mégsem aggódik, úgy látja, a járvány utáni világban is lesz helye az online piacnak. Az élelmiszer-rendelés volumene világszerte meredeken ível felfelé, és ha ma még nem is alapvető, hogy számítógép vagy okostelefon segítségével vásároljunk zöldséget és gyümölcsöt, a jövő már itt van a nyakunkon.