Zsigmond Barna Pál: Karácsony útja a tagadástól a részleges beismerésig
A járvány elleni védekezési eszközök beszerzéséről, az üzemanyagárakról, az idősek megbecsüléséről és a Városháza eladásáról is volt szó a napirend előtti felszólalásokban az Országgyűlés hétfői ülésnapján.A budapesti Városháza privatizációjával kapcsolatos híreket sorolta Zsigmond Barna Pál (Fidesz), aki egyre kínosabbnak nevezte, amit Karácsony Gergely tesz az ügyben, pár nap alatt eljutva a teljes tagadástól a részleges beismerésig.
Kijelentette: „a Demszky-Hagyó-korszak méltó örökösei a Városháza új urai”, akik az önkormányzat egyik legértékesebb épületét herdálnák el baloldal üzleti köröknek. Felvetette, „milyen baloldali körök tartják markukban a fővárosi önkormányzatot és a főpolgármestert?”.
Válaszában Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős parlamenti államtitkár nagyon zavaros és számtalan kérdést felvető helyzetnek nevezte az esetet, amelyet elsősorban a fővárosnak és a közgyűlésének kell tisztáznia, ebben pedig fontos szerepe lehet a városházi Fidesz-KDNP-frakciónak.
Felidézte: egy 2004-es számvevőszéki jelentés szerint a Horn-kormány 1994-es koalíciós megállapodása kimondta a privatizálás elsőségét, aminek következménye az lett, hogy „az állami indulóvagyonnak közel a fele eltűnt”, értékét, piacait vesztette, hiszen a vásárlók zömének nem az adott cégekre, hanem azok piacaira volt szüksége.
Hozzátette: akkor dobra verték az összes természetes monopóliumot, amelyek szükségesek egy állam működéséhez, a privatizációnak pedig a dolgozók voltak a legnagyobb vesztesei, hiszen mintegy egymillió munkahely szűnt meg, „teljes térségek nyomorodtak meg évtizedekre”. Fónagy János szintén a vesztesek között említette az évtizedes hátrányba kerülő kutatás-fejlesztést és a szakoktatás rendszerét.
