Keresett kifejezés: | Oldal 17 a 43-ből

Bencsik Gábor

A Magyar Demokrata hetilap főmunkatársa; publicista, riporter

Születési hely, idő:
Budapest, 1954. szeptember 1.

Iskolák, végzettség:
PhD, Pécsi Tudományegyetem, 2010
Történész, Pécsi Tudományegyetem, 2006
Agrármérnök, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 1979

Mióta van a Magyar Demokratánál? Miért épp a Demokrata, hogyan került ide?
2005-ben csatlakoztam a bátyám lapjához (kár, hogy nem hamarabb).

A személyes mottónak talán három szó megfelel: elfogadás, szeretet, munka. Ezekkel le lehet élni egy jó életet.

További részletek

2022.01.10.

Vármegyék könyve

Dél-Erdély Romániával határos vármegyéje volt, területe háromezerháromszáz négyzetkilométer, lakosainak száma 1891-ben kereken százötvenezer lélek (egyharmada tizennégy éven aluli), valamint közel négyezer fő katona.

2022.01.09.

Szegénység és társadalmi kirekesztettség 2.

Tények és adatok a magyar gazdaságról 5. – Ezen a héten folytatjuk a szegénységnek kitettek aránya változásának elemzését.

2022.01.09.

Vármegyék könyve

Az Alföld északkeleti részének egyik vármegyéje volt, területe közel ötezer négyzetkilométer, lakóinak száma 1891-ben kétszázötvenezer fő, kilencvenhat százalék magyar, három százalék szlovák, valamint néhány száz német, rutén, román és egyéb nemzetiségű.

2022.01.03.

Vármegyék könyve

Magyarország nyugati szélén elterülő vármegye volt, területe háromezerháromszáz négyzetkilométer, lakóinak száma Sopron városával együtt 1891-ben kétszázhatvanezer fő, mihez még kétezerötszáz főnyi katonaság járult.

2021.12.30.

Nyugvópont felé

Korábban a túlnépesedéstől való félelem volt a meghatározó, ehhez most számos országban csatlakozott az alacsony reprodukciós képesség, valamint a népességcsere miatti aggódás.

2021.12.27.

Szegénység és társadalmi kirekesztettség

Tények és adatok a magyar gazdaságról 4. – Sorozatunk új részében a szegénység magyarországi alakulását vizsgáljuk.

2021.12.27.

Vármegyék könyve

A Dunántúl legnagyobb vármegyéje volt a Balaton és Horvát-Szlavónország között. Területe közel hatezerhétszáz négyzetkilométerre terjedt, kilenc járásra oszlott, ebből a barcsit 1897-ben alakították ki a nagyatádi és szigetvári járásból.