Vármegyék | Oldal 3 a 7-ből

2022.01.09.

Vármegyék könyve

Az Alföld északkeleti részének egyik vármegyéje volt, területe közel ötezer négyzetkilométer, lakóinak száma 1891-ben kétszázötvenezer fő, kilencvenhat százalék magyar, három százalék szlovák, valamint néhány száz német, rutén, román és egyéb nemzetiségű.

2022.01.03.

Vármegyék könyve

Magyarország nyugati szélén elterülő vármegye volt, területe háromezerháromszáz négyzetkilométer, lakóinak száma Sopron városával együtt 1891-ben kétszázhatvanezer fő, mihez még kétezerötszáz főnyi katonaság járult.

2021.12.27.

Vármegyék könyve

A Dunántúl legnagyobb vármegyéje volt a Balaton és Horvát-Szlavónország között. Területe közel hatezerhétszáz négyzetkilométerre terjedt, kilenc járásra oszlott, ebből a barcsit 1897-ben alakították ki a nagyatádi és szigetvári járásból.

2021.12.07.

Vármegyék könyve

Magyarország legnagyobb tava, átlagos mélysége három méter, legmélyebb része a Tihanyi-félsziget előtt tizenkét méter, egész hossza Akarattyától a Zala folyó torkolatáig hetvenhat kilométer, szélessége átlag hat-hét kilométer, de a tó északkeleti felében tizenkét kilométerig nő.

2021.12.05.

Vármegyék könyve

Hazánk északkeleti határán fekvő vármegye volt, területe háromezernyolcszáz négyzetkilométer, amely hat járásra oszlott.

2021.11.28.

Vármegyék könyve

Magyarország északnyugati határán fekvő vármegye a Duna bal partján, területe négyezerkétszáz négyzetkilométer volt, lakóinak száma 1891-ben Pozsony városéval együtt háromszázharmincezer lélek, amihez még ötezer katona járult.

2021.11.21.

Vármegyék könyve

A magyar állam fővárosa és a magyar király székvárosa (e címet 1892-től viselte), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye székhelye, szabad királyi város a Duna mindkét partján.

2021.11.14.

Vármegyék könyve

Hazánk legnagyobb vármegyéje volt a maga közel tizenháromezer négyzetkilométerével, lakossága 1891-ben a főváros nélkül is megközelítette a hétszázötvenezer főt.

2021.10.17.

Vármegyék könyve

Magyarország északnyugati részén, az egykori Alsó-Magyarországon fekvő megye, területe ötezerhétszáz négyzetkilométer, lakóinak száma 1891-ben közel négyszázezer lélek volt.

2021.10.04.

Vármegyék könyve

Az egykori Magyarország középső részén, a Duna bal partján elterülő vármegye, melynek területe négyezernégyszáz kilométer volt, lakóinak száma 1891-ben kétszáztízezer lélek.