Vármegyék

2021.09.22.

Vármegyék könyve

Erdély délkeleti részének vármegyéje, területe háromezeregyszáz négyzetkilométer volt, lakóinak száma 1891-ben százharmincötezer fő, köztük tíz százalék magyar, negyvennégy százalék német, negyven százalék román és öt százalék cigány.

2021.09.04.

Vármegyék könyve

A Dunántúl északnyugati sarkában fekvő, kétezer négyzetkilométer területű vármegye volt a Duna jobb partján.

2021.08.29.

Vármegyék könyve

Magyarország keleti részének egyik legnagyobb megyéje volt, területe bő tízezer négyzetkilométer.

2021.08.09.

Vármegyék könyve

Erdély hegyes-dombos vármegyéje volt a Maros felső folyásánál, közel a román határhoz, mellyel egy keskeny kiszögellés révén Beszterce-Naszód és Csík között közvetlenül is érintkezett.

2021.08.01.

Vármegyék könyve

Az északi országrész egyik leghegyesebb vármegyéje volt, 1891-ben hetvenhétezer lakossal. A csökkenő lakosságú vármegye közé tartozott.

2021.07.18.

Vármegyék könyve

Hazánk egyik legnagyobb és leghegyesebb megyéje volt az ország Szerbiával és Romániával határos részén.

2021.07.12.

Vármegyék könyve

A Duna mindkét partján elterülő megye volt, területe közel háromezer négyzetkilométer, lakóinak száma 1891-ben kereken százhatvanezer fő.

2021.06.28.

Vármegyék könyve

Erdély középső területén, ötezeregyszáz négyzetkilométeren elterülő megye volt, lakóinak száma 1891-ben kétszázhuszonötezer lélek, köztük hetvenhétezer magyar, százharmincháromezer román, nyolcezer német, a többi egyéb nemzetiségű.

2021.06.13.

Vármegyék könyve

Erdély egyik legkisebb vármegyéje volt a maga ezerhatszáz négyzetkilométerével.

2021.06.07.

Vármegyék könyve

A Duna-Tisza közén és a Tisza folyó mindkét partján elterülő vármegye volt, területe ötezernégyszáz négyzetkilométer, lakóinak száma lendületes növekedés mellett 1891-ben háromszázhúszezer fő.