Megváltozott a futball

Pozitívumokat, de problémát is lát a magyar futballban Szerhij Rebrov, a Ferencváros augusztusban kinevezett vezetőedzője. A neves ukrán szakemberrel arról is beszélgettünk, mikor lehet a Fradi az „ő csapata”.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Amint arról a Demokratában is beszámoltunk, augusztus 22-én az ukrán Szerhij Rebrov lett a Ferencváros labdarúgócsapatának vezetőedzője. Rebrov játékosként a Dinamo Kijevvel érte el legnagyobb sikereit: a klub színeiben összesen kilencszer volt bajnok, és hétszer nyert kupát, de volt az ukrán bajnokság és a Bajnokok Ligája gólkirálya is. Dinamós „csúcsidőszaka” után megfordult az angol Tottenham Hotspur és West Ham United, valamint a török Fenerbahce és az orosz Rubin Kazany csapatánál is. A válogatottban hetvenöt meccsen tizenöt gólt szerzett.

Visszavonulása után először a Dinamo Kijev második csapatánál, majd az első csapat edzői stábjában dolgozott. Mi­után 2014 tavaszán megbízott vezetőedzőnek nevezték ki, irányításával a Dinamo megnyerte az ukrán kupát. Ezután véglegesítették a poszton, és a kijeviek kétszer szereztek vele bajnoki címet, 2014 után 2015-ben is megnyerték a kupát, illetve a Szuperkupát is elhódították. A nemzetközi kupaporondon is sikeresek voltak: a 2014/15-ös szezonban az Európa-ligában a legjobb nyolc közé vezette együttesét, egy évvel később pedig a BL-ben a nyolcaddöntőbe jutottak a kijeviek. A Dinamótól tavaly nyáron távozott, ezután a szaúdi Al-Ahlit irányította, amely a második lett a bajnokságban.

A Fradival eddig veretlen – a bajnokságban három győzelem és két döntetlen a mérlege –, és a Magyar Kupában is továbbjutottak a zöld-fehérek. Az ukrán szakembert a több mint húszezer néző előtt, az Újpest ellen aratott győzelem után kérdeztük tapasztalatairól.

– Természetesen korábban is ismertem a Ferencvárost és több magyar játékost is, így a Dinamo Kijevben futballozó Kádár Tamást vagy az Oroszországban is megforduló Dzsudzsák Balázst, de a magyar bajnokságról keveset tudtam. Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján azt mondhatom, hasonló a helyzet, mint az ukrán ligával kapcsolatban: több külföldi légiós, például dél-amerikai játékos, amikor oda szerződött, azt gondolta, hogy ott könnyű dolga lesz, de aztán rá kell jönnie, hogy ez egyáltalán nem így van. Az itteni is kemény mezőny, fizikálisan erősek a játékosok, sok minőségi futballista van, erős klubok – fogalmazott a Demokratának az FTC vezetőedzője. – Ami nagyon pozitív, hogy úgy látom, a magyar labdarúgást rendszerszinten akarják megújítani, fejlődni akarnak, és ehhez adottak az anyagi feltételek is.

Az idény közben, az ötödik forduló után érkező Rebrov irányításával érezhetően megváltozott a Ferencváros játéka. Kíváncsiak voltunk arra, szerinte hol tartanak az építkezésben, és mikor tekinthető majd a Fradi „az ő csapatának”.

– Számomra az a legfontosabb szempont, hogy azt érezzem, a játékosok a legjobbjukat akarják nyújtani a pályán. Az Újpest ellen például csak 1-0-ra nyertünk, de ha megnézzük a statisztikákat, azt látjuk, hogy összesen tizenkilencszer lőttünk kapura. Persze szeretnénk több gólt lőni, még hatékonyabbak lenni, ám a hozzáállás a derbin is rendben volt, most ez a lényeg – mondta Rebrov. – Természetesen nehezebb dolgom van így, hogy a nyári felkészülés során nem én dolgoztam a játékosokkal, ezért még nincs is kész a csapat, de igyekszünk folyamatosan fejlődni. A téli szünetig hátralévő hónapokra úgy tekintek, hogy ez egyfajta tesztidőszak mindannyiunk számára, addig kiderül, továbbra is érzem-e minden játékoson a fejlődés szándékát, illetve hogy kitől mennyit látok viszont abból, amit elvárok.

Szerhij Rebrov a Dinamo Kijevvel elért sikerei idején szívesen vetette be a klub saját nevelésű fiatal játékosait. A szakember ennek kapcsán elmondta: hazánkban problémának látja, hogy nincs U21-es bajnokság, hanem az U19-es, vagyis a 19 éven aluliaké a legidősebb korosztály. Így ugyanis azok a fiatalok, 19-20 éves játékosok, akik még nincsenek készen arra, hogy bekerüljenek az első csapat keretébe, elmennek más egyesülethez vagy alacsonyabb osztályba, vagyis nem tudnak velük tovább dolgozni a klubnál – pedig ez az életkor egy játékos pályafutása szempontjából rendkívül meghatározó. Ukrajnában viszont U21-es csapat is van, így nem veszítik el ezeket a fiatalokat.

A Ferencváros vezetőedzője több interjújában elmondta: edzői közül Valerij Lobanovszkij gyakorolta rá a legnagyobb hatást. Lobanovszkij a 70-es évektől meghatározó edzőnek számított a Szovjetunióban, a Dinamo Kijevvel megtörte az ország labdarúgására addig jellemző orosz dominanciát, sőt a Dinamo európai szinten is meghatározó csapat lett, például kétszer is megnyerték a Kupagyőztesek Európa-kupáját. De több időszakban volt szovjet szövetségi kapitány – például amikor az 1986-os vébén a Szovjetunió 6-0-ra verte a magyar válogatottat –, és irányította az ukrán nemzeti csapatot is. Sikereit sokan többek között legendás szigorának tulajdonítják. Vajon Rebrov is ebben hisz?

– Kétségtelen, Lobanovszkijtól rengeteget tanultam, de nem szabad elfelejteni, hogy azóta megváltozott a futball. Ő más helyzetben volt például olyan szempontból, hogy azonos régióból származó játékosokkal, ukránokkal, oroszokkal, fehéroroszokkal dolgozott, akik korábban is hasonló felkészítést kaptak, ismerték, tisztelték őt. Manapság, amikor például számos légiós van a csapatban, jobban oda kell figyelni arra, hogy az egyes játékosokat hogyan lehet motiválni, van, akit szigorúbban kell fogni, mást biztatni kell, az edző feladata, hogy ezt külön-külön kitapasztalja – nyilatkozta a Demokratának Szerhij Rebrov.