Vonzó célpont lettünk

– Valószínűleg nem sokan fogadtak volna arra, hogy a másodosztályból az élvonalba visszajutva rögtön dobogón telel az MTK; az újonc csapatok óvatosságból általában a biztos bennmaradást szokták megjelölni célként. Tudták, hogy ennyivel több van a gárdában?

– Az NB I. kicsit berendezkedett arra, hogy két csapat, a Fradi és a Fehérvár küzd a bajnoki címért, tíz pedig a bennmaradásért. Igazából nem helyezésben, hanem megszerzett pontszámban gondolkodtunk. Negyven ponttal minden évben benn lehetett maradni az első osztályban, mi negyvenötöt tűztünk ki célként magunk elé, ami már a stabil középmezőnyhöz is elég. Mivel az NB I. rendszere olyan, hogy tizenkét csapatból kettő kiesik a másodosztályba, így ennek elkerüléséhez több pont kell, mint más bajnokságokban, ráadásul a mezőny is kiegyenlített, nincs nagy különbség a csapatok között. Úgyhogy sokat számít, kinek milyen kiegyensúlyozott a kerete, és hogy nyugalom van-e a klubban.

– Ráadásul úgy szerepelnek ilyen jól, hogy toronymagasan az MTK adta a legtöbb játéklehetőséget a 21 éven aluli fiataloknak ősszel.

– Mondhatjuk, most már hagyományosan az a klubunk filozófiája, hogy építünk a saját utánpótlásunkra. Ez a korábbi években olykor az eredményesség rovására is ment, de ennek ellenére sem tértünk le erről az útról, inkább próbáljuk megtalálni a megfelelő egyensúlyt a keret összeállításánál. Olyan rutinosabb futballistákkal rakjuk körbe a tapasztalatlanabb játékosokat, akiknek a segítségével a fiataloknak is könnyebb felvenni a ritmust, és jó teljesítményt nyújtani. Eddig egyébként azt mondhatjuk, hogy a rendszeresen szerepet kapó fiataljaink, gondolok itt Schön Szabolcsra, Mezei Szabolcsra, Nagy Zsomborra vagy Kata Mihályra, abszolút húzóemberek az élvonalban is.

– A csapat vezetőedzőjét, a német Michael Borist néhány évvel ezelőtt a magyar U19-es, majd az U21-es korosztályos válogatott szövetségi kapitányaként ismerték meg, akik követik a hazai labdarúgást. Azért esett rá a választás, mert tud bánni a fiatalokkal?

– Michaellel régóta ismerjük egymást: a kiválasztásnál fontos volt, hogy a vezetőedzőre ne csak ráerőltessünk egy koncepciót, hanem higgyen is abban az irányvonalban, amit a klub, illetve a tulajdonos, Zakor Sándor meghatározott. Ő alkalmas arra, hogy hosszú távú céljaink megvalósításáról is közösen tudjunk gondolkodni, ahogyan lényeges volt az is, hogy olyan edzőnk legyen, aki fejleszti is a futballistákat, hiszen sok fiatalnak még más típusú vagy nagyobb intenzitású edzésmunkára van szüksége a fejlődéséhez. Michael tapasztalt edző ezen a területen.

– A másodosztályt idegenlégiósok nélkül nyerték meg, utána azonban szerződtettek néhány külföldi futballistát. Csak a magyar piacról nem lehet összerakni egy stabil élvonalbeli csapatot?

– A nyáron szerződtetett külföldi futballisták alapvetően nem a fiatalok helyére érkeztek, hanem inkább azokra a posztokra, ahol idősebb játékosaink voltak. Nem az volt az elsődleges szempont, hogy külföldi vagy magyar futballistáról van-e szó, hanem az adott pozícióba a lehetőségeinknek megfelelő legjobb játékost akartuk megtalálni. Jó és értékesíthető futballistákat kerestünk – nem szeretnék álszent lenni: fontosak a magyar játékosok, de az szintén lényeges a klubnak, hogy gazdaságilag is előre tudjon lépni. Ebből a szempontból az, hogy magyar vagy külföldi játékost adunk-e el, mindegy.

– Vagyis a futballklub is jól jár, és azok a fiatalok is, akik az MTK segítségével magasabb szintre tudnak lépni.

– Igen, azoknak a fiatal magyar futballistáknak, akik az MTK-t választják, vonzó lehet, hogy itt van esélyük bekerülni a felnőttcsapatba, és aztán továbblépni vagy nyugat-európai klubba, vagy az MTK-nál jelenleg magasabban jegyzett magyar csapatba, ilyen most szerintem a Ferencváros és a Fehérvár.

– Télen két játékos, Gera Dániel és Katona Máté is a Fradihoz szerződött, míg önök egy rutinos, válogatott futballistát igazoltak a zöld-fehérektől Varga Roland személyében. Milyen szerepet szánnak neki?

– Először hadd beszéljek a távozókról! Ahogy utaltam rá, lényegesek a klub céljai, de ugyanígy fontosak a futballisták egyéni törekvései is. Nekik most adódott egy olyan lehetőségük, hogy tovább tudnak lépni a Ferencvárosba, amely pillanatnyilag Magyarország legerősebb klubja. Ez számunkra és számukra is is kedvező nyilván anyagilag, szakmailag pedig nekik újabb kihívást jelenthet. Ahogy Dani és Máté úgy érezhették, hogy az MTK mögöttük áll és segít a klubváltásban, úgy átigazolásuk más fiatal játékosoknak is megmutatja, hogy ez az egyesület a megfelelő lépés számukra. Ami pedig Varga Rolandot illeti, abszolút beleillik abba a játékrendszerbe, amiben mi futballozunk, rutinos, de harmincegy évesen ereje teljében lévő játékos, akinek arra is van esélye, hogy a válogatottal szerepeljen az Európa-bajnokságon. Jól ismerem Rolandot, nagyon motivált, sokat várok tőle.

– Az elmúlt három évben volt magyar klub az európai kupák csoportkörében, ráadásul legutóbb a Ferencváros az elitmezőnybe, a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott. Ez vonzóbbá teszi a magyar bajnokságot, illetve itthon tarthat tehetséges fiatalokat?

– A magyar bajnokság anyagilag stabil és kiszámítható, ez már önmagában is vonzó, és az NB I. mára egyértelműen a legerősebb liga a régióban. Azon esetleg lehet vitatkozni, hogy a horvát, az osztrák, a szlovák vagy a magyar bajnok-e a jobb csapat, de a bajnokság átlagszínvonala nálunk a legmagasabb. Hogy ezt egy példával illusztráljam: úgy gondolom, hogy a magyar bajnokság tizedik helyezettje erősebb, mint a horvát bajnokság harmadik helyezettje. Ebből az is következik, hogy azok a külföldiek, akik manapság ideigazolnak, lényegesen jobbak, mint általában azok, akik öt-tíz évvel ezelőtt szerződtek hazánkba. Régebben az is kiemelkedő játékos tudott lenni NB I.-ben, aki lejátszott ugyan ötven-száz meccset mondjuk a szerb bajnokságban, de ott nem volt meghatározó futballista. Ma a szerb vagy a horvát bajnokságból azok szerződnek Magyarországra, akik ottani csapatuk legjobbjai közé tartoztak. Kifejezetten vonzó célpont lettünk a régióban.

– És a magyar fiatalok ma felkészültebbek a profi futballra, mint mondjuk tíz-tizenöt-húsz évvel ezelőtt?

– Úgy látom, hogy igen. Ezt mutatja a válogatott szereplése is, ami persze nem kizárólag a magyar utánpótlás-nevelés sikere, hanem sok más összetevő is kell ahhoz, hogy minden jól működjön. Nemcsak jól képzett és mentálisan felkészült játékosokra van szükség, hanem mondjuk megfelelő infrastruktúrára, biztos anyagi háttérre is. De ha az elmúlt időszak eredményei mellett azt nézzük, hogy több játékosunk futballozik például a német Bundesligában, magyar futballista a szlovák bajnokság legjobbja, van játékosunk a legerősebb szerb klubcsapatban, vagy hogy a fiatal Szalai Attilát most vette meg a török Fenerbahçe, az mind azt mutatja, hogy sokat emelkedett a rangjuk a magyar futballistáknak. Ráadásul az elmúlt hónapokban az is kiderült a válogatottnál, hogy ha kiesik valaki, olyan helyettesei vannak, akik szintén magasabb szintet képviselnek, mint tíz-húsz évvel ezelőtt.

– Reálisan elérhető belátható időn belül, hogy még meghatározóbbak legyenek a magyar klubok az európai kupaporondon?

– Klubszinten nagyon nehéz előrelépni, az Európai Labdarúgó-szövetségről sem mondható el, hogy maximálisan segítené a kisebb országok egyesületeinek fejlődését. Miközben egyes bajnokságokból négy csapat is automatikus Bajnokok Ligája-szereplő, láthatjuk, hogy a magyar bajnok Ferencvárosnak milyen ellenfeleken kellett túljutnia a csoportkörbe kerüléshez: ezen az úton végigmenni mondjuk az olasz negyedik helyezettnek sem lett volna könnyű küldetés. A hasonlóan jó szerepléshez tehát szerencse is kell. Alapvetően a piac rendezi az erőviszonyokat, a magyar, a lengyel, horvát, szlovák vagy szerb csapatoknak nagyon nehéz ebben a szembeszélben boldogulni.

– Az MTK számára mik a hosszabb távú célok?

– Nagyon ambiciózusak vagyunk: nem elégszünk meg azzal, hogy az utánpótlásunkra fókuszálunk, szeretnénk felnőttszinten is egyre erősebbek lenni. Sok olyan jó korban lévő, tehetséges játékost látok a klubban, akiknek a segítségével a magyar bajnokság meghatározó csapatává válhat az MTK a következő években, ha pedig ez sikerül, akkor lehet ehhez képest is továbblépni. De erről majd beszéljünk akkor, ha a következő szintre eljutottunk.