Gyilkos kór terjed a szőlőültetvényeken
Aranyszínű és megállíthatatlanul pusztít
Dél-Zalában, Lenti határában jelent meg először 2013-ban a szőlő jelenkori egyik legveszélyesebb kórokozója, az aranyszínű sárgaság. Ezt egy úgynevezett fitoplazma okozza, ami a baktériumok egy fajtája, terjesztője pedig az amerikai szőlőkabóca, ami a tengeren túlról behozott gyökérdugványokkal együtt érkezett. Hasonlóan az európai szőlőültetvényeket a XIX. század végén letaroló, ugyancsak Amerikából érkezett gyökértetű-, közismertebb nevén filoxérajárványnak.
Az amerikai szőlőkabócát földrészünkön először Franciaországban találták meg 1958-ban. Hazánkban 2006-ban jelent meg. A bogár önmagában nem veszélyes, ám terjesztője lehet az aranyszínű sárgaságnak, ami jelenleg már tizenegy országban pusztít, és rohamosan terjed. A szőlőkabócák ugyanis a növények leveleit szívogatják, és ha ezt fertőzött tőkén teszik, szívószervükkel továbbviszik a baktériumokat a következő növényre.
Az aranyszínű sárgaság egyszerűen fogalmazva megbénítja a szőlőtőkét, olyannyira, hogy gyakran hajtásokat sem hoz. Amennyiben pedig a hajtások megjelenése után támadja meg a kór, a vesszők fásodása akkor is megszakad, a levelek pedig bepöndörödnek és sárgák (kékszőlők esetében vöröses színűek) lesznek.
Az aranyszínű sárgaságra az Európában honos összes szőlőfajta érzékeny, főleg a közkedvelt burgundiai és bordeaux-i eredetű fajták, a chardonnay, a cabernet sauvignon, a sauvignon blanc, a pinot noir, valamint a méltán emblematikus magyar fajtának tartott olaszrizling.
Ma már 13 vármegyében van jelen ez a betegség. 2019-ig csak a Dunántúlon terjedt, akkor azonban megjelent Bács-Kiskun, Pest, majd Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. 2022-ben a Tiszántúlt is elérte a baj. Legutóbb, augusztus második felében Békés vármegyében bukkant fel. Borvidékekkel számolva ez azt jelenti, hogy a 22 hazai borvidékből már 16 fertőzött: a zalai, a badacsonyi, a balatonboglári, a Balaton-felvidéki, a balatonfüred-csopaki, a móri, a neszmélyi, a soproni, a pécsi, a hajós-bajai (itt bukkant fel először a Dunától keletre), a csongrádi, az etyek-budai; a kunsági után július elején a villányi, július közepén a nagy-somlói, augusztus végén pedig a pannonhalmi borvidéken is kimutatták az aranyszínű sárgaságot.
Lapzártánkkor a szekszárdi, a tolnai, a mátrai, az egri, a bükki és a tokaj-hegyaljai borvidék még mentes volt a fertőzéstől, bár a Hegyközségek Nemzeti Tanácsától úgy értesültünk, hogy a hivatalosan rögzített észlelésektől függetlenül nagy valószínűséggel már az egész ország területén jelen van a kórokozó. És bár az aranyszínű sárgaság más növényfajokon is megjelenhet, csak a szőlőt képes nagy mennyiségben elpusztítani. Mármint az európaiakat, az amerikai eredetűek jól megvannak.
Élénk fantáziájú szerzők izgalmas disztópiát írhatnának ebből kiindulva egy rendkívül hatékony biológiai fegyverrel vívott globális gazdasági háborúról. Mi nem merészkednénk eddig, épp elég sokkoló, ha a bizonyítható tényeket rögzítjük.
Ezek pedig azt mutatják, hogy a fertőzött szőlőtőkék terméshozama legjobb esetben is felére csökken, és mivel mindmáig nincs hatásos növényvédelmi ellenszer erre a bajra, a fertőzött tőkék száma évente akár tízszeresére nőhet, a beteg tőke pedig néhány év alatt elpusztul. Igaz, a kórt terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen lehetséges rovarölőszerrel védekezni, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) augusztus végén adott ki szükséghelyzeti engedélyt két ilyen szerre, amelyek augusztus végétől november végéig alkalmazhatók. Ám ha már megtörtént a baj, akkor az egyetlen megoldás jelenleg az érintett ültetvény növényegészségügyi zárlat alá vétele és a fertőzött tőkék kivágása. Ha pedig ezek száma eléri az érintett ültetvény 30 százalékát, akkor az egész táblát meg kell semmisíteni. Ezért minden szőlősgazdának kötelessége jelenteni az illetékes kormányhivatalnak, ha felfedezi az aranyszínű sárgaság jeleit a szőlejében.
Mint a NÉBIH-től megtudtuk, az eljárásrend szerint a beteg tőke körüli 1 kilométer sugarú kör számít igazoltan fertőzött területnek, e körül további 3 kilométer sugarú körben pufferzónát jelölnek ki. Ebben lehetnek más növényfajok is, nem csak szőlő. Ez magyarázza, hogy – amint arról a NÉBIH tájékoztatta a Demokratát – a fertőzött területek az azokat körülhatároló védőzónákkal országszerte együtt 97 ezer hektárt tesznek ki, miközben a HNT tavalyi évet összegző jelentése szerint 2024-ben Magyarországon mindössze 58 249 hektáron termesztettek borszőlőt, noha egyébként az európai uniós csatlakozási szerződésünk 100 ezer hektárt engedélyez. Ebből több mint 10 ezer hektár szőlő volt aranyszínű sárgasággal fertőzött.
A NÉBIH tájékoztatása szerint Zalában a legsúlyosabb a helyzet, ott a vármegye egész területe fertőzött, de nagy a baj Somogy és Veszprém vármegye egyes részein is, közelebbről a Balaton északi és déli partján.
Bár az aranyszínű sárgaság az emberi egészségre veszélytelen, a gazdasági kár óriási. Ennek pontos mértékéről egyelőre sem a HNT, sem a NÉBIH nem tudott konkrét adatokkal szolgálni. Annyi bizonyos, hogy rendkívül veszélyes, a szőlőt elpusztítani képes kórokozóval küzdenek a szőlőtermesztők, a borászok és a szakhatóság emberei, és bár a hordozó szőlőkabóca szélsebes terjedéséhez képest maga az aranyszínű sárgaság valamivel lassabban terjed, megállítani egyelőre nem sikerült. Ez pedig további fejfájást okoz a hazai szőlő- és borágazat szereplőinek, hiszen a termőterületek csökkenése és a piac hirtelen beszűkülése enélkül is évek óta kihívást jelent a szőlős- és borosgazdáknak.
