Túl a félillegális korszakon
Györfi András 2017 elején kezdett el kriptovalutákkal foglalkozni. 2018 elején indult a kriptoakademia.com weboldal, aminek az egyik szerkesztőjeként dolgozik. A portál videókkal és októanyagokkal segít a laikusnak megérteni a kriptovaluták világát. Györfi klasszikus szakújságírói feladatot végez: a kriptopénzek tőkeérték szerinti listáján az ötvenedik helyezettről is tudnia kell, honnan jött, mi a célja, hova tart.– Hogy jön létre a kriptopénz?
– Úgy kell elképzelni, mint ha egy nyári táborban nyaraló gyerekcsoport megegyezne egymás között, hogy megrajzolnak tíz nyulat kockás papíron, kivágják, majd elosztják egymás között. Ha az egyik gyerek készít a másiknak egy limonádét, akkor az ér egy fél rajzolt nyulat. Ez nem ördöngösség, a történelem során rengeteg példa volt arra, hogy egy közösség megállapodást kötött, mit jelöljenek ki fizetőeszköznek. A Yap szigeten élő polinéz törzs például hatalmas mészkőtömböket használt pénz gyanánt. Méretük és súlyuk miatt nem lehetett mozgatni ezeket a tömböket, de feljegyezték, hogy melyik része éppen kihez tartozik. Amikor valamilyen oknál fogva mégis megpróbálták hajón elszállítani az egyik tömböt, baleset következtében elsüllyedt a szállítmány. A bennszülöttek kétségbeestek, hogy mi lesz a vagyonukkal. Aztán úgy döntöttek, hogy mindegy, hol van az a tömb, a lényeg, hogy mindenki tudja, hogy létezik, és pontosan számon kell tartani, hogy kinek éppen mennyi a részesedése belőle. Pontosan ezen logika alapján működik a kripotpénz is, nem tudjuk megfogni, magunkkal vinni, de tudjuk, hogy létezik.
– Fizikai formában nem létezik, de akkor mi tulajdonképpen?
– Nem több és nem kevesebb, mint számítógépek adattárolójában levő adat, feljegyzés egy adatbázisban. Amikor megszületett az első kriptovaluta, a bitcoin, létrehoztak egy nagyon biztonságos adatbázist, egy blokkláncot, aminek egyetlen funkciója, hogy segítségével kriptovalutát lehessen küldeni. Ha én elküldök neked három bitcoint, akkor ebben az adatbázisban felírjuk, hogy X-től átkerült Y-hoz. Közösségi játék, ami aztán véresen komolyra fordult.
– Mi volt a fordulat oka?
– A véges készletekben kell keresni a választ. A bitcoint úgy tervezték, hogy mindösszesen 21 millió lehet belőle, egyetleneggyel sem több. Ezzel szemben a klasszikus pénzrendszerekben, mint a dollár, az euró vagy a forint, akármennyit lehet nyomtatni. Tavaly júniusban a koronavírus-válság miatt a Federal Reserve több dollárt bocsátott ki, mint amennyit az USA az első 200 éves története során összesen. Van egy brutális inflációs veszély a világban, nagyon rossz vége lehet, hogy a bankóprés nyakló nélkül használható. Majdnem minden állam így tett, a klasszikus pénzrendszereknek ez a reflexszerű válasza. Nem azért csinálják, mert rosszat akarnak, pusztán azért, mert nincs jobb módszer. A bitcoin létrehozói ezzel szemben azt mondták, hogy ennek véget kell vetni, megalkottak egy korlátozott darabszámú eszközt. Ha valaminek véges a mennyisége, de növekszik iránta a kereslet, akkor felfelé megy az ára, ez a kereskedelem legegyszerűbb szabálya. Az árfolyamhullámzásnak az az egyik oka, hogy fiatal rendszerről van szó, amely egyelőre szabályozatlan. Viszont óriási piac, dinamikusan növekszik, ez a másik oka annak, hogy ennyit mozog az árfolyam.
– Kriptopénzzel egyelőre nem sok helyen lehet fizetni, változik ez a közeljövőben?
– Hosszú évek óta zajlik a vita, pénz-e a bitcoin, vagy értéktároló. Annak ellenére, hogy egyre több helyen fogadják el, nem valószínű, hogy fizetőeszköz lesz belőle. Sokan azt valószínűsítik inkább, hogy az aranynak válik az egyik versenytársává. Ettől azonban nem szabad megijedni. Minden átalakult az életünkben az elmúlt évtizedek folyamán, a tévé, a posta, és sorolhatnánk. A fizetőeszközzel miért ne történhetne meg ugyanez?
– Az arany is értéktároló anyag, de mégiscsak más, mint egy elektronikus feljegyzés a virtuális térben…
– Az arany kapcsán is feltehetnénk a kérdést magunknak, hogy mi értelme? Az is csak megállapodásból képviselhet értéket. A gyakorlati túlélés szempontjából egy haszontalan valami. De az emberiség megállapodott abban, hogy az arany értékes, mert kevés van belőle, és tetszetős. Ezért kimondták, hogy az arany kilójának ennyi és ennyi az értéke.
– Meg lehet szabadítani a bitcoint az olyan asszociációktól, mint a feketegazdaság vagy a dark web?
– A bitcoint röviddel megjelenése után elkezdték használni az internet illegális piacterein is. Bűnözői köröknek kapóra jött egy ilyen „diszkrét” rendszer. Az azonban tévhit, hogy a kriptovaluták teljesen anonimok lennének. Mindenki kap egy címet, amikor létrehoz egy bitcointárcát, a tranzakciók listája pedig teljesen publikus, azokra bármikor bárki ránézhet. Ha valahogy kiderül, hogy az egyik cím kihez tartozik, akkor onnantól vissza lehet követni az összes tranzakcióját. Ezt úgy nevezik, hogy pszeudonim, azaz félig anonim. Egy rendőrségi nyomozás, azt hiszem, különösebb nehézség nélkül fel tudja deríteni, hogy egy bűnbanda tagjai használják-e, vagy sem. Ezt a félillegális képet napjainkban kezdi lemosni magáról a bitcoin, illetve az a nyolcezerfajta kriptopénz, ami forgalomban van. Nemrég a francia pénzügyminiszter is aláírt egy petíciót, amely azt célozza, hogy a francia állam is fektethessen bitcoinba, nemrég pedig a Tesla tulajdonosa keltett nagy feltűnést azzal, hogy egy jelentős összeget váltott át a kriptopénzre. Rajtuk kívül több amerikai szoftvercég fektetett bitcoinba, illetve Miami polgármestere is fontolgatja, hogy a város megtakarításainak egy részét kriptovalutákban tartanák a jövőben. Haladunk afelé, hogy széles körben elismert és megbecsült eszközzé váljanak a kriptovaluták.