A beolvasztott múlt, avagy a kairói szörnyűség

Tudom, ez kicsit úgy hangzik, mint a klasszikus viktoriánus korabeli bűnügyekkel foglalkozó írásokban a híres esetek címe. „Az Oxford Street-i szörnyűség.”. „Az észak-Walesi vérengzés”. „A Bedfordshire-i borzalom”. „A Baker Street-i rémség”.

Ja, nem. A Baker Streeten ilyesmi nem lehetséges, hisz ott köztudott, hogy Sherlock Holmes lakik Doktor Watsonnal, és így ilyesmi természetesen nem fordulhat elő.

Mindegy. Nem ez a lényeg.

Maga az eset nem most hétvégén történt, de ez nem számít. A közelmúltban. És noha nincs benne átvágott torok, meg revolverlövés, van annyira borzasztó. Legalábbis számomra.

Szóval a szörnyűség:

Elloptak a kairói múzeumból egy háromezer éves arany karkötőt, majd beolvasztották. Igen, jól hallották. „Négy embert vettek őrizetbe a kairói Egyiptomi Múzeumban történt lopás ügyében, amely során egy háromezer éves ókori karperec tűnt el a restaurálási laboratóriumból – jelentette be a belügyminisztérium.”

A lápisz-lazuli gyöngyökkel díszített arany karperecet egy restaurátor nyúlta le, a műkincs kétszer is gazdát cserélt, mielőtt más arany ékszerekkel együtt beolvasztották – derítette ki a nyomozás. Maga a karkötő Amenemopet fáraóé, a XXI. dinasztia uralkodójáé volt, aki Kr.e. 1000 körül uralkodott. A nyomozás kiderítette, hogy a múzeum egyik restaurátora lopta el a karkötőt szeptember 9-én, munka közben.

Egy ismerős ezüstműves segített a nőnek kapcsolatba lépni egy aranykereskedővel, akinek 180 ezer egyiptomi fontért (mintegy 1,2 millió forint) eladta a karkötőt.

Az ékszert megvásárló bolttulajdonos rövidesen továbbadta azt 190 ezer fontért az üzlet egyik munkatársának, aki más arany ékszerekkel együtt beolvasztotta.

Hogy miért? Ezt nem értem. Nem jó erre egy sima befektetési aranytömb? Tényleg műkincset kell erre használni? Lehet, nem értek a hamisítási trükkökhöz, de ez számomra borzasztó. Az a tárgy már soha többet nem lesz!

Korábban én is azt hangoztattam, hogy jaj, a gyarmatosítás, jaj, a csúnya angolok, kifosztották a fél világot. Hát, lehet, jobb helyen van az ilyesmi a British múzeumban. Talán ott jobban vigyáznak rá. Végül is, az angoloknak pont annyi joguk van azt mutogatni, mint az araboknak.

Mindkét nép lopta. És mivel Egyiptom gazdag volt, ámde már gyenge, csak múltja volt, ereje alig, a római iga után beszivárogtak az arabok, majd ott maradtak. És ők az államuk formális létét is megszüntették. A római császárok legalább felvették címükbe a fáraó titulust, ezt az iszlám már mellőzte. Bár nem vagyok biztos benne, hogy a koptok ki lennének ezzel segítve bármennyire is.

Sokat törtem a fejem az utóbbi időben ezen az egyenlőség dolgon. Akarja ezt a haladó emberiség, erőlteti, nyög bele a fél világ, de nem nagyon akar sikerülni. Valaki mindig felül van. Ha adsz engedményt bárkinek – népek, ideológiák, generációk – az soha nem arra használja, hogy középen álljon, s a nagybetűs egyenlőséget képviselje, hanem csak hídfőállásra ahhoz, hogy a fejedre nőjön. Szóval nézem 2025 Európáját, s keresem az egyenlőséget, de csak az egyenlőtlenség és a visszaélés jeleit látom.

Hát, ha már ilyen szép mese úgy sincs – s ez legyen tanulság a jövő felé –, akkor már legyünk felül mi.