Hirdetés

A liberálisok globális mélyállama súlyos ütést kapott a USAID leállításával, de korántsem halálosat. Az amerikai segélyszervezet megszüntetését elrendelő elnöki döntést hiába övezte nagy eufória a magyar jobboldalon, az csupán az egyik tagja volt a liberálisok globális hálózatának. Emellett továbbra is szabadon érkeznek a pénzek Brüsszelből a baloldali NGO-knak, valamint, ahogy arra az Alapjogokért Központ legújabb elemzése is rámutat, a Soros-birodalom jelentős forrásokat mozgatott meg az európai politika befolyásolására.

2016 és 2023 között 1,4 milliárd dollárból (538 milliárd forint) támogattak 1846 liberális szervezetet. A jobboldal győzelmét most teljessé kell tenni Európában is, ez a feladat pedig már a Patriótákra vár. Mindezen kérdéseket Orbán Viktor is érintette a Tucker Carlsonnal készült legújabb, dubaji interjújában.

Nem ez az első alkalom, hogy a magyar miniszterelnök a legismertebb amerikai jobboldali újságíróval beszélgetett. 2022-ben és 2023-ban már találkoztak, utóbbi olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy mintegy 110 millióan látták az X-en. Carlson egyébként olyan jelentős politikusokkal is készített már interjút, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök vagy J. D. Vance amerikai alelnök. Az ilyen megjelenések azért is különösen lényegesek, mert Magyarország egy kis ország, nincs igazán jelen a globális médiában a legfontosabb témák között. A magyar nyelv pedig igen különleges, kevesen beszélik a világon. Így aztán a globalista média hazánkról könnyűszerrel terjeszt hazugságokat. Egy emlékezetes és szemléletes példa, amikor egy liberális propagandista kérdőre vonta Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy a világjárvány idején miért nem ülésezik az Országgyűlés. A miniszter azonban – a riporter nagy meglepetésére – közölte, hogy éppen egy parlamenti ülésről érkezett az interjúra.

Egy ilyen közvetlen beszélgetés különösen értékes, hiszen itt végre a valóság is elhangozhat, hazánkon túl is széles tömegekhez jutva el. Az ehhez hasonló megjelenések – valamint a kitartó kapcsolatépítés, például az Alapjogokért Központ fémjelezte CPAC Hungary révén – nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország mára az Egyesült Államokban is kampánytéma lett. Ennek eredményeként Donald Trump eddig több mint száz alkalommal említette Orbán Viktor nevét nyilvános megszólalásaiban, ezzel is jelezve, hogy a magyar miniszterelnök kiemelkedő jelentőségű európai vezető a Fehér Ház politikai térképén.

Korábban írtuk

Ezen előzmények után érdemes szót ejteni magáról az interjúról. A magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy igen komoly liberális ellenszélben védte a magyar jobboldal a számára fontos értékeket és állította meg a migrációt. Magyarország elsőként képviselt a nyugati világban markánsan jobboldali politikát, amit aztán Donald Trump is magáévá tett. Nyugaton például elsőként képviselte a mostani amerikai adminisztráció által is felkarolt békepolitikát. A miniszterelnök nagyon találóan úgy fogalmazta ezt meg, hogy „az erős vezetők békét csinálnak, a gyenge vezetők háborút”. A migráció és a genderpolitika terén is számos párhuzam figyelhető meg, amelyek tovább erősítik Orbán Viktor 2022-es CPAC Hungaryn elhangzott kijelentését: „Magyarország a jobboldali politika laboratóriuma.”

A klasszikus európai értékek mellett való kiállás gyorsan ellenszenvre talált Brüsszelben és Washingtonban, a liberális mélyállam két fellegvárában. Mögöttük állt a USAID és Soros nevével fémjelzett globális hálózat, amely rengeteg pénzt mozgósított, hogy azokat, akik ellenzik a „szép új világot” – ahogy Orbán Viktor megfogalmazta –, fasisztának, középkori feudális elnyomónak vagy éppen diktátornak bélyegezzék. A miniszterelnök kiemelte, mindezek mellett talán a legfájóbb az volt, hogy uniós forrásokból is finanszírozták a magyar jobboldal ellenfeleit. Különösen visszásnak nevezte ezt annak fényében, hogy Magyarország maga is hozzájárul az uniós költségvetéshez, nem beszélve arról az állítólagos „lojális együttműködés elvéről”, amelyet Brüsszel rendre Magyarországon kér számon.

Most, hogy washingtoni helyzetük ennyire meginogott, a globalisták Brüsszelben akarják átvészelni ezt az időszakot. Ez azt is jelenti, hogy Európában nem várható komoly változás, ami azért katasztrofális, mert közben a világpolitika alapjaiban rendeződik át és félő, hogy az EU kiszorul a világhatalmi tényezők sorából. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy már rég kész terveknek kellene lenniük a Trump-elnökség jelentette új korszakra, elő kellene állni egy alkujavaslattal. Ehelyett a brüsszeliek most kapkodják kétségbeesetten a fejüket, de mint minden korábbi kihívásra, úgy erre sem képesek érdemi választ adni. Ennek kapcsán Orbán Viktor helyesen mutatott rá, hogy a bürokraták nem jók az útkeresésben, ezért is szokott ez a választói felhatalmazással rendelkező politikusok feladata lenni.

Az elhangzottak közül a legaktuálisabb kérdés alighanem a liberálisok globális mélyállama, az az óriási hálózat, amelyet évtizedek alatt felépítettek. Trump most ugyan komoly károkat okoz nekik a USAID leállításával, de ez még korántsem jelenti a véget számukra. Sőt, most még keményebben harcolnak majd, hiszen tudják, hogy Brüsszelből már nem tudnak hova hátrálni. Így aztán az eufória érthető – hiszen komoly győzelemről van szó –, de a küzdelem folytatódik tovább. Brüsszel mellett a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) is komoly pénzek mozgatására képes.

Ez utóbbival részletesebben is foglalkozik az Alapjogokért Központ, az elkövetkező hetekben újabb és újabb elemzésekben tárul majd szemünk elé a Soros-birodalom európai ténykedése. Az előző héten megjelent írás legfontosabb megállapítása az, hogy ez a hálózat 2016 és 2023 között 1846 liberális (háború-, migráció- és genderpárti) NGO-nak nyújtott pénzügyi támogatást. Hogy pontosan mennyit, annak mértéke bizonytalan: saját maguk 1,4 milliárd dollárról (538 milliárd forint) beszélnek, egyéni szintre lebontva 781 millió dollárnyi (300 milliárd forint) összeg látható.

A legfontosabb támogatottak sora aligha meglepő: ott van közte a Soros-pénzből gründolt Európai Külkapcsolatok Tanácsa, a CEU, a Transparency International vagy a Helsinki Bizottság. A 30 legnagyobb donált között aligha meglepő módon találunk LMBTQ-, migráció- és háborúpárti szervezeteket, de abortuszkérdésekkel, identitáspolitikával és emberi jogi fundamentalizmussal foglalkozókat is. Akárcsak a USAID esetén, itt is fontos elmondani, hogy akadhatnak ezek között olyanok, amelyek valóban fontos munkát végeznek, esetleg valamilyen nemes célra kapnak pénzeket, amelyeket aztán valójában politikai szempontok szerint hasznosítanak. A cél ezzel a valós tevékenység, a politikai beavatkozás elfedése. Ezt egyébként jól mutatja az, hogy 2022-ben, az ukrajnai háború kitörését követően megduplázta az OSF Európába irányuló pénzügyi támogatását.

Mindez azt mutatja, hogy jobboldal küzdelme valójában még nem ért véget, sok szempontból csak most kezdődik igazán. Trump elnökségével ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy a nagyon jól körbebástyázott globalista hálózattal szemben felvegyék a harcot. Ennek fontos állomása lesz majd az idei CPAC Hungary is május 29–30-án. Az amerikai és európai jobboldalt is szorosan összeköti ez a küzdelem, hiába igyekszik a liberális sajtó valami nagy készülő konfliktus látszatát kelteni. Ennek a közös harcnak a végső célja az, hogy a Nyugatot újra naggyá tegyék.

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője.