Hirdetés

Valamiért nem szabad, hogy Orbán Balázs államtitkár nyilvánosan megvédje doktori disszertációját. Először bolsevik arroganciával Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének docense kérte ki magának, hogy Orbán Balázs náluk szerezzen PhD-fokozatot. Polyák azonban hibázott, mert túlzásba vitte a tombolást, miáltal az egyetem vezetése előtt is világossá vált, hogy alkalmatlan a feladatára. Más kérdés, van-e ma Magyarországon kellő ereje és bátorsága egy egyetemi vezetésnek arra, hogy egy „szélsőséges és politikai alapon diszkrimináló” kommunistát a jövő generációk védelmében elmozdítson az állásából.

Nem lesz könnyű feladat, mert a Komintern már működésbe lépett. A vörös nyilvánosságban futótűzként száguldott végig egy újabb skandalum, hogy a doktori disszertáció pár oldalas összefoglalóját nem a szerző, hanem egyik munkatársa juttatta el az egyetem adatbázisába. Ez körülbelül annyi, mintha valaki a levelét nem személyesen adta volna fel, hanem valaki mást kért meg rá.

Most Rácz András elvtárs kongatta meg a vészharangot, amit átvett az összes baloldali és liberális médium, de nem csak átvették, hanem cifrázták, elemezték, mintha bizony valami rettenetes tragédia történt volna. Pedig csak annyi történt, hogy ezt a kötelezően benyújtandó tartalmi kivonatot egy olyan számítógépről küldték el, ami a szóban forgó munkatársé volt.

Na és? Ha tényleg ő küldte el, mert Orbán Balázs erre megkérte, mert mondjuk külföldön volt a miniszterelnök kíséretében, akkor mi van? De ha mégis Orbán Balázs küldte el, csak valamiért a munkatárs gépét kérte kölcsön a postázásra, akkor ez miért ügy?

Semmiért.

A Komintern azonban retteg attól, hogy Orbán Balázs doktori címet szerez.

Korábban írtuk

Vajon mi az oka e szokatlan félelemnek? Szerencsére a baloldali sajtó nem elég okos, ezúttal a Telex.hu szólta el magát: „Múlt héten derült ki, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójának doktori disszertációja az egyetlen idén az ELTE jogi karán (ÁJK), amit a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárás megindítására. A 444 információi szerint Orbán Balázs munkája szakmai szempontból rendben volt, de elvi problémák merültek fel vele kapcsolatban. A nemmel szavazók erkölcsi összeférhetetlenség miatt ellenezték azt, szerintük az ELTE kiszolgáltatott egy ilyen nagy hatalmú politikussal szemben, ezért nem fogják tudni objektívan megítélni a dolgozatot, attól tartva, hogy negatív bírálat esetén szankciók érnék az egyetemet.”

Ismételjük csak: tehát szakmai szempontból rendben volt, ám pár tanár úgy gondolta, negatív bírálat esetén szankciók érnék az egyetemet.

Szóval el akartátok kaszálni, és ezt már előre eldöntöttétek? Ám most, hogy a hülye Polyák kiborította a bilit, bonyolultabbá vált a helyzet? Azért a nagy kapkodás és igyekezet, hogy találjatok még valamit?

Az embernek káromkodni támad kedve. Hát ha egyszer szakmai szempontból rendben van egy dolgozat, de a szerző a politikai színpad egy másik szegletében áll, ugyan milyen alávaló tempó csak azért támadni, lejáratni őt, mert eltérő alapállásból értelmezi és írja le a valóságot? Miért, hogy Cicero szavai jutnak az eszünkbe? „Ugyan meddig élsz vissza, Catilina, még a türelmünkkel? Meddig űz még eszeveszett dühöd gúnyt belőlünk? Mely határig hányja-veti magát zabolátlan vakmerőséged?”

Orbán Balázs doktori disszertációjának ügye a zabolátlan baloldali aktivisták támadásai miatt túllépett az egyetem falain és az erkölcsös polgári demokrácia egyik próbatételévé vált.