Nemrég történt, hogy egy YouTube-videó alatti netes vitában előkerült – Trianon volt a téma, mi más – egy szlovák illető, és František Kovacs névvel kioktatott, hogy mi, magyarok csak ne ugráljunk, mert amikor a mi őseink a kis törpe lovaikon idejöttek ezer éve, akkor a dicső nagy Morva Birodalom így meg úgy.

Azon már nem is akadtam ki, hogy Árpád bejövetele ezeregyszázhuszonnégy éve volt, nem ezer, az avarokat meg Attilát hagytam, a Morva Birodalom mese jellegét se feszegettem, épp elég volt, hogy mondja mindezt egy Kovács.

Hirdetés

Igen. Mindezt a dühödten tálalt nyilvánvaló képtelenséget František Kovacs, vagyis Kovács Ferenc sziszegte az arcomba. Mármint képletesen.

Idézek egy cikkből, mely az Új Szó című – mellesleg Szlovákiában megjelenő – portálon jött le. Abból az apropóból, hogy Jaroslav Naď védelmi miniszter azt ajánlotta: az elrendelt koronavírus-tesztelésekre lehetőség szerint ábécésorrendben menjenek az emberek. Tehát ha módjukban áll, az Asztalosok és Bartalosok kora reggel, a Winklerek és Zsákovicsok pedig este. S ennek kapcsán került elő a belügyminisztérium vezetéknevekről készített statisztikája.

„A leggyakoribb vezetéknév az országban a Horváth, majd a Kováč következik, aztán a Varga, a Tóth, a Nagy, a Baláž, a Molnár, a Szabó, a Balog, a tizedik pedig a Lukáč. Az első húszba belefért még a Kovács, a Polák (a régi magyar nyelvben a polyák jelentése lengyel), továbbá a Németh, az Oláh (román) és a Farkaš is.”

Szegény tótokkal nem lehet mit csinálni. Akit a valóság lépten-nyomon emlékeztet – várak, épületek, krónikák, temetők, szobrok, garasok, páncélok –, hogy múltja a szomszédos ország múltja, az érthetően feszült. Egyetlen megoldás létezik. Meg kell velük értetni, hogy ők voltaképp mi. Ők magyarok, csak nem tudják. S mindezt szeretettel. Mint amikor a szerető szülő a gyerekének elmagyarázza, hogy ő voltaképp Kovács Ferike, nem pedig Vasember a Bosszúállókból.

Korábban írtuk