„Ha nincs szólásszabadság, akkor nincs szabad ország. Ez ilyen egyszerű.”
A magyar forgatókönyv
Ha túléli Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke mindazt, amit egy videóüzenetben jelentett be, miszerint első lépésként beiktatása után néhány órával aláír egy rendeletet, amely megtiltja, hogy bármely szövetségi minisztérium vagy ügynökség összejátsszon bármilyen szervezettel, vállalkozással vagy személlyel az amerikai polgárok cenzúrázása, korlátozása, kategorizálása vagy akadályozása érdekében, akkor nagy dolgokat visz véghez. Megtiltja, hogy szövetségi pénzeket használjanak arra, hogy az emberek szavait félretájékoztatásnak minősítsék. Bejelentette, hogy küzdeni fog a baloldali cenzúra ellen, és ígéretet tett arra, hogy visszaszerzi a szólásszabadság jogát minden amerikai számára. Mintha nem is Amerika megválasztott elnöke beszélne, hanem egy romlott diktatúra elleni szabadságharcos: „Ha nincs szólásszabadság, akkor nincs szabad ország. Ez ilyen egyszerű. Ha hagyjuk, hogy ez a legalapvetőbb jog elpusztuljon, akkor a többi jogunk és szabadságjogunk is megdől.” Ez Amerika?
Ami a neoliberális elit diktatúráját illeti, Trump nyíltan lázad ellene: „Az elmúlt hetekben bombasztikus jelentések igazolták, hogy a mélyállam bürokratáinak, a Szilícium-völgy zsarnokainak, baloldali aktivistáknak és a romlott vállalati hírmédiának egy baljós csoportja összeesküdött az amerikai nép manipulálására és elhallgattatására. Együttműködtek, hogy elhallgattassák a létfontosságú információkat a választásoktól kezdve a közegészségügyig. […] Azonosítok és kirúgok minden olyan szövetségi bürokratát, aki közvetlenül vagy közvetve részt vett a belföldi cenzúrában, legyen szó a Belbiztonsági Minisztériumról, az Egészségügyi Minisztériumról, az Emberi Szolgálatok Minisztériumáról, az FBI-ról, mindegy, hogy ki az illető. […] Ha például bármelyik amerikai egyetemről kiderül, hogy a múltban cenzúrázási tevékenységet vagy választási beavatkozást folytatott, például közösségimédia-tartalmakat jelölt meg eltávolítás vagy feketelistára helyezés céljából, akkor ezeknek az egyetemeknek öt évre, de lehet, hogy többre is el kell veszíteniük a szövetségi támogatásokat. Egyértelmű büntetőjogi szankciókat kell előírni, azon szövetségi bürokraták számára is, akik magánszervezetekkel együttműködve megkerülik az alkotmányt és megfosztják az amerikaiakat a jogaiktól.”
Milyen ismerős szavak! Több mint harminc évig tartott a küzdelem Magyarországon a rendszerváltozást követő posztkommunista átmenetben a baloldali és liberális cenzúra ellen, és hatalmas erőfeszítéseket tett a jobboldal arra, hogy saját nyilvánosságát megteremtve visszaszerezze a szólásszabadság jogát. Ez a folyamat azonban az Európai Unió elitjének megállíthatatlan befolyásolási kísérleteit látva még egyáltalán nem ért véget. Trump elnöknek talán egy fokkal könnyebb lesz, mert a magyar forgatókönyv Amerikában is működni látszik. A normális, emberléptékű értékek Amerikájának megteremtése azonban heroikus feladat.
Talán ezért is fogalmazott ilyen erőteljes szavakkal az amerikai megválasztott elnök: „A szólásszabadságért folytatott küzdelem győzelem vagy halál kérdése Amerika és a nyugati civilizáció túlélése szempontjából. Ha én leszek az elnök, a cenzúra és az információszabályozás egész rohadt rendszerét ki fogjuk tépni a valóságból.” Donald Trump szerint a szólásszabadság visszaállításával lehet visszaszerezni a demokráciát és megmenteni a nemzetet. Megfordult a világ: már nem a sajtót, a népet kell szabaddá tenni.