Fekete-Győr Andrásnak, a Momentum elnö­kének személyében újabb aspiráns jelentkezett be miniszterelnök-jelöltnek a baloldali előválasztásra. A politikus indulása némi meglepetésként érhette a közvéleményt, ugyanis a párt hónapok óta lebegtette, hogy kit jelöl a vezetői szerepre.

Hirdetés

2020 szeptemberében sajtóinformációk szerint az „új rendszerváltást meghirdető” liberális párt még Bajnai Gordonnak udvarolt, Fekete-Győr saját állítása szerint pedig több, a 2010 utáni jobboldali kormányban is szerepet vállaló embert is megkerestek. Ebből kifolyólag a várakozás az volt, hogy a javarészt fiatalokból és középkorúakból összeadódó momentumos tábort egy kormányzati tapasztalattal rendelkező, idősebb miniszterelnökjelölt jelölttel fogják bővíteni. Egyúttal pedig olyan embert állítanak ki, aki akár a végső győzelemre is esélyes lehet. Nem ez történt. Fekete-Győr Andrásnak állítólag még kihívója sem akadt a Momentum küldöttgyűlésén, bár Kerpel-Fronius Gábor egy interjúban bevallotta, hogy a tagság részéről lett volna igény arra, hogy ne pártpolitikust, hanem külső jelöltet indítson a párt a baloldali castingon.

Az alapvető kérdés azonban az, hogy a Momentum egyáltalán miért is indul a baloldali tornán. A mozgalom ugyanis a budapesti olimpia megpuccsolása után, azzal az ambícióval lépett a pártpolitika színpadára – mint a Lehet Más a Politika 2010-ben –, hogy meg kell haladni a bal-jobb szembenállást, továbbá hogy le kell váltani a teljes politikai elitet. A Momentum ráadásul rendkívül éles kritikát fogalmazott meg a Gyurcsány–Bajnai-korszakkal szemben is. A liberális párt politikusai a Demokratikus Koalíció elnökét egyenesen száműzték volna a magyar közéletből: „Nem tudom, hogy Gyurcsány Ferenc mi az istent keres még a politikában. Már igazán eltakarodhatna a közéletből” – mondta Fekete-Győr András egy 2017-es interjúban. A 2018-ban létrejövő baloldali összefogást pedig egyszerűen csak „moslékszerű mixként” emlegette a párt elnöke. Ehhez képest miután a Momentum képtelen volt megugrani 2018-ban a parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt, feladta korábbi elveit, és belesimult az ellenzéki koalícióba – pontosan úgy, ahogy az LMP is tette.

Térjünk azonban vissza Fekete-Győr András bejelentkezésére. Fekete-Győr András 31 éves, végzettsége szerint jogász. Kérdéses ugyanakkor, hogy pontosan mi is az a teljesítmény, mely alapján feljogosítva érzi magát arra, hogy el tudja vezetni Magyarországot. A Momentum politikusa ugyanis még soha életében nem dolgozott sehol sem négy hónapnál tovább. Ennélfogva a párt elnöki tisztségének betöltésén kívül nemhogy vezetői, de valódi munkatapasztalata sincs. A 2019-es önkormányzati választások során sem vállalt semmilyen megmérettetést, mely hasznos tapasztalat lehetett volna a 22-es választások előtt. Ebből kifolyólag rejtélyes, hogy mégis milyen szempontok vezethették a pártot, hogy Fekete-Győr Andrást válasszák meg miniszterelnökjelölt-jelöltjüknek.

Ráadásul nagyon úgy fest, hogy a Momentum a 2019-es fővárosi előválasztásból sem tanult. A párt relatíve jó eredményt ért el a két évvel ezelőtti európai parlamenti választások alkalmával, aminek révén három képviselőt is küldhetett Brüsszelbe. Ebből kifolyólag a Momentumnál úgy kalkulálhattak, hogy bár nem terveztek a főpolgármesteri castingon jelöltet állítani, mégis szükségessé vált a saját jelölt indítása a megnövekedett támogatottság miatt, továbbá úgy számolhattak, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem esetén erősebb pozíciókat tud fogni a párt a jövőbeni fővárosi vezetésben. A liberálisok akkor Kerpel-Fronius Gábort kérték fel a feladatra, aki annak ellenére, hogy csúfos vereséget szenvedett a baloldali casting második fordulójában, teljesítménye arra mégis elegendőnek bizonyult, hogy főpolgármester-helyettesként Karácsony Gergely mellé kerülhessen.

A látszólagos „sikertörténet” mögül azonban felsejlik mind a Momentum tapasztalatlansága, mind Kerpel-Fronius politikában való járatlansága. Baloldali sajtóinformációk szerint ugyanis a párt vezetésének csak hónapokkal később esett le a tantusz, hogy a momentumos politikus kapta a leggyengébb főpolgármester-helyettesi portfóliót a vezetők közül. A Városházán betöltött súlyuk tehát elenyésző, annak ellenére, hogy Budapesten a második legerősebb ellenzéki pártról beszélünk. Fekete-Győr indulásával mintha ugyanennek a történetnek a megismétlődését látnánk.

A Momentum eddig bejelentett politikai programjának ígéretei vagy a már ismert politikai lózungok szintjét ütötték meg, vagy teljes képtelenségek. Azt talán hagyjuk is, hogy a bejelentett intézkedéseik túlnyomó többségéhez kétharmados felhatalmazásra lenne szükség: közvetlen köztársaságielnök-választás, euró bevezetése és így tovább. Ezek még a komolyabb vállalások közé tartoznak. Az ígéretek másik halmaza olyan képtelenségekből áll, mint hogy a paksi atomerőmű energiatermelését szélturbinákkal váltanák ki. Parádés ötlet továbbá az is, hogy 2025-től csak elektromos autók állhatnának forgalomba hazánkban. Ezzel csupán csak az a probléma, hogy a villanyautók ára jelenleg a csillagos eget verdesi, továbbá nincs kiépítve se Magyarországon, se Európában olyan töltőállomás-hálózat, amely ki tudná szolgálni ezen járműveket, hatótávolságuk jelenleg korlátozott, télen pedig közel kétszer olyan gyorsan merülnek, mint a melegebb hónapokban. Ezeket az apróságokat leszámítva amúgy pompás terv mindez, hűen tükrözi, hogy az ötletelésen túl a Momentum egyáltalán nem törekedett arra, hogy a realitások talaján maradjon.

Fotó: Facebook, képernyőkép

Személyes kedvencem azonban a négynapos munkahét bevezetése, valamint hogy minden magyar állampolgár felvehetné a nyugdíjának egy meghatározott részét, melyből akár fél évre is elmehetne pihenni. Állása pedig visszatérte után is ott várná a munkavállalót, mintha mi sem történt volna. Ilyet is csak egy olyan ember tarthat reálisnak Magyarországon, akinek még sosem volt komoly munkahelye. A Momentum eddig bejelentett ígéretei tehát vagy populisták, vagy teljesen megvalósíthatatlanok, nemhogy Magyarországon, de még egy gazdaságilag jóval fejlettebb nyugat-európai országban is.

Fekete-Győr András indulásának és a Momentum bénázásának legnagyobb nyertese Gyurcsány Ferenc és pártja lehet. A gyenge jelölt kiállítása után a Demokratikus Koalíció megnyugodhat azzal kapcsolatban, hogy legkomolyabb támogatottságú versenytársa képtelen volt felnőni a feladathoz, és nem fogja tudni megszorongatni őket az előválasztáson. A volt miniszterelnök nem is nagyon rejtette véka alá örömét, amikor közösségi oldalán azt írta: „Az egyetlen helyes döntést hozta meg a Momentum. Elnökét, Fekete-Győr Andrást elindítja a miniszterelnökök-jelölti előválasztáson”. Magyarra fordítva mindez azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferenc szempontjából volt helyes lépés Fekete-Győr indulása, ugyanis a tapasztalatlan, rózsadombi zsúrfiút a DK elnöke és társulata reggelire megeszi.

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Korábban írtuk