Megrendítő egyöntetűséggel közli a magyar társadalom, hogy minden szempontból elege van a Gyurcsány-korszakból. A leg­újabb, egy oldallal hátrébb olvasható közvélemény-kutatás szerint a Fidesz által kezdeményezett népszavazás minden kérdését elegen támogatnák ahhoz, hogy a népszavazás eredményes és sikeres legyen. Ennek látszólag ellentmond, hogy a köz Kálmán László ellenkérdéseit is támogatja. Nem lesz könnyű dolga az Alkotmánybíróságnak, ugyanis a Medián által szeptember elején publikált hasonló felmérés is azt mutatja, hogy a „kilencigenes” népszavazás súlyos alkotmányos válságot idézhet elő.

Értelmezhetetlenné válik a helyzet, ha az istenadta nép a maga bölcsességével érvényesen és eredményesen kijelenti, hogy a gyógyszerek térjenek vissza a patikákba, másrészt, hogy egyes gyógyszerek máshol is kaphatók legyenek, hogy a termőföld megvásárlásakor a családi gazdálkodók és ellenfeleik is előnyt élvezzenek, ha érvényesen és eredményesen kiderülne, hogy a nép azt akarja, a kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ugyanakkor az önkormányzatok mégis szabadon dönthessenek arról, eladják-e, vagy sem.

A Demokrata közvélemény-kutatása sajnos alátámasztja a Medián drámai eredményét, hogy a népszavazás, amennyiben a Fidesz és Kálmán nyelvészmester kérdéseit együtt tűzik ki, alkotmányos sokkot idézhet elő.

Természetesen aki figyelmesen olvassa el a kérdéseket, rájön a trükkre. A nép nem hülye, csak megtévesztették. A Fidesz kérdései, bár olykor csikorgó patvarista stílben fogalmazták, őszinték. Ellentétben a nyelvészmester kérdéseivel, amelyekről az embernek egy tévéműsor címe jut az eszébe: kész átverés. Pontosabban: fifikás csúsztatás. Stiláris szélhámoskodás. Ami nem tilos, de a jelek szerint veszélyes.

Kálmán ugyanis nem azt kérdezi, akarja-e a nép, hogy az állam és az önkormányzat eladhassa a kórházakat, mert erre a nép nemmel felelne, hanem azt, hogy akarja-e azok önálló döntési jogát e kérdésben is fenntartani, ami… hát, ne is minősítsük. Száz éve az ilyenért sortüzet vezényeltek. A „földterület megművelőjét” szembeállítani a „családi gazdálkodóval” azért félrevezető, mert a legtöbb választónak eszébe jut az „azé a föld, aki megműveli” romantikus jelmondata, vagyis sokan a két rivalizáló kérdés kedvezményezettjeiben ugyanazokat az egyszerű „földműveseket” látják, holott a nyelvészmester kérdésében valójában a nagybirtokokat „művelő” bel- és külföldi részvénytársaságok lapulnak.

Még a látszólag egyértelmű gyógyszertémában is manipulál Kálmán. A Fidesz itt egyszerűen és világosan kérdez: egyetért-e a nép azzal, hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen kapni? Itt, ahogy Wass Albert mondaná, nincsen semmiféle de… Van viszont Kálmán mesternél, aki ekképpen fordítja ki a kérdést: egyetért-e a nép, hogy egyes recept nélkül is kapható gyógyszereket azért a gyógyszertárakon kívül is lehessen kapni? A magyar ember szereti a kivételeket. Legyen a vasúti sínnél sorompó, de én azért még átbújhassak alatta. A piros legyen tilos, de én még átsuhanhassak a pirosba hajló sárgán… és így tovább. A Fidesz a társadalomban lévő kollektív rendszeretetre, Kálmán a kollektív rendetlenségre apellál. A kettő nem cáfolja, hanem sajnos, kiegészíti egymást.

Csakhogy ennek belátásához minimum középiskolai végzettség és felsőfokú gondolkodási képesség kell, amellyel a Demokrata igen tisztelt olvasói kivétel nélkül rendelkeznek, ám ez nem mondható el a társadalom egy sajnálatosan széles rétegéről, miáltal az őket elérő médiumok segítségével a proletárkormány ezt a maga részéről győzelemként kommunikálhatja. És ekkor a társadalom ismét kettészakad.

Kálmán kérdéseit ezért nem lenne szabad népszavazásra bocsátani. Az Alkotmánybíróság bölcs bíráinak azt kell belátniuk, hogy amint bűncselekmény egy számítógép lefagyasztása egy önellentmondást tartalmazó vírussal, ugyanilyen típusú bűncselekmény egy felkészületlen társadalom lebénítása egy gondolati vírussal. Az alkotmánybíráknak célszerű volna informatikus szakértő véleményét kikérni. Még van rá két hetük.