Mucuskák és pofonok – Hol van Barbalics Miklós?

A szocialista blokk államaiban évtizedeken keresztül tabu volt a politikusok magánélete. A sajtó hallgatott, a népek pedig majd megvesztek minden morzsányi pletykáért. Mert azért teljesen titokban persze akkor sem maradtak a nagy ivászatok, a szexorgiák, a kábítószeres házibulik, az ilyen-olyan balesetek-betegségek. Ha más módon nem is volt lehetséges, szájhagyomány útján hébe-hóba azért csak híre kelt a párt- és állami vezetők (valamint családtagjaik) titkolni próbált dolgainak.

A „politikusok magánélete és a nyilvánosság között” meglévő falon a nagy áttörést az 1990-es esztendő hozta meg. Amikor október végén „az olaj világpiaci árának emelkedése miatt” a kormány 65 százalékkal megemelte a benzin és a gázolaj árát, órák alatt megszerveződött a taxissztrájk, amely hamarosan az egész országra kiterjedt, és gyakorlatilag megbénult a közlekedés. „Az ellenzék – elsősorban az SZDSZ – nyíltan a tiltakozók mellé állt.” Göncz Árpád köztársasági elnök ugyancsak szembefordult a kormánnyal, és a törvénytelen, erőszakos megmozdulás védelmében emelt szót. Antall József miniszterelnök éppen kórházban volt, műtét után lábadozott. „Október 28-án este a tv1 programjában kórházi szobájából, pizsamában szólt az ország közvéleményéhez”. A „pizsamás interjú” nyomán mindenki számára világossá vált, hogy a miniszterelnök beteg. Tizenöt év alatt nagyot változott a világ. Gyurcsány Ferenc 2005 januárjában saját maga mesélt arról, miként nézett szembe a halállal, már két alkalommal is. A néhány hónapja hivatalban lévő kormányfő kitárulkozásához a tv2 biztosította a díszletet, a Szulák-showban. A Blikk így harangozta be a produkciót: „Megdöbbentő vallomást tett Gyurcsány Ferenc (…): kétszer jött vissza a halálból, egyszer gyermekkorában, amikor elütötte egy teherautó, majd kilenc évvel ezelőtt, miután egy rákos anyajegyet találtak a lábán.” A volt külügyminiszter és pártelnök, Kovács László – aki mostanság adóügyi biztosként Brüsszelben és csatolt részein tengeti az életét – néhány éve még tagadta, hogy bensőséges viszony fűzné Endrényi Éva üzletasszonyhoz, ám azzal már nem nagyon tudott mit kezdeni, amikor a nő kitálalt kapcsolatukról a nyilvánosság előtt. (Igaz, a románcnak ekkorra már vége szakadt.) A sajtó késlekedés nélkül lecsapott Deutsch Tamásra is, amikor a polgári kormány ifjúsági és sportminiszterének 2000-ben házasságon kívül fia született, akit a nevére vett, ám „világrajövetelekor már kibékült nejével, s hazaköltözött”. A 2002-es országgyűlési választások egyik kampánycsendes napján „sms-kampány indult, amely szerint Orbán Viktor megverte feleségét, mert nem bírta elviselni, hogy az első körben alulmaradt a szocialistákkal szemben. Lévai Anikó nyilatkozott a híradóban, hogy semmi baja, és hogy aljas hazugság, amit terjesztenek. Erre az MSZP kampánycsendsértés miatt feljelentést tett”. (Az OVB elutasította a panaszt.) „A Blikk 2002. február 8. számában hozta le a sztorit, miszerint Kósa Lajost, Debrecen polgármesterét egy örömlánnyal érték tetten szolgálati kocsijában, sőt még közszeméremsértés miatt is feljelentést tettek ellene. A lap nem tudta bizonyítani állításait, az ügyből per lett, amit Kósa nyert meg, a Blikket pénzbüntetésre és helyreigazításra kötelezték.” (A történetnek külön érdekessége, hogy „Féldecis Rózsi, 32 éves helyi alkoholista, prostituált és balerina a rendőrségi fényképes azonosításkor Kósa helyett egy MSZP-s önkormányzati képviselőt ismert fel mint »ügyfelét«…”) Wekler Ferenc SZDSZ-es politikusról volt felesége, Reisz Terézia állította, hogy megverte őt, még azután is, hogy elváltak: „Válásunkat követően Wekler és apja többször tettlegesen bántalmazott lakásomban, illetve a kertemben.” „A lapunk birtokába jutó dokumentumok tanúsága szerint elvált feleségét több ízben is úgy megverte, hogy az orvosi ellátásra szorult” – írta a Magyar Nemzet 2003. március 1-jei számában megjelent tényfeltáró riportjában Torkos Matild. Wekler Ferenc perre ment és „Cserni János 2004. július 6-án a Pesti Központi Kerületi Bíróságon hozott elsőfokú ítéletében elmarasztalta Reisz Teréziát, valamint Torkos Matildot.” Néhány héttel ezelőtt azonban a Pest Megyei Bíróság (PMB) „jogerősen hatályon kívül helyezte” a Cserni János által hozott „elsőfokú ítéletet (…) A PMB új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot.” A Mucuska-gate néven elhíresült kémbotránynak szintén akadtak magánéleti vonatkozásai. A különös ügybe belekeveredett Hiller István és Magyar Bálint is: „Szatmári Ildikó (…) az Oktatási Minisztérium alkalmazottjaként bizalmas viszonyt ápolt Magyar Bálint oktatási miniszterrel” – olvashatjuk egy helyütt. Máshol így írnak: „A román titkosszolgálat küldte e szép keblű hölgyet, ki becses testrészének más tájait is szívesen föltárta jeles személyiségeknek, néhány információért cserébe. Pásztoróráin állítólag neves miniszterek, Magyar Bálint és Hiller István urak is megfordultak, ámbár ők ezt erőteljesen tagadják.” Hiller István a Nap-Keltében – cáfolva a házastársi hűtlenségéről szárnyra kapott híreszteléseket – elmondta, hogy nem volt intim kapcsolata Szatmári Ildikóval, majd így folytatta: – Intim kapcsolatom egyébként a feleségemmel volt és van, erről azonban nem kívánok beszámolni. De hogyha már itt tartunk, intim dolgoknál, rendben van: az én zsánerem a szőke, zöld szemű hölgy, ilyen a feleségem. Szatmári Ildikónak pedig – nem emlékszem, hogy fekete vagy barna hajú hölgy -, mindenesetre sötét haja van, úgyhogy ez ilyen tekintetben sem jött be.

* * *

A sorozat következő, negyedik részében magyar politikuscsemeték mindennapjaiba pillanthatnak majd be. Utána pedig folytatjuk Dávid Ibolya fiának rejtélyes történetét. (folyt. köv.) Matúz Gábor