A sokoldalú

Pressman sokoldalú ember. Na, ez egy jó mondat, mondhatnám azt is, hogy jó kezdő mondat. Egy regény kezdő mondata is lehetne. Ha Rejtő ma élne, így kezdené, mondjuk: „Pressman sokoldalú ember volt. Jól bánt a colttal, a kártyával és a hamisított légiós igazolványok létrehozásában is jártasságot szerzett. Ez az ember egy kincs! – mondta Tuskó Hopkins, és megemelte sapkáját, amit az imént lopott az őrmester asztaláról.”

De Rejtő nem él, ellentétben Pressmannel, aki egyrészt amerikai nagykövet, és figyeli Putyin, Trump és Orbán tevékenységét, a világbéke, az ózonlyuk s az állatok jogainak alakulását, másrészt a netet böngészi, és a magyar youtuberek munkásságát tanulmányozza. „A Pamkutya most jobb, mint két hónapja. Fejlődnek a srácok. De a Vidman, amióta arcát vállalja, és nem csak a fekete-fehér rajzai vannak, valahogy nem ugyanaz. Alexovicsot pedig unom. Radics Peti progresszív, de lenne pár javaslatom a háttereivel kapcsolatban.” Kell velük egy közös fotó, kell nekem, mint egy falat kenyér!

Ez lehet az oka, hogy a nagykövet fiatalok tömegeit befolyásoló tartalmak készítőit ajnározza. Csak a kukacoskodók állítják, hogy itt egy idegen hatalom befolyásolási kísérlete zajlik. Pamkutya ezt írta:

„Néha meglepő dolgok történnek velünk, néhány napja például meghívást kaptunk az Amerikai Nagykövetségtől, amit bár nem értettünk, de eljöttünk, és milyen jól tettük! Nagyon izgalmas emberekkel találkoztunk, az első képen David Pressmannel, az USA magyarországi nagykövetével hosszan beszélgettünk arról, hogy hogyan látjuk Magyarország jövőjét, szerintünk mik a fiatalok fő problémái, és hogy mit lehetne tenni, hogy az ország kevésbé legyen megosztott.”

Ez olyan kedves. Az ember szája mosolyra fakad.

Biztos azért hívnak influenszereket politikusok, mert tudni akarják, Juci mit shoppingolt a hétvégén, könyves Moncsinak mi a kedvenc lávcsi regénye, és Durva Dani hogyan tolja a Wolfenstein Youngbloodot nehéz fokozaton. Semmi befolyásolás, csak a sokoldalúság és szeretet.