A sötét középkor hajnalán

Az Oxfordban diplomázó 48 éves dr. Bernard Randall az 1866-ban alapított angliai Trent College (12 évfolyamos iskola) anglikán káplánja – volt. Már nem az. Noha az iskola feljelentése nyomán vizsgálatot indító terrorelhárítók (Prevent) megállapították, hogy Randall tiszteletes nem jelent terrorveszélyt, és szélsőségesen radikálisnak sem tekinthető, az intézmény mégis elbocsátotta.

Randall tiszteletes ugyanis tavaly június 21-én egy prédikációjában nem kevesebbet állított, mint hogy a diákjainak jogukban áll nem egyetérteni az iskolában bevezetett úgynevezett Educate & Celebrate programmal, amely az LMBT elfogadására akarja nevelni a tanulókat.

Érdemes idézni a prédikáció idevágó sorait.

„Most, amikor az ideológiák versenyeznek, tisztelnünk kell egymás meggyőződését, még akkor is, ha nem értünk vele egyet. Mindenekelőtt tisztelettel kell bánnunk egymással, ezt jelenti a felebaráti szeretet.

Mindenképpen folytassatok vitát a különféle meggyőződésekről. Odáig rendben, hogy megpróbáljátok meggyőzni egymást, ám senkinek sem szabad azt mondani, hogy el kell fogadnia valamely ideológiát. Szeressétek az embert, még ott is, ahol nagyon nem értetek vele egyet. Ne becsméreljetek senkit pusztán azért, mert nem osztjátok a véleményét és a meggyőződését.

Nemrég újabb versengő eszmék jelentek meg. Lehet, hogy hallottatok a birminghami általános iskola előtti tüntetésekről, amelyeket az LMBT-barát »No Outsiders« program tanításai miatt tartottak. Kényes ügy volt ez egy főleg muszlimokból álló közösségben, mert sok szülő úgy érzi, hogy gyermekeiket az iszlám erkölcsi értékekkel ellentétes elképzelések elfogadására kényszerítik.

A saját iskolai közösségünkben hasonló dolgot kérdeztek tőlem: »Hogy mondhatnak nekünk olyat, hogy el kell fogadnunk ezeket az LMBT-dolgokat egy keresztény iskolában?« Úgy hiszem, intelligens és átgondolt így tenni föl a kérdést, ellentétben azzal, ha például nyíltan rákérdeznétek, mi a helyes vagy mi a helytelen.

Válaszom tehát a következő: Az Educate & Celebrate programban van, ami egyszerűen kétségbevonhatatlan – vannak a társadalomban, akik saját nemükhöz vonzódnak, vannak, akik nemi zavarban szenvednek, stb. Vannak olyan területek, ahol a két értékkészlet átfedi egymást – senkit sem szabad hátrányosan megkülönböztetni pusztán azért, aki. Ez keresztény érték, amelynek alapja, hogy úgy szeressük társainkat, mint önmagunkat. Ezeket el kell fogadnunk mindannyiunknak, és helyes, hogy az egyenlőségi törvény ezt tükrözi.

De vannak olyan területek, ahol a két elképzelés összeütközik, és ezen esetekben nem kell elfogadnotok az LMBT-aktivisták gondolatait és ideológiáit. Tisztában vagyok vele, hogy a közösségünkben jó néhányan ellenállnak, ha úgy érzik, azt akarják, hogy a világgal kapcsolatos hitükkel vagy nem hitbéli gondolataikkal ellentétes felvetéseket fogadjanak el.

Szeretném tehát elmondani mindenkinek, de különösen az ilyen gondolatokkal küzdőknek, hogy nem vagytok kötelesek elfogadni valaki más ideológiáját. Teljes mértékben szabadságotokban áll meghallgatni ezeket, majd azt mondani: »Nem, nem nekem.«

Mindannyiunknak tiszteletben kell tartanunk, hogy ebben a vitában mindkét félnek megvan a maga mély és határozott meggyőződése. Mivel ez nem olyasmi, amiről szavazni lehetne, közös erőfeszítéseket kell tennünk az igazság kiderítésére, és respektálnunk kell az őszinte erőfeszítéseket, még akkor is, ha egyelőre nem mindenki ugyanazzal a válasszal áll elő.”

A patinás nottinghami iskola számára azonban ez a fajta hozzáállás már elfogadhatatlannak bizonyult. Ami nem csoda, hiszen 2018-ban befogadta az úgynevezett Educate & Celebrate programot, és annak vezetésére külön tanárt alkalmaz. Ez a tanár, bizonyos dr. Elly Barnes olyan szervezet tagja, amely szorgalmazza a kiskorúak pubertásblokkoló gyógyszerekkel való ellátását, a tanárokat felhatalmazza, hogy a szülők tudta nélkül foglalkozzanak a diákjaik nemi diszfóriájával (szorongó nyugtalanságával), javasolja, hogy legyenek uniszex egyenruhák, és tiltsák be a „fiú” és „lány” szavak használatát az iskolában, valamint használjanak semleges nemű névelőket.

Barnes tanárnő előadásokat is tart a tanároknak arról, hogyan lehet beágyazni a nemet, a nemi identitást és a szexuális irányultságot az iskola szövetébe. Egyik előadásán a „Smash Heteronormativity” (Zúzd össze a heteronormativitást!) felirat jelent meg, és a tanárokat sürgették, hogy kórusban skandálják a szöveget. Az előadás során dr. Barnes kérdéseket is feltett a részt vevő oktatóknak, és a helyesen válaszolóknak szivárványos matricákat oszto­gatott.

Randall tiszteletessel szemben először csak fegyelmi eljárást kezdeményeztek, amelynek során húsz feltételt szabtak a számára, többek között előírták, hogy a továbbiakban csak előre jóváhagyott szövegű prédikációkat tarthat. Végül mégis elbocsátották.

Randall tiszteletes minderről a Daily Mailnek így fogalmazott: „Az én történetem azt üzeni más keresztényeknek, hogy nem szabad beszélned a hitedről. Úgy tűnik, már nem elég csak tolerálni az LMBT-ideológiát. Kérdés nélkül el kell fogadni, és semmilyen vita nincs megengedve – hacsak nem vállalod a súlyos következményeket. Valaki más eldönti, mi az elfogadható és mi nem, és akinek a nézete nem az, hirtelen kitaszítottá válhat, valószínűleg egész életére.”

(A Daily Mail és a Christian News nyomán.)