A tv2 irányultságát és színvonalát tekintve egyetlen normális embernek sem csalhat könnyeket a szemébe, legfeljebb csak mérhetetlen felháborodást válthat ki belőle az a posztkommunista módszer, amellyel mindnyájunk zsebében kutatva akar Pintér Dezső, a csatorna elnöke kimászni ebből az újabb gödörből. Az elnök, információink szerint, 6 milliárdos hitelkérelemmel fordult a Magyar Fejlesztési Bankhoz, amit sem ő, sem a bank illetékese nem cáfolt meg.

A tv2 négy éve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól ugyancsak 6 milliárdot kapott, míg az OTP-től és a Kereskedelmi és Hitelbanktól összesen 14 milliárdot. Az sem lebecsülendő kapcsolatokra vall, hogy a kereskedelmi televízió többmilliárdos áfatartozását a Horn-kormány idején sikeresen „átütemeztette” Pintér. A hiteltörlesztések közepette – amelyekből oroszlánrészt vállalt a luxemburgi SBS – rémisztően növekedtek a kiadások. Tavaly, mikor még az Orbán-kormány regnált, Pintérék már 12 milliárdos adósságot halmoztak fel. (Úgy tűnik, az elnök úr csak a saját boldogításában sikeres, hiszen a tv2 tavaly volt először némileg nyereséges.) Ráadásul a tíz évre szóló 8,84 milliárd forintos műsor-szolgáltatási díj felét még ki sem fizették. Adódik a kérdés: ha még tavaly 12 milliárd volt a veszteség, akkor miért csak most kuncsorog a tv2 az MFB előszobájában? Miért várt Pintér Dezső addig, amíg az ország vezetése és a bank vezetése is – az elcsalt és agyonmanipulált 2002-es országgyűlési választásokat követően – megváltozik? Azért, mert egy jobboldali hatalomtól nem remélhetett segítséget, vagyis a bankelnöki előszobából tovább aligha jutott volna. Most viszont minden bizonnyal és valamennyiünk kárára tovább fog jutni. Vajon miért?

Mert a rendszer 2002 tavaszán visszaváltozott. Első lépcsőben megint magas polcra kerültek a Medgyessyk, a Csehákok, a Hornok, velük együtt pedig a Kádárok, a Lázárok meg a Grószok egykori beosztottjai, eszmetársai. Csak ebben a régi és megszokott, illetve jól bevált elvtársi kapcsolatrendszerben képzelhető el a Magyar Fejlesztési Bank lefejezése és Erős János elvtárs, sőt jó barát visszahelyezése a pénzintézet élére. Pintér és Erős ismeretsége visszavezethető a szocialista Magyarország korrupt világába, sőt csak oda vezethető vissza. Ezzel persze semmi baj sem lenne, még akkor sem, ha tudjuk: Erős 1996-ban is annak a Kereskedelmi és Hitelbanknak az elnöke volt, amely pénzintézet az OTP-vel együtt összesen 14 milliárd forintot juttatott az akkor is nehéz helyzetbe került Pintér-féle tv2-nek. Most a D-209-es árnyékában a régi, kitaposott ösvények ismét járhatóvá váltak azok számára, akik annak idején egyszer vagy többször már kitaposták.

Hogy milyen kicsi a világ, és milyen olajozottan működnek az állítólagos demokrácia 13. esztendejében is a pártállami kapcsolatok, mi sem bizonyítja jobban, mint az az Erős-Pintér-tranzakció, amelyet még 1996-ban bonyolított le egymás között a két talpig rendes úriember.

Kezemben, és most már az önében is, kedves olvasó, egy 1996. VIII. 12-én történt szerződéslekérdezés fénymásolata áll, amely délután 4 óra 2 perckor született, és egy banktisztviselő jóvoltából került hozzám. Tőle kaptam meg azt a szintén itt látható számlakivonatot is, amelyet 1996. VIII. 30-án állítottak ki a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. – akkori elnöke Erős János – Budapest, Vigadó tér 1. szám alatti helyiségében.

Elsőként nézzük a szerződés lekérdezését. A hivatalos papíron az ügyfél neve Pintér Dezső, a szerződés száma 2270000185, a kiállítója pedig a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. A munkahely, a Magyar Hírlap megnevezése után következik az ügyfél, Pintér Dezső újabb „munkahelye”, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Foglalkoztatási kódja is volt neki: Kvantum Bank Rt. alkalmazott. Mármint Pintér Dezső. Ezek után nézzük a lényeget, vagyis a pénzmozgást, a szerződés valódi alapját.

Eszerint a Pintér által elhelyezett pénz, 9 millió 491 ezer 959 forint volt, amiért az újságíró, mint mindenki más ebben a hazában, csak évi 10 százaléknyi kamatot kaphatott volna. Így viszont mint a Kvantum Bank Rt. alkalmazottja, újabb 15 százalékos, azaz összesen 25 százalékos kamathoz juthatott. Ezek után nézzük a számlakivonatot, amelynek jelzőszáma: 26 789. A Pintér által elhelyezett csaknem 10 millió forint már 24 nappal később, azaz 1996. VIII. 30-án 161 ezer 364 forintot fialt azzal a 63 ezer 280 forinttal szemben, amely összeg a nem banki dolgozót illette volna meg. A Kereskedelmi és Hitelbank akkori igazgatójának, Erős Jánosnak a baráti intézkedése így 24 nap alatt 98 ezer 084 forint többletkamathoz juttatta Pintért, akiről a mai napig sem tudni, mit, mennyit és meddig dolgozott, és melyik bankban. A többi ezekhez képest csak részletkérdés.

…És Pintér megint ott áll, akár Hannibál, Erős János kapui előtt. Most azon szorgoskodik, hogy lehetőleg készpénzből felvett hitelekkel tartsa életben a nagy testvért (Big Brother). Hogy melyiket, és pontosan hány nagy testvérről van szó? Elegendő egy pillantást vetni a régi-új nomenklatúra padsoraira a parlamentben.