Nem sok ember van Magyarországon, akinek Gyurcsány egy szónoklattal tud még meglepetést okozni. Most is hozta a formáját, az évértékelőjén betegen is magabiztos volt és lendületes. Mondanivalójában sem nagyon akadt újdonság, ugyanazt mondja évek óta.

Hirdetés

Ez ügyben el is követett egy érdekes hibát, kétszer is arra utalt, hogy a beszédnek ezen a pontján ezt vagy azt szokta mondani – hogyan, hát nem akkor, az ott ülő közönség számára fogalmazódtak meg benne a gondolatok, a hallgatóság egy másutt már sokszor lejátszott műsort hallgatott? A DK hálás közönsége persze nem akadt fönn ezen, szívesen hallgatja ugyanazt a nótát sokadszor is.

Ha valamit mégis újdonságnak minősíthetünk, az a kemény konfrontáció eddigieknél egyértelműbb fölvállalása volt. Vagy ő, Orbán, vagy én, ez volt a beszéd lényege. Gyurcsány arra a helyzetértékelésre építette föl a programját, hogy a mai magyarországi politika a lényegét tekintve Orbán és az ő párharca.

Ebből azonban egy szó sem igaz. Az Orbán vezette Fidesz támogatottsága nem túl nagy szórással tizenhárom éve egyfolytában ötven százalék körül van, a Gyurcsány vezette DK-é húsz. Ráadásul ott van még tíz-tizenöt, néha húsz százalék radikális jobboldali, volt MIÉP-es, volt kisgazda, jobbikos, Mi Hazánk-os. Semmi jele annak, hogy ez belátható időn belül megváltozzék. Akkor sem, ha maga helyett a feleségét tolja előre.

Gyurcsány egyik legnagyobb politikusi hibája, hogy nem képes fölmérni a saját politikai súlyát. Ma is azt hiszi, hogy jó miniszterelnök volt, és újra jó miniszterelnök lenne. Saját közönsége tapsától megtévesztve súlyosabbnak képzeli magát, mint amilyen a valóságban. Ezért a tévedéséért 2024-ben és 2026-ban az ellenzék újabb súlyos vereséggel fizet majd, de Gyurcsány akkor sem fogja belátni, hogy a vereségnek ő az okozója. Mindaddig marad a politika színpadán, amíg nem jön egy tehetséges ellenzéki vezető, és le nem zavarja onnan.

Korábban írtuk