Akkor mi?

Gina Caranót kirúgták a Mandalorianből, és az ügynöksége is azonnal megvált tőle, mert az Instagramon a mai republikánusok üldözését a 30-as évekhez hasonlította. Hogy a karaktert kiírják-e a filmből, vagy mással helyettesítik, még nem tudni. Korrektebb lenne kiírni – már amennyire beszélhetünk ilyesmiről ezzel kapcsolatban –, de tudjuk, hogy a szereplők átsatírozása és kiradírozása mindig közelebb állt a haladók lelkületéhez.

Ezt írta konkrétan. „Zsidókat vertek az utcán, azonban nem náci katonák tették ezt, hanem a szomszédaik… gyermekek is. Azért, mert a történelmet meghamisítják, ma az emberek többsége nem is érti meg: ahhoz, hogy náci katonák zsidók ezreit begyűjthessék, a kormányzatnak először el kellett érnie, hogy szomszédaik egyszerűen azért utálják őket, mert zsidók. Mégis miben különbözik ettől az, ha valakit a politikai nézetei miatt gyűlölnek?”

Hogy ebben mi az antiszemitizmus, nem tudni. Ennek megfejtésére pályázatot kellene kiírni. De hogy a megfejtésekkel tovább foglalkozzunk, feltenném a kérdést: mi a gondolatrendőrség? Definiáljuk. Mert ha ez nem, akkor mi? Gondolatokat büntetünk. Mert Gina Carano nem csinált semmit. Leírt dolgokat. A véleményét. Ha nem is lenne igaza, ezek csak gondolatok. A Telex persze mosatja a szennyest, és úgy tálalja, hogy holokausztrelativizálás. De erről szó sincs. Azt írta, hogy ez az üldöztetés őt arra emlékezteti, és főleg arra az emberi szintre ment le, hogy a szomszédok egymást jelentgetik, vagy gyűlölik.

Amúgy Pedro Pascal, a főszereplő férfi fanatikus demokrata, és ő tényleg hajmeresztő dolgokat írt. A Twitteren megosztott egy képet az auschwitzi gyerek foglyokról, és azt írta mellé: „Ez Amerika.” (Ez nyilvánvaló hazugság.) Őt kirúgták? Ja, nem, mert ő valóban szélsőséges, de ez az a fajta szélsőség, ami Hollywoodban szinte kötelező.

Szóval definiáljuk. Mi a gondolatrendőrség? Mi, ha ez nem?

Megjegyzem, hol van ilyenkor a femcsi hadsereg bevédeni, hogy azért rúgták ki, mert nő? Szomorú, hogy a régi jó dolgokból nem maradt már semmi.