Áldott karácsonyt!

Egy svéd állami vállalat belső levélben kérte dolgozóit, hogy az ünnepi időszakban ne használják a „boldog karácsonyt!” köszöntést, és inkább a „kellemes ünnepeket!” kifejezést használják. Az, hogy esetleg „áldott karácsonyt!” kívánjanak, föl sem merülhetett, annak vallásos színezete miatt. A vállalat azzal indokolta kérését, hogy a téli ünnepek számos kultúra és vallás eseményeit foglalják magukban, és az utóbbi kifejezéssel nagyobb befogadást és tiszteletet tanúsíthatnak az eltérő hátterű emberek iránt. A levelet a cég befogadási és sokszínűségi osztályának munkatársa küldte ki. Persze lett belőle vihar, mert szerencsére még nem tart ott Svédország, hogy a hülyeség államilag előírt csuklógyakorlat legyen.

Magyarországon – Istennek hála – egyetlen állami vállalatnál sincs befogadási és sokszínűségi osztály, pedig ami azt illeti, az év végi ünnepek idején nálunk még a keresztény kultúrkörben is meglehetős a zűrzavar, hogy ne említsük az itt élő kínaiak téli ünnepeit, valamint a zsidókéit, a nem túl nagy számú, de nem is jelentéktelen muszlimokéit és így tovább. Szóval miközben mindenki derűsen és gond nélkül ünnepli a magáét, azért jó, ha tudjuk (hátha egyszer mégis akarna valaki legalább egy sokszínűségi osztályt létrehozni), hogy itt van mindjárt egy komoly baj a naptárral. Arról van ugyanis szó, hogy az ortodox (kb. eredeti, igaz hitű) keresztények a karácsonyt január 7-én tartják.

Hát az meg hogy lehet? Hogy jön az ki, kérdezi a jámbor hívő ember, aki kevésbé ismeri a tőlünk keletre élők vallási szokásait és hagyományait. Hát csak úgy jön ki, és akkor oszlassuk el ezt a homályt, hogy eredetileg Julius Caesar reformálta meg a naptárt oly módon hogy az évet 365 és egynegyed napra osztotta fel, ami az ő korában elég pontosnak számított, ám utóbb kiderült, ez a csillagászati évnél naponta 11 perccel hosszabb. Telt-múlt az idő, és a csekélynek látszó különbség az 1500-as évek végére már 13 napot eredményezett.

Ez elsősorban az egyháznak okozott gondot a Nap és Hold állásához igazított ünnepeknél, de lassacskán az élet más területeit is megzavarta. XIII. Gergely pápasága idején született meg a döntés, így az éppen uralkodó pápa neve után vezették be a Gergely-naptárt. Azt csinálták, hogy 1582. október 4-ét másnap október 15-e követte, így a percekből felhalmozott napok egyszerűen eltűntek. Rómában. Máshol azonban az átállás elhúzódott. Oroszországban egészen a XX. századig, és ott csak 1940-ben intettek búcsút a julián naptárnak. Az ortodox egyházak azonban még ma is ragaszkodnak az eredetihez, és mivel a szökőévek alkalmazásával a napi 11 perces eltéréseket ma már tudjuk kezelni, mára az eltérés a két naptárrendszer között automatikusan 13 napos lett.

Vagyis az eredeti, Julius Caesar által kitűzött újévnél a mi újévünk 13 nappal korábban köszönt be, de mivel most a miénk a domináns, ezért azt mondjuk, az ortodox újév van január 13-án. Számos országban ünneplik az eredeti helyén, azaz január 13-án az újévet, például Oroszországban, Szerbiában, Bosznia és Hercegovinában, Ukrajnában, de Walesben, Svájcban és Skóciában is. Bizony. És náluk az eredeti karácsony január 7-ére esik. A szenteste pedig 6-ára.

Mi ebből a tanulság? Az ünnep szép, az ember felöltözteti a lelkét, és megpróbál egy kicsit közelebb húzódni Istenhez. Legyen akárhányadika. Mert Isten szeret minket. De azért a hülyéket egy kicsit kevésbé szereti.