A nyugati média elhallgatja, hogy Dél- Oszétia és Abházia de facto már 1991 óta független területek, amikor felkeltek Grúzia „demokratikus” központi kormánya ellen, amely megtiltotta a regionális pártok részvételét a választásokon. Ekkor súlyos veszteségek és pusztítások árán legyőzték a grúz hadsereget, és kivívták tényleges önállóságukat. Adott esetben az USA és NATO-csatlósai Grúzia „szuverenitására” és „területi integritására” hivatkoznak, de ilyen meggondolásokkal nem zavartatták magukat, amikor Jugoszláviáról van szó, ahogyan ez évben is, elismerve Koszovó „függetlenségét”. Nos hát, Abházia és Dél-Oszétia sem törekedett másra, csak a függetlenségre. A nyugati média nem állítja párhuzamba a most zajló grúziai eseményeket azzal, ami Jugoszláviában történt, ahol Milosevics ugyanazt tette, mint amit most Szaakasvili tesz, aminek eredményeként az Egyesült Államok megbombázta Jugoszláviát és „felszabadította” Koszovót.

A nyugati média óvakodik a párhuzam felállításától a New York ellen 2001. szeptember 11-én végrehajtott támadás vonatkozásában is, amelyben 3000 amerikai állampolgár vesztette életét, és ürügyet szolgáltatott az amerikai kormány számára Afganisztán megtámadásához és megszállásához. Dél-Oszétia fővárosában, Chinvaliban jelenleg 1600 főre teszik a grúz intervenciós erők támadása következtében meghalt áldozatok számát, a többségük orosz állampolgár volt, nem is beszélve a területen állomásozó orosz békefenntartó kontingens több tucat katonájáról. Magától adódik a kérdés: vajon Oroszországnak nincs joga ahhoz, hogy megvédje az állampolgárait, és hogy megbombázzon grúz katonai bázisokat és más infrastruktúrákat?

A nyugati média nem mondja el, hogy számításba véve a grúz részről bevetett harci eszközöket, a katonai akció célja nem annyira Chinvali „visszafoglalása”, mint inkább a város elpusztítása, lakóinak megtizedelése és elűzése volt. Polgári célpontok szisztematikus lerombolása, civilek legyilkolása, etnikai tisztogatás – ezt „normális” esetben úgy hívják, hogy háborús, sőt emberiség elleni bűntett. Az oroszok számára az augusztus 8-i grúz támadás arra az állítólagos etnikai tisztogatásra hasonlít, amelyet a nyugati hatalmak emberiség elleni bűntettnek tekintettek, amikor a szerbek nyakába varrták Koszovóban.

A nyugati média úgy állítja be a Grúziában történteket, mintha a helyzet megítélésében és Oroszország agresszorként történő elítélésében – néhány említésre sem méltó fals hangtól eltekintve – gyakorlatilag szinte teljesen egységes lenne a világ közvéleménye, holott távolról sem így van. Íme néhányan azok közül, akik nem voltak hajlandóak beállni az amerikai által vezényelt sakálvokálba:

Hugo Chávez venezuelai elnök úgy véli, hogy a Dél-Oszétia elleni hadművelet beindítására vonatkozó parancsot George Bush adta ki a grúz fegyveres erőknek, jelentette be augusztus 15-én az Union venezuelai rádió. „A Kaukázust lángba borító tüzet az Egyesült Államok kormánya provokálta ki, amelynek a grúz vezetők teljesen alá vannak vetve. […] Az orosz félnek minden oka megvolt arra, hogy úgy cselekedjen, ahogyan cselekedett”, jelentette ki Venezuela elnöke Asunciónban, Fernando Lugo paraguayi elnök beiktatásakor. Chávez szerint az amerikai birodalom megpróbálta bekeríteni Oroszországot, amely Putyinnak köszönhetően ismét világhatalommá vált.

A dél-oszétiai válság az Egyesült Államok és Izrael által hangszerelt „kaland” eredménye, mondta augusztus 14-én Bejrútban Hasszan Naszrallah, a Hezbollah libanoni iszlamista mozgalom vezetője. „Ami Grúziában történik, jó lecke mindenkinek, aki hagyja magát belerángatni az Egyesült Államok kalandjaiba”, vélekedett a 2006-os izraeli–libanoni háború végének második évfordulója alkalmából elmondott és a libanoni televízió által sugárzott beszédében. Washington az összes akcióját „koordinálja Izraellel”, amelyek végső soron a „héber állam megmentését” és „érdekeinek védelmét” célozzák.

A Kaukázusban augusztus 8-án kirobbant ellenségeskedéseket „a Dél-Oszétia elleni grúz invázió” provokálta ki, vélekedett Gerhard Schröder abban az interjúban, amelyet a Der Spiegelnek adott (2008. augusztus 18.). Németország volt kancellárja „frenetikus játékosnak” minősítette Mikhail Szaakasvili grúz elnököt, és óvott attól, hogy Grúziát gyorsan felvegyék a NATO tagállamai közé. Ugyanakkor kifejezte abbéli meggyőződését, hogy Oroszország nem folytat annexiós politikát a Kaukázusban, és kijelentette: „Egyáltalán nem értékelem az Oroszország démonizálását célzó törekvéseket. Oroszországot Európa részének tekintem.”

Grúzia és a vezető grúz politikusok viselik a felelősséget a kaukázusi konfliktusért, állítja Václav Klaus cseh államfő abban az írásában, amely a Mladá Fronta Dnes című lapban jelent meg (2008. augusztus 18.). „A grúz elnököt, a kormányt és a parlamentet vitathatatlan és fatális felelősség terheli a háború kirobbantásáért”, szögezi le a cseh államfő, aki élesen kritizálja a konfliktus mindkét résztvevőjét, ugyanakkor azonban elutasítva Oroszország egyoldalú bírálatát. Ezen túlmenően Klaus, akit pedig az amerikai érdekek egyik legelkötelezettebb európai támogatójának tartanak, arra is felhívja a figyelmet, hogy a probléma hosszú távú megoldása nem alapulhat hazugságon.

A jelek szerint a cseh elnöknek – az USA többi nyugati vazallusától eltérően – van annyi sütnivalója, hogy felismerje: a hazugság mindig hazugság marad, függetlenül attól, hogy a szovjet totalitárius imperializmus vagy éppen az amerikai „demo-messianisztikus” imperializmus használja propagandaeszközként. Végső soron az előbbinek sem használt, csak ideig-óráig. Az utóbbinak sem fog időtlen-időkig.

Idő kérdése az egész…

Gazdag István