Ásítozás

Hiába ittam ma reggel egy kávét, rám tört az ásítozás.

Egy videómegosztást nézek: „Official Trailer | She-Hulk: Attorney at Law.” Igen, új szuperhősös izé készül, csak ez televíziós sorozat, ami a Marvel-univerzumban játszódik. Nézem, nézegetem, és hiába a kávé. Ami a két percből lejön, annak a lényege, hogy Hulk sem ússza meg, hogy egy nő lepipálja. Van egy nő, aki éppoly zöld, mint ő, éppúgy átváltozik, éppúgy mindenfélét tud – de jobban! És itt a jobban a lényeg.

Sziklát kell dobni? Hulk nagyon tudja, de a nő jobban. Be kell törni valamit? Hulk nagyon tudja, de a nő jobban. Hősösen el kell valamit intézni? Hulk ebben iszonyat jó, de a nő egy kicsit jobb. És itt már ragadnak le a pilláim.

Van, aki ezt nem unja? Nem tudom, ki a célközönség, de ez egy nőnek sem izgi. Egy tinédzser vagy fiatal felnőtt nőnek, aki még keresi a helyét, annak esetleg vonzó lehet, mert ezek a filmek azt mutatják, hogy van élet pasi nélkül is. És ezt jó hallani, amikor épp nincs senkid, de közben meg senkinek nem kell olyan pasi, akit folyton legyőzöl. Biztos sok gimis volt abban az életszakaszban, amikor esetleg azt hitte, hogy soha nem lesz senkije, úgyhogy az ilyen filmek pár szomorkodó tininek valamiféle vigaszt nyújthatnak, de hamar elmúlnak azok az idők. Amikor a „férfi” már egy valóságos, elérhető dolog, nem egy ábránd, akkor minden lánynak a tökös férfiak tetszenek. A tökös nő szimbóluma akkor kell, amikor egyedül vagy. De a társadalom többsége azért nem magányos tinédzser, és későbbi életszakaszban olyan női példaképek kellenek, akik egy férfival együtt küzdenek.

Az együtt küzdés nehézségeire várna minden normális nő útmutatást, bátorítást.

És ilyen karakter most nem nagyon van. A csapból is az egyedül küzdő nő folyik, lehetőleg úgy, hogy a férfit jó látványosan zárójelbe teszik mellette. Az erős férfiak módszeres lecserélését látjuk. Miért?

Ha én nő lennék, ezektől a filmektől nem erős nőnek, hanem magányos nőnek érezném magam.