Az első pont

A nemzetközi internetes csevegőplatformok, a Facebook, a Twitter és a többiek által bevezetett és az amerikai választásokon könyörtelenül gyakorolt cenzúra brutális beavatkozással fenyegeti a jövőre esedékes magyarországi választásokat is. Ideje fölkészülnünk rá. Megdöbbentő és megrázó, hogy az 1848-as forradalmárok által megfogalmazott kiáltvány ismét aktuálissá vált:

„Mit kiván a magyar nemzet.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.”

Mindjárt az első pont: legyen szabad a sajtó, ne korlátozza a szólás szabadságát cenzúra. Ez a XXI. század gyakorlatában a többpólusú nyilvánosság révén nálunk ugyan megvalósult a hagyományos média közegében, ahol az olvasó, hallgató, néző ízlése, világnézete szerint választhatja ki a neki tetsző médiumokat, azonban az úgynevezett közösségi médiában más a helyzet. Ezek a platformok magántulajdonban vannak, a tulajdonos és alkalmazottai döntik el, hogy mi jelenhet meg bennük, miközben úgy szerepelnek a világ gyanútlan nyilvánosságában, mintha nyitottak és elfogulatlanok lennének.

Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora találóan írja róluk az index.hu oldalán: „A platformok, miközben kétségkívül szélesítik az egyén megszólalási lehetőségeit – még ha annak »hangereje« szükségszerűen csekély is marad –, eltorzítják a nyilvánosságot. Miközben felhasználóikat függővé teszik, azoknak a róluk gyűjtött adattömeg segítségével egy személyre szabott tartalomkínálatot állítanak össze, ezzel egyfajta információs buborékba zárva őket. Átalakítják az információáramlás és a tájékozódás korábbi módozatait, elsekélyesítik a nyilvánosságot, lerontják a közbeszédet, megfosztják gazdasági alapjaitól a minőségi újságírást.”

Szolgáltatásaik alkalmasak felhasználóik manipulálására, és – mivel a rendelkezésükre álló, szinte korlátlan anyagi forrásokból kétségtelenül kiváló minőségű szolgáltatásokat képesek nyújtani – piaci monopóliumra törnek.”

Itt van a kutya eltemetve: „elsekélyesítik a nyilvánosságot, lerontják a közbeszédet.” A köznyelv azokat az ádáz szereplőket, akik a butaság, sőt a vegytiszta hülyeség és az ostoba gyűlölet sötétségét terjesztik, trolloknak nevezi. A trollok azonban, figyelem, nem kellemetlen és kéretlen szereplői a magántulajdonú mezők élővilágának, hanem egyre nyilvánvalóbban ők a főszereplők, mert ők a professzionálisan manipuláló gépezet leghatásosabb eszközei, ugyanis elfogultságuk és ezzel szorosan összefüggő butaságuk miatt nagyszerűen manipulálhatók. Könnyen mozgósíthatók arra, hogy a virtuális térből a valóságba exportálják a maguk ostoba rögeszméit, lásd a washingtoni Capitolium avagy korábban a budapesti tévészékház ostromát.

Ahogy Csehov falon függő puskája legkésőbb a harmadik felvonás végén eldördül, úgy bizonyosak lehetünk abban, hogy az úgynevezett közösségi médiumok gazdái a 2022-es sorsdöntő választáson és már azt megelőzően is az amerikai forgatókönyv szerint fognak eljárni, mivel a magyar választások kimenetele geopolitikai tényezővé vált. A tradicionális, természetelvű, azaz isteni demokrácia talán legerősebb bástyáját akarja a hatalmát lassan az egész világra kiterjesztő istentelen gólem lerombolni.

Már ma el kell kezdjen készülni a sorsdöntő ütközetre az a tábor, amelyik most is úgy gondolkodik, ahogy nagyszerű elődei tették 1848-ban: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.” Minden megváltozott, és nem változott semmi.