Bántalmazás
Azt mondja a mindent tudó internet, hogy „a gyermek bántalmazása magában foglalja a rossz fizikai és/vagy érzelmi bánásmódot, a szexuális visszaélést, az elhanyagolást, illetve a kizsákmányolás minden formáját, amely a gyermek egészségének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy lehetséges sérelmét eredményezi”. Én mindig mondtam, hogy az internet hiányos, nem eléggé pontos és szakszerű, bár igazság szerint nem tudom, a hivatalos jog mit mond erről, de a nyakamat teszem rá, hogy az is. Hiányzik ugyanis a szövegből az, hogy „a gyermek szülő általi idióta névre keresztelése”.
Azt írja az újság: „Pipó lehet a gyerek, Rüntyi nem – új keresztnevekről döntött az Utónévbizottság.” A mostantól adható női nevek közé bekerült az Emilin, az Ájlá, a Kikerics, az Ili, a Teca, Annarózsa, Girdiána, Dragana, Bojka, a férfinevek közé pedig a Pipó, a Nazir, a Korbin és a Tiágó. A Pipó a Filippó becézett változata olaszul. Hatszáz éve ismertünk egy Ozorai Pipót, de megvallom, én elvoltam nélküle. Megjegyzem, lassan sem az anyakönyv, sem a keresztnév nem EU-kompatibilis.
Szóval, ha az ovi-isiben rommá szívatják tíz évig a kölyköt, az semmi, de ha apuka ad egy pofont, mert pimasz, az erőszakelnyomáspatriarchátus.
Nem tudom, ez a multikulti miatt van-e. Ennyi a kínai–japán–arab–török–inka gyerek az óvodában? Vagy a vegyes házasságok miatt lenne? Ezt nem akarom elhinni.
Ha már engedélyezve van a Kjókó és az Ájlá, remélem, nem állunk meg félúton, és jövőre szabad utat kap a Vátesz. És ha ez megtörténik, azonnal felveszem.
Pozsonyi Ádám Vátesz. Jó, mi? De nemcsak jól hangzik, hanem tényvalóság is. Én ezelőtt X évvel megírtam ide, a Demokratába az Erzsihiány című szatírámat, melyben azon gúnyolódtam, hogy minden van manapság, csak Erzsi nincs. Az ember keres, néz, kutat, de Tekla és Narancsmag dögivel, Erzsi sehol. És kétlem, hogy Piroskából meg Mariból más volna a helyzet. Úgyhogy a Vátesz nekem, kérem tisztelettel, kijár.