Ötven éve halt meg Horthy Miklós

Fél évszázada annak, hogy a portugáliai Estorilban 89 éves korában meghalt vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója, a XX. századi magyar- és Európa-történet egyik legjelentősebb politikus-egyénisége. Ötvenéves koráig szinte csak a tengerészetnek élt, személyét mégis az ezt követő időszak történései tették jelentőssé.

Soha nem készült a politikusi pályára, miért és hogyan lett belőle mégis kormányzó? 1918-ban átmenetileg visszavonult a kenderesi birtokra. Azt hitte, nyugalomban éli majd életét. Nem így történt, hiszen Szegedre hívták, ahol gróf Károlyi Gyula 1919. május 31-én megalakult kormányának hadügyminisztere lett. 1919. június 9-én kiadott felhívásában elrendelte a Nemzeti Hadsereg felállítását. Egy hónappal később megvált a hadügyminiszteri poszttól, és hadsereg-főparancsnoki kinevezést kapott, majd felvette a fővezéri címet. 1919. augusztus 13-án Siófokra utazott, itt jött létre a Nemzeti Hadsereg fővezérségének főhadiszállása. Október közepén mintegy 30 ezer főnyi fegyveres erő állt Horthy parancsnoksága alatt, s ez a hadsereg biztosította számára a bevonulást Budapestre 1919. november 16-án. Ez volt az az archimedesi pont, amely meghatározta Horthy, és mintegy negyedszázadra Magyarország életét. Hiszen a katonai hatalom ekkor már Horthy Miklós kezében volt Magyarországon. 1920. március 1-jén Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották. Az 1920 februárjában létrejött egykamarás törvényhozói testület elvégezte az alkotmányosság helyreállításával összefüggő feladatokat. A jogfolytonosság tehát a trianoni Magyarország alkotmánya lett. Horthy ellensúlyozni kívánta Trianon óriási veszteségeit, ezért politikájában a határrevíziós törekvéseket helyezte előtérbe. Többek között ez határozta meg a Németországhoz és Olaszországhoz fűződő kapcsolatát. E politika eredményeképpen 1938. november 2-án az első bécsi döntés néven ismert dokumentum Magyarországnak juttatott 11 927 négyzetkilométernyi területet és 869 299 lakost. A népesség 85 százaléka volt magyar. A magyar-román területi vitát a második bécsi döntés fejezte be, amelyet 1940. augusztus 30-án írtak alá. Ennek értelmében az 1918-ban levált Erdélyből Észak-Erdélyt Nagyváraddal és Kolozsvárral, valamint a Székelyföldet Magyarországhoz csatolták. Ezzel a döntéssel visszacsatolt Észak-Erdély és Kelet-Magyarország 43 591 négyzetkilométer területén 2 185 546 embert él, ebből mintegy 51 százalék magyar nemzetiségű. Miután a gyakorlatban is megtörténtek a határrevíziók, Horthy a háborúból való kiugrást tervezte. Magyarország már 1943-ban titkos béketárgyalásokat folytatott az angolokkal és az amerikaiakkal a különbékéről, Svájcban, illetve Olaszországban. A kiugrási kísérletről a németek is tudtak, ezt bizonyítja Göbbels 1943. szeptember 23-ai naplójegyzete is: „Mármost ami a többi csatlósországok árulási lehetőségét illeti, Horthy szíve szerint azonnal kiugrana: a Führer azonban már megtette a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket.” 1944. március 17-én Hitler kicsalta Horthyt Németországba. Horthy abban a reményben utazott Hitlerhez Klessheimbe, hogy személyes fellépésével ki tudja eszközölni Hitler beleegyezését a magyar honvédség orosz frontról való hazahozatalához. A találkozó drámai volt. Hitler parancsot adott Magyarország elfoglalására, így 1944. március 19-én Németország megszállta Magyarországot. Antiszemita volt-e Horthy? Nem, viszont a konzervatív-nemzeti lelkületű Horthy egész egyszerűen nem szívlelte a zsidóság egy részében általában fellelhető liberális és szocialista gondolkodást, beállítottságot. „Hivatásom, hogy megmentsem a nemzetet. Ennek a gondolatnak rendelek alá mindent. Lehetséges, hogy a nemzet gyógyulási folyamatában a zsidóságnak még igazságtalanságot kell elszenvednie. De ha nemzetem megint egészséges lesz, arra törekszem majd, hogy ezt a bajt is orvosoljam” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Horthy 1919-ben, Siófokon. Hatvan év után lehet okoskodni: mi lett volna a helyes út Magyarország számára. Magyarország kormányzója a kisebbik rosszat választotta. Horthyt egy hajszál választotta el attól, hogy kiugorjon a második világháborúból. Most is vannak besúgók közöttünk, akkor is voltak. Akkor kémeknek hívták őket. Elárulták a kormányzót és Magyarországot. A nagyhatalmak pedig politikai játékszerként használták Magyarországot. Az ország tragédiája az volt, hogy minden oldalról egyszerre fenyegette veszedelem. A körülmények alapjaiban rengették meg Horthy politikai akaratát, és akadályozták meg Magyarország békéjét. Horthy élete végéig hű marad kormányzói és katonai esküjéhez, valamint politikai hitvallásához, amit nagyon kevés politikus mondhat el magáról.