Hirdetés

Donald Trump magabiztos, történelmi léptékű győzelmet aratva lett az Egyesült Államok 47. elnöke. A versenyből minden létező módon ő került ki nyertesen, stabil és egyértelmű felhatalmazást kapott az amerikai emberektől politikája megvalósítására. Ezt követően alig egy napon belül megbukott a német kormány, de a változó idők szelét mutatja az is, hogy két hatalmas jelentőségű eseményt is tartottak a választás hetén Budapesten: csütörtökön az Európai Politikai Közösség, pénteken az Európai Tanács informális ülését.

Mindkettő első alkalomnak számít, és összességében kijelenthető, hogy világpolitikai értelemben ilyen fontos hete még nem volt a magyar fővárosnak. Trump és Orbán ugyanis nagyon szoros szövetségesek, az EU eddig háborúpárti vezetői pedig itt voltak kénytelenek elkezdeni politikájuk áthangolását. Eközben elfogadták a magyar kormány által előterjesztett versenyképességi paktumot is.

Hatalmas győzelem ez a magyar jobboldal számára, amelyet éveken keresztül támadtak csak azért, mert kezdettől fogva a béke mellett foglalt állást. Hazánk ellen hazug jelentésekkel folytattak politikai boszorkányüldözést, elvették a magyar diákoktól az Erasmus-ösztöndíj lehetőségét, befagyasztották a nekünk járó pénzek egy részét. Von der Leyen újrázása alakalmával arra készül, ezt még további pénzekre, például az agrártámogatásokra is kiterjessze, hogy a lengyel recept alapján gazdasági nyomás segítségével érjék el a kormányváltást. Bábkormányuk már készen áll erre a célra Magyar Péter vezetésével.

Európában a nagy nyomás elegendő volt arra, hogy a legtöbbeket beállítsák a háborúpárti sorba. Kivételt jelentett még a Vatikán, illetve Fico megválasztása utána Szlovákia, ám együtt sem volt elegendő erejük a politika megváltoztatására. Donald Trump győzelme gyökeres fordulatot hoz ebben a helyzetben, hiszen a háborút támogató politika fő központja mindig is Washington volt. Nem véletlenül kérdezte már korábban is Orbán Viktor, mi Európa vezetőinek terve, ha ez a változás bekövetkezik, hiszen világosan látszik, hogy az EU önmagában nem képes ennek folytatására. Ha mégis megpróbálja, abba belerokkan az egész kontinens.

Korábban írtuk

Most itt van ez a helyzet, amiről a magyar miniszterelnök beszél, és Európában máris érezni a hatásait. Henry Kissinger beszélt arról az 1970-es években, hogy ha valakivel beszélni akar Európában, nem tudja, kit hívjon fel. Donald Trump, úgy tűnik, megoldotta ezt a dilemmát, ugyanis az európai vezetők közül elsőként Orbán Viktort hívta fel, majd Macron francia elnököt. Más a kontinensről már nem fért rá a listára, így például a hagyományosan legfontosabbnak gondolt német kancellár sem. Az olyan alakokról nem is szólva, mint Ursula von der Leyen és Manfred Weber, akiket láthatóan Trump egyáltalán nem kezel partnerként.

Ebben a politikai helyzetben Orbán Viktor a legerősebb európai vezető, aki ráadásul kezdettől fogva Trumpot támogatja, vele és körével keresi a kapcsolatot. Ennek legjobb példája az Alapjogokért Központ által rendezett CPAC Hungary, amelyre idén már harmadik alkalommal került sor. Ennek a hatalmas építkezésnek a gyümölcse érik majd be az elkövetkező négy évben. Az új fejleményekre való reagálás pedig Budapesten kezdődött el az egymást követő két igen fontos politikai eseményen.

Trumpnak nem lesz egyszerű dolga a béketeremtéssel, hiszen olyan helyzetben érkezett meg az elnöki székbe, amikor Ukrajna sokat gyengült, az oroszok pedig nyerő pozícióban vannak. Két éve nagyon egyszerű lett volna a konfliktus lezárása, most nincs így. Trump viszont olyan ember, aki a lehetetlenre is képes: emlékezzünk csak arra, hogy a Közel-Keleten ősellenségnek számító országokat miként is ültetett tárgyalóasztalhoz és hozta tető alá az Ábrahám-egyezményeket. A 2020 utáni négy év elvesztegetett idő volt, olyan konfliktusokkal, amelyek Trump alatt sosem robbantak volna ki, ám nem késő még helyrehozni ezt a helyzetet.

Zelenszkij ukrán elnök látogatása mindenképp jelentős része volt az Európai Politikai Közösségnek, még ha arra használta is fel az alkalmat, hogy (más európai országokkal együtt) ismét Magyarországot hibáztassa és újabb követelésekkel álljon elő. Önmagában azonban az, hogy Budapesten járt, már jó jel, a magyar békemisszió részeként történt kijevi látogatás folytatása. Főleg, hogy az ukrán elnök részt vett más programokon is, például meglátogatta a magyar–ukrán két tanítási nyelvű iskolát Csepelen, amelyet a magyar kormány hozott létre, főleg az ukrán menekülteknek. Ez remélhetőleg elgondolkodtatja majd Zelenszkijt a magyar kisebbség ukrajnai helyzetét illetően, hiszen éles a kontraszt a bánásmód terén a két ország között.

Ahogy a háború ügyében, úgy más kérdésekben is a magyar álláspont kerül előtérbe. Például a migráció területén, ami Trump egyik fontos kampánytémája is volt. Mind Európába, mint az Egyesült Államokba milliószám érkeztek illegális migránsok az elmúlt években, ez pedig súlyos társadalmi feszültségekhez vezetett. De a visszatérő republikánus elnök a genderpropagandát is keményen támadja, például beszélt arról, hogy megszünteti minden ehhez kötődő szervezet és program szövetségi támogatását, és lehetőséget teremt a genderlobbi által testileg megnyomorított emberek számára, hogy a nemátalakító műtéteket végző orvosok ellen pert indítsanak.

A liberális média már a választás óta igyekszik átkeretezni a Trump-győzelmet, azzal riogatva, hogy a gazdasági helyzet tovább romlik majd, Magyarország pedig a kínai gazdasági kapcsolat miatt kerülhet bajba. Ez a fajta értelmezés azonban alapvetően hibás, az új elnök ugyanis nem a demokratákhoz hasonló, vasmarokkal uralkodó és mindent irányítani akaró személy. Megnyerni akarja a Kínával való versenyt, nem pedig kizárni őket belőle. A nyugati liberális elit hozzáállása ugyanis eddig az utóbbi volt, a bezárkózásra, blokkosodásra épült. Trump igazi üzletember, nem úgy szeretne nyerni, hogy el sem indul a versenyen. Ilyen környezetben pedig a nyitott, gazdaságilag semleges magyar gazdaságpolitikának sem lesz akadálya, még ha lehetnek is kisebb súrlódások.

Összességében elmondható, hogy Trump visszatérése az Egyesült Államok élére hazánknak kiváló lehetőséget, külpolitikai kitörési pontot jelent. Ami eddig politikai támadások alapját képezte, most igazodási pont lehet a geopolitikában, az új elnök révén pedig valósággá is válik. Eközben hazánk javaslatára elfogadták az uniós vezetők a versenyképességi paktumot, amely az egyre romló európai gazdasági helyzet helyrehozatalára törekszik. Ez tehát azt jelenti, hogy mind nagypolitikai (béke, migráció, gender), mind gazdasági kérdésekben a magyar kormány eddig képviselt álláspontja bizonyulhat helyesnek. Sokat ismételt mondás a magyar jobboldalon az, hogy „Magyarországnak nem igaza van, hanem igaza lesz”. Úgy tűnik, ez a gondolat most nyer majd abszolút bizonyítást.

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője.