Hirdetés

Azt mindig is tudtuk, hogy a liberális amerikai kormányzat a vele egyetértők anyagi és politikai támogatásával igyekszik befolyást gyakorolni más országok politikájának alakulására. De hogy tételes listát kapjunk arról, hogy az elmúlt években kinek jutott pénz és mennyi az úgynevezett USAID alapból, az váratlanul érte azokat is, akik bíztak benne, hogy mindez örökre titokban marad.

A befolyásolásra elköltött hatalmas összegek legfőbb címzettjei az úgynevezett civil szervezetek voltak. Ám ahogy az eredetileg humanitárius segélyezésre létrehozott USAID értékes tevékenységei mögé rejtették el a befolyásolásra szánt támogatásokat, ugyanígy a társadalom számára értékes civil szervezetek álcája mögé rejtőztek a pénzek álcivil címzettjei is.

Hogy mi a különbség a valódi és az álcivil szervezetek között, azt korántsem nehéz meghatározni. Az előbbiek között vannak egy-két tucat tagot számlálók, mint egy községi tűzoltóegylet, dalárda vagy hagyományőrző közösség, és vannak sok százezresek, mint a horgászoké vagy az ebtenyésztőké. De mindben közös, hogy döntően a tagdíjakból élnek, a tevékenységük fő iránya a tagok céljainak elősegítése, és a vezetőiket a tagok választják. Az álcivil szervezet ezzel szemben olyan politikagyártó vállalat, amelynek bevételei döntően kívülről érkeznek, és a tevékenysége politikai célra irányul. A legnagyobb álcivil szervezetek a multinacionális vállalatok működési modelljét követik, van nemzetközi központjuk, országonkénti igazgatóságaik, népes alkalmazotti gárdájuk és a kívülálló számára teljesen átláthatatlan mechanizmusuk a vezetők kiválasztására.

Miközben a politikai pártok a választók szavazataiból merítik a legitimitásukat, ezek az álcivil szervezetek úgy vesznek részt a közéleti küzdelmekben, hogy arra, noha a közérdek álcája mögé húzódnak, a finanszírozójukon kívül senki nem hatalmazta fel őket. Ennek az egyenlőtlen küzdelemnek vetett gátat Trump elnök döntése a támogatási pénzek leállításáról.

Korábban írtuk