Csak egyenesen

A baloldal kevés meglepetést tud manapság okozni a tekintetben, hogy nincs az a morális gát, amelyet ne lennének hajlandóak átlépni a hatalom megszerzése érdekében. Ahogy a Jobbik részéről sem meglepő, hogy olyan gyurcsányista jelölteket támogat, akik korábban egyenesen pártjuk betiltását szerették volna elérni.

Ennek ellenére – ismervén az előzményeket – azért még mindig felvonja a szemöldökét az ember, ha azt látja, hogy a Demokratikus Koalíció több politikusa mellett megjelenik a Jobbik logója.

A múlt héten ez több ízben is megtörtént. A DK képviselőjelöltje, a korábbi televíziós műsorvezető Kálmán Olga is a Jobbik támogatásával fog indulni a budapesti négyes számú országgyűlési körzetben. „Legyen végre EGYENES BESZÉD a politikában! Erről is szól az összefogás! Az én bizalmamat Kálmán Olga elnyerte, a Jobbik őt támogatja az előválasztáson! Hajrá, Olga!” – írta DK-s szövetségesének Jakab Péter, a Jobbik elnöke Facebook-üzenetében.

Emlékezzünk vissza: a Jobbik Magyarországért Mozgalom eredetileg miért is jött létre? A radikális párt alapító nyilatkozata szerint pontosan azért, hogy „kigyomlálja” a posztkommunistákat és a liberálisokat a magyar közéletből: a cél a „kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása a politikai hatalomból”. „A Jobbik Magyarországért Mozgalom nemzeti párt, amely politikai alapjait a nemzeti érték- és érdekvédelemre fektette le. Ezért szállunk szembe azzal az egyre nyíltabb törekvéssel, amely felszámolná a nemzetet mint az emberi élet alapvető közösségét.” Ezeket az „elveket” a Jobbik persze 2015 körül feladta, amikor is előbb a veszprémi, majd a tapolcai időközi választások során világossá vált, hogy a baloldal és a széljobboldali alakulat különalkukat kötött a szavazatok maximalizálása érdekében, és valójában csak gyenge kampányt folytattak a két körzetet leosztva egymás között. Ebből az aktusból is látszott akkor, hogy hosszú távon mi is lesz az ellenzéki oldal stratégiája. De nézzük csak meg, mit is képviselt korábban Kálmán Olga.

Az ATV egykori ikonja korábban következetesen kiállt a Jobbik ellen. A csatorna munkatársai – köztük ő is – beszálltak a Gyöngyösi Márton jobbikos képviselőnek a zsidó származású magyarokat listázó felszólalása után formálódó bojkottba, amely azt célozta, hogy a Jobbikot és politikusait kirekessze a magyar közéletből, és a pártot karanténba zárja. Mindebből Kálmán Olga is kivette a részét. Sőt, talán az egyik legemlékezetesebb interjúja is ezen aktus folyományaként született, amikor is a műsorvezető a holokauszt-túlélők leszármazottját, Schiffer Andrást próbálta kioktatni arról, pontosan hogyan is kell gondolkodni a Szabadság téren akkoriban épülő, az 1944-es náci megszállás áldozatainak emléket állító szoborcsoportról. Az LMP akkori elnöke ugyanis abba a bűnbe esett, hogy bár nem értett egyet az emlékmű koncepciójával, nem osztotta a bel-pesti liberális holdudvar véleményét sem a műalkotásról. Ez nyilvánvalóan nem maradhatott megtorlatlanul. Schiffer András akkor úgy érvelt, hogy szerinte vannak fontosabb kérdések is, a liberális és baloldali véleményeket túlzónak találta. Kálmán Olga a műsorban erre válaszul a következőképpen fogalmazott: „És ha egyszer kiáll a Jobbik, és azt mondja, hogy a második világháború körül kialakult vita, az egy túlméretezett hiszti, akkor felteszi a kezét, és azt mondja, hogy én is ezt mondtam, egyetértek a Jobbikkal?” Schiffer úgy válaszolt: „Nem gondolom, hogy ebben a kérdésben valaha ugyanazt fogom mondani, mint a Jobbik.”

És láss csodát, végül nem is Schiffer lett az, aki egyetértett a Jobbikkal. Ki gondolta volna 2014-ben, hogy végül éppen Kálmán Olga indul majd egy választáson jobbikos támogatással? Az ominózus interjúban továbbá a DK jelenlegi politikusa Schifferről azt a látszatot próbálta kelteni, hogy magatartásával és mondataival megsértette a holokauszt túlélőit és áldozatait. Vajon most, hogy Kálmán Olga egy antiszemita, szélsőjobboldali erővel a háta mögött indul a választáson, felteszi saját magának is ugyanezeket a kérdéseket? Vajon mindez összeegyeztethető a saját lelkiismeretével? Ne legyenek kétségeink, bizonyára nem. Ugyanúgy nem, ahogy Kálmán Olga szerint az is teljesen rendben volt, amikor a hosszú évekig kritizált és korrupcióval vádolt Simicska Lajos tévéjébe egy szempillantás alatt igazolt át azzal a címszóval, hogy „valami mást szeretne már csinálni”, mint egy esti politikai műsort vezetni. Majd elment a Hír TV-be, és megcsinálta ugyanazt a műsort, ugyanúgy, szinte ugyanazzal a névvel. Ebben akkor sem talált semmilyen kivetnivalót. Ahogy abból sem csinált ügyet a DK politikusa, hogy évekig saját magát a független újságírás mintaképének állította be. 2019-ben pedig egy huszárvágással avanzsált a Gyurcsány-párt főpolgármester-jelöltjévé, majd ült be a fővárosi városházára Gy. Németh Erzsébet mellé mint politikai tanácsadó. Természetesen azt már fel sem érdemes vetni, hogy politikusi ígéreteiből mennyit is sikerült teljesítenie.

Kérdéses, hogy az egész előválasztásnak nevezett baloldali casting mennyire hoz majd valós versenyt. Egyelőre azt láthatjuk, hogy a budapesti körzetek kisebb hányada csupán az, ahol valódi küzdelem lehet az ellenzéki pártok között. A 106 választókerület túlnyomó többsége már előre le van osztva a baloldal pártjai és a Jobbik között. A budapesti négyes körzet ugyanakkor pont olyannak mutatkozik, ahol az ellenzék nem tudott megállapodásra jutni, hogy ki is legyen a jelöltje. A mérkőzésre bejelentkezett Berg Dániel, a Momentum II. kerületi alpolgármestere, Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője és Kálmán Olga is. A meccs tehát több szereplő között is eldőlhet. Ebből a szempontból nem mindegy, hogy ki kinek a támogatását élvezi, mert a küzdelem szorosnak látszik, elsősorban Tordai és Kálmán Olga között. Tehát minden jelöltnek minden szavazat számíthat. Jelen esetben nem mindegy, hogy a jobbikos szavazók hová is húzzák be az ikszet saját jelölt híján. A DK-s jelöltnek ezekért a szavazatokért is le kell hajolnia, ennek érdekében pedig semmi sem drága. Még az sem, ha korábbi elveivel kell szembemennie.

„Ne feledjék, mindig csak egyenesen” – hangzott el a műsorok végén a zárómondat Kálmán Olgától. Úgy látszik, saját bölcsességét maga a műsorvezető nem fogadta meg.

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője.