Ami újdonság a pécsi választásban, hogy ez a várakozás még soha ilyen egyöntetűséggel nem fogalmazódott meg. A balliberális korszak véget ért, mert ami mostantól az elkerülhetetlen országgyűlési választásokig következik, az valójában egy sorozatos népítélet lesz. Milliónyi Lúdas Matyi veri le módszeresen a hazudós és ragadós kezű Döbrögiken eddigi szenvedéseit.

A pécsi időközi választáson való kiemelkedően nagy arányú részvétel is a felfokozott közhangulatot jelzi. Magyarország népének iszonyúan elege lett a balliberális packázásból. Azért mentek el ilyen sokan Pécsett választani, mert azt akarták, hogy új irányt vegyenek a dolgok, s ezt el is érték. Hiába van baloldali többség a pécsi közgyűlésben, Páva Zsolt személyében nem egy másfél évre választott ideiglenes politikus ül a polgármesteri székben, hanem egy boldogabb jövő magabiztos nagykövete. Akiről mellesleg mindenki tudja, hogy másfél év múlva a közgyűlésben is kétharmados támogatottsága lesz. A vesztes tábornak ezért csak egy esélye marad: a dilettantizmusba és korrupcióba fulladt európai fővárosi projekt maradékát Páva irányításával megvalósítani, mert ha betartanak, még megérhetik, hogy elkergeti őket a népharag.

Döbrögi alfelén hatalmasat csattant a suhogó botütés. Az első a népszavazás volt, a második ez a mostani, és már készülődik a harmadik, amelyik még nagyobb és még fájdalmasabb lesz. Az európai parlamenti választás is a népítélet megnyilvánulása lesz. A kiugróan magas pécsi részvételi arány – hiszen emlékezzünk csak a ferencvárosi időközi választáson való alacsony részvételre – azt mutatja, hogy az EP-választáson ötven százalékosnál is magasabb lesz a szavazók aránya, mert tétje van a dolognak: nem az, hogy melyik politikai párt hány tagot tud Brüsszelbe juttatni, hanem hogy rettentő sokan akarnak elmenni és egy jó nagyot odaverni az uraság alfelére.

Az egész ország tudja és alig várja, hogy jöjjön a következő csapás. Jelesül azért, hogy a végső csapás elkerülhetetlenül bekövetkezzék. Az lesz a legnagyobb és a legfájdalmasabb.

Most, Pécsett – elnézést az érintettől a hasonlatért – Szili Katalin még hajlandó volt eljátszani Döbrögi szerepét, kapott is egy jó nagyot, az EP-választásokra talán még lesz szocialista és szabad demokrata jelentkező, ki feláldozza ülepét, de hogy a most már szinte bizonyosan ősszel sorra kerülő előrehozott országgyűlési választásokra nemigen marad mértékadó balliberális politikus, ki alfelét a pártjának adná, az – a mindenre boldogan jelentkező Szekeres Imrét vagy a ferde mosolyú Dávid Ibolyát leszámítva – több mint valószínű.

Eljött a pillanat, amiért érdemes volt várni. Az első két csapáson túl vagyunk, és ugye, jólesett. A mai Lúdas Matyi többszörösen fizet meg mindenért, s mert a valóság olykor szebb, mint a népmese (bár előtte olykor rútabbnak tűnik), a büntetés után az örömteli építés időszaka következik. A pécsiek utcabálon ünnepelték a győzelmet. Magyarország ismét akar nagy és boldog lenni.

Bencsik András