Az is kiderült, hogy az Egyesült Államok hírszerzése vezető európai politikusokat is lehallgatott. Orbán Viktor miniszterelnök ezért a napokban a magyar parlamenti pártok vezetőivel kezdeményezett kétoldalú beszélgetéseket, hogy a konzultációkat követően javaslatot tehessen egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítására.

A Nagy Testvér a jelek szerint vagy valami rosszra készül, vagy valami rossztól fél, mert arcátlanul lehallgatja gyanútlan szövetségeseit, mintha az ellenségük volna. Nincs kivétel. Angela Merkel éppen úgy a lehallgatandók listáján van, mint Orbán Viktor. Az amerikai katonai doktrína egyre nyomasztóbban nehezedik a világra, az egypólusú globalizmus egyre sötétebb arcát mutatja a külvilág felé.

A szabadság hazája kifelé egyre inkább a fenyegetés és félelem, a gyanakvás és kirekesztés hazája lett.

Nemcsak a kiszivárgott adatok a világszerte letelepített kémközpontok létezéséről és működéséről, de olyan hétköznapi megnyilvánulások is alátámasztják ezt, mint például a korábban az önfeladás és nemzetellenesség megtestesítőjének számító Demszky-féle városvezetés hozzájárulásával kialakított biztonsági zónák Budapesten.

Józan ésszel fölfoghatatlan, hogy a magyar fővárosban az amerikai, a brit és az izraeli követség komplett utcákat zár el az őslakosok elől, s ezen túlmenően rettentő méretű acél oszlopokkal jelöli ki rettegése és gyűlölete határait a környező járdákon és parkokban. Ez a sehol máshol, egyetlen másik fővárosban sem tapasztalható brutálisan arrogáns kirekesztés ugyanabból a doktrínából ered, mint a lehallgatási stratégia.

Egyre nyomasztóbban válik láthatóvá, hogy Európa a gyarmatosító kommunista birodalom összeomlását követően nem szabadult fel, hanem a hangzatos liberális szólamok ellenére pusztán átépült egy speciálisan kialakított, a pénzhatalom és az amerikai fegyverek által sakkban tartott olyan gyarmattá, ahol az egyes alávetett országok nemzeti karakterüknek, lélekszámuknak, politikai szövetségi rendszerüknek, bátorságuknak megfelelő mértékű engedményeket csikarhatnak ki.

Párizsban és Berlinben nincs tankcsapda az angolszász érdekeltségű követségek előtt, Budapesten van. De Párizst és Berlint éppen úgy lehallgatják, mint Budapestet. Meglepő, ám talán mégsem csak a véletlen műve, hogy majd két évvel ezelőtt az első Békemenet jelmondata így szólt magyar és angol nyelven: „Nem leszünk gyarmat! We don’t want to be a colony!” Az emberek nem akarták elhinni, pedig már akkor is érezték, hogy nem szabadok, hogy valami nagyon nem stimmel, s világgá kiáltották mindjárt két nyelven, hogy azok is értsék, akiknek érteniük kell, hogy elegük van a gyarmati lét megaláztatásaiból.

A lassan befejeződő kormányzati ciklus új politikai stratégiájának köszönhetően a magyar nemzeti karakter gyógyulóban van, a nemzeti önérzet erősödik. Ettől még az egypólusú világ válsága nem oldódik meg, de mivel Róma sem tartott örökké, a Pax Americana napjai is meg vannak számlálva. Az új világkorszak kezdetén pedig a történelem tanítása szerint a nemzetek újraosztják a lapokat. A gyengék soha semmit, az erősek mindig sokat kapnak. A birodalmak pedig semmivé oszlanak.

Bencsik András