Hogyan? Akkor mégis számít a másság? Mégis szabad embert emberségében megalázni? Szabad hazudni és rágalmazni csak azért, hogy valakit politikai értelemben tönkretegyünk? Ilyen a liberális sajtómorál? Akkor igazán nincs mit csodálkoznunk azon, hogy nem figyelmeztetett időben a kitörő világválságra. Miért tette volna? Jól fizetett hirdetésekből élt, amelyekben éppen a hitelből vásárlásra agitáltak a bankok. De nem ez a legiszonyúbb ebben a történetben, hanem hogy kiderült, a szomszédos Ausztriáról ócska médiaközhelyeken kívül semmit sem tudunk. Terra incognita. Mindent tudunk Amerikáról, Izraelről, Brüsszelről, a közel-keleti válságról, otthon vagyunk Irakban, Afganisztánban, de vajon mit tudunk Lengyelországról? Mi a helyzet Ukrajnában? Mi történik Horvátországban? Az öregecskedő popdíva, Madonna legújabb melltartójáról apró részletességgel beszámol a fősodratú média, azt is megtudhatjuk, hogyan alakul a legújabb médiaceleb feleségének a terhessége, de hogy példának okáért miért kezdtek el ilyen hevesen gyűlölni bennünket a szlovákok, az valahogy nem jön át.

A Haider-jelenségnek ez a legfőbb tanulsága, hogy az emberi mérték elvesztése az emberi értékek bukását eredményezi. Vajon miért lepődünk meg azon, hogy egy mélyen hazug üzletfilozófia – ha a kiüresített, kilúgozott nemzetgazdaságokban már nincs az embereknek elég jövedelmük, akkor vásároljanak hitelre, mert a forgalom a lényeg – Amerikából elindulván végigfertőzte a világot, s mivel a kevés tisztességes médium szava halknak bizonyult a hozsannázó sajtókórusban, hogy figyelmeztessen a közelgő veszélyre, most, amikor bekövetkezett a baj, ezek nem változnak semmit. Most is hazudnak.

Lady Diana különös halála végigjárta a világnyilvánosságot, mert alkalmas eszköz volt egy kis veszélytelen csámcsogásra, s legfőképpen azért, mert senkit sem késztetett gondolkodásra. Meghalt a szép hercegnő, aki arab szeretője miatt persona non grata lett a királyi családban. Pfuj, micsoda botrány, mutasd csak azt a pletykalapot!

Jörg Haider halála más. Az ő személye annak példája, hogy ha valaki meri és tudja vállalni sokak, százezrek érdekeit és azt következetesen képviseli, akkor hiába fordul ellene a külvilág, hiába buktatják meg, újra visszatér és újra magasba emelkedik, mert még mindig azt képviseli amit az őt követő százezrek akarnak. Hallgatni kell róla, vagy ha mégsem lehet, akkor hazudni. Például azt, hogy meleg volt.

Ön tudja, milyen az élet Oroszországban? Hogyan gondolkodnak a szlovénok? Miképpen viszonyul Magyarország népéhez Bulgária? Mennyi megválaszolatlan kérdés! És milyen fontos lenne választ kapni rájuk, milyen jó lenne tudni, különösen ezekben a válságos időkben, hogy vajon milyen közeg vesz körül bennünket. Kik a barátaink és kik az ellenségeink? A Demokrata eddig is törekedett e kérdések megválaszolására, de a továbbiakban erre a mainál is nagyobb súlyt fektetünk. Jörg Haider immár emlék, ám karizmatikus, nemzeti politikát folytató politikusai vannak még Európának. Magyarország jól teszi, ha vigyáz Orbán Viktorra.

Bencsik András