Együtt tették tönkre az országot

Miközben javában zajlik a baloldali előválasztás, magyarul eljátsszák az elvtársak, hogy nincs még minden körzet és pozíció előre lezsírozva, a Fidesz–KDNP sem ül tétlenül a babérjain, és újabb kampányba kezdett. A legújabb akció a „Stop Gyurcsány! Stop Karácsony!” nevet viseli.

A jobboldali aláírásgyűjtés több célt is szolgál egyszerre, egyrészt fel kívánja rázni a konzervatív szavazókat, másrészt emlékeztetni szeretné a választókat arra, hogy Karácsony Gergellyel karöltve kik is térnének vissza a hatalomba: a 2010 előtti baloldal.

A mostani belpolitikai helyzet igencsak hasonlatos a 2012–13-ashoz, bár 2012-ben a kormányoldal lényegesen nehezebb, az ellenzék viszont valamivel jobb szituációban volt, mint jelenleg. A Fidesz–KDNP több nagy alrendszerhez nyúlt hozzá, ami népszerűségének csökkenéséhez vezetett. Az ellenzéki pártok ebből képesek voltak profitálni, az MSZP pedig hibahatáron belül megközelítette a jobboldali szövetség népszerűségét. A liberális értelmiségi holdudvar eközben násztáncot járt a korábbi miniszterelnöknek, Bajnai Gordonnak, akit az ellenzéki körök úgy vártak vissza, mint a messiást.

Bajnai Gordon életútja több ponton is összefonódott Gyurcsány Ferencével. Utóbbi kormányában az uniós pénzek lehívásáért és elosztásáért felelt, majd minisztere lett a második Gyurcsány-kormánynak. A kormányfő távozását követően hosszú jelöltkeresési casting után vette át Gyurcsány helyét a miniszterelnöki bársonyszékben és hajtotta végre az IMF által megkövetelt reformokat, melyek a gyakorlatban brutális megszorításokat jelentettek a magyar emberek számára. Annak ellenére, hogy sem az uniós pénzek lehívásában nem jeleskedett, sem miniszterként nem nyújtott maradandó teljesítményt, Bajnait mégis egyfajta „szakértői” imázs lengte körül, aminek semmilyen ténybeli megalapozottsága sem volt. Nem sült rá a bélyeg, hogy kommunista családból származik, amely a rendszerváltást követő privatizációból gazdagodott meg. Ahogy az sem ejtett rajta mély sebeket, hogy milyen érzéketlenül hajtotta végre a magyar népet sanyargató megszorító intézkedéseket: „Azt az ingatlant el lehet adni, lehet kisebbe menni, ha nem bírja fenntartani. Ez tudom, hogy keményen hangzik” – válaszolta korábban Bajnai arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, ha valaki nem tudja majd fizetni az újonnan kivetendő ingatlanadót.

Bajnai 2012-ben a Milla tüntetésén úgy szólalhatott fel, hogy különösebb ellenállás nem mutatkozott személyével szemben. Ez persze karakternélküliségéből is adódott, hiszen olyan miniszterelnök-alapanyag volt ő, akibe mindenki azt láthatott bele, amit csak akart. Kevés veszélyesebb jellem van a politika világában a jellem nélkülinél. A jobboldal akkoriban időben kapcsolt, így kerültek ki az utcára az „Együtt tették tönkre az országot” plakátok, melyeken Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc összeboruló képe volt látható. Arra utalva: a két miniszterelnök kudarcos kormányzása vezetett ahhoz, hogy Magyarország éllovasból sereghajtóvá vált a térség országai között, hogy teljesen elszabadult az államadósság, tönkrement több ezer vállalkozás, iskolákat, kórházakat, postákat és vasúti szárny­vonalakat kellett bezárni, több millió ember került a devizahitel csapdájába, és a sort még folytathatnánk.

Az már teljesen világos, hogy a baloldal jelöltje a 2022-es országgyűlési választáson Karácsony Gergely lesz. A baloldalon ugyanis komoly hagyománya van annak, hogy a korábban MSZP-s erőcsoportok, jelenleg pártok gyenge, irányítható, úgymond kompromisszumos jelöltet válasszanak vezetőjüknek. Horn és Gyurcsány ebből a szempontból kivételt képzett, Karácsony Gergely azonban tökéletesen beleillik a sorba. A jelenlegi főpolgármester pályaíve komoly hasonlóságot mutat Bajnai Gordonéval. Az SZDSZ-közeli Mediánnál dolgozott kutatóként, miközben ezzel egy időben a Miniszterelnöki Hivatalban is politikai tanácsadóként működött Horn Gábor szárnyai alatt. Ezt természetesen Karácsony előszeretettel hagyja ki önéletrajzából, ugyanakkor tény, hogy részese volt ily módon a kudarcokkal teli kormányzásnak.

A Gyurcsány–Bajnai-kormányok szolgálata után nem sokkal később már az LMP politikusaként lépett ki a fényre, hogy a zöldpárt színeiben tagadja meg korábbi kenyéradóit. Ezután 2013-ban egy újabb pálfordulással már azt a politikát képviselte az LMP-ben, hogy kössenek szövetséget előbb Bajnai Gordonnal, majd Gyurcsány Ferenccel. Bajnai bukása után pedig Karácsony „jobban utálom a szocikat, mint a Fideszt” Gergelyt már az MSZP oldalán, annak miniszterelnök-jelöltjeként láthattuk. Sikereket és komoly eredményeket sem zöldpolitikusként, sem zuglói polgármesterként, sem pedig főpolgármesterként nem tudott ugyanakkor felmutatni. A főváros tényleges irányítása mind a városházán, mind pedig a közgyűlésben ráadásul egyaránt Gyurcsány Ferenc embereinek a kezében van. Miért gondolnánk azt, hogy mindez miniszterelnökként másként lenne?

Kiváltképp, ha arra gondolunk, hogy Karácsony Gergelynek 12 év alatt nem sikerült semmilyen önálló bázist sem felépítenie. Pártja megalakulása óta nem tudott elmozdulni az 1-3 százalékról, a főváros belső kerületein kívül pedig gyakorlatilag nem is létezik. A szövetséges MSZP mára a parlamentbe jutási küszöb környékén ingadozik, nem véletlen, hogy a főpolgármester inkább új mozgalmat alapított, fel nem vállalva saját pártjait. Ennek ellenére hasonló nimbusz lengi körül, mint annak idején Bajnait, amiből az következik, hogy a választópolgárok minden bizonnyal nincsenek vele tisztában, hogy a főpolgármester mégis milyen szerepet játszott a 2010 előtti és 2010 utáni korszakban.

2012-ben a jobboldali koalíció sikerrel folytatott szembesítőakciót Bajnai Gordonnal szemben, a plakátkampány eredményeképp a volt miniszterelnök még a kormányfőjelöltségig sem jutott el, pártja, az Együtt pedig mára már nem is létezik. A Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! című petíció ugyanezt a célt szolgálja, hogy a magyar emberek számára kiderüljön: nem új, a politika mocsarában meg nem merítkező jelölt Karácsony Gergely, hanem olyan valaki, aki tevékeny szerepet vállalt a 2010 előtti pocsék kormányzásban, és nem véletlenül szeretné eltitkolni az emberek elől. Ez azonban ahogy nem sikerült Bajnai Gordonnak, ugyanúgy nem fog menni Karácsony Gergelynek sem. A magyar ugyanis nem felejt olyan könnyen, mint amennyi sötét folt van a baloldali politikusok múltjában.

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője.